A 2023-as demokrácia indexet 2024. március 14-én tette közzé az Israel Democracy Institute (IDI). Az indexet az elmúlt 21 évben évente publikálják (mi is itt és itt), és ez összetett képet ad arról, hogyan értékeli a közvélemény az izraeli demokrácia erejét, az állami intézményekbe vetett közbizalmat, és az izraeli társadalom belső szolidaritását. Tekintettel arra, hogy az október 7-i események és az azt követő háború jelentős hatással voltak az izraeli közvéleményre, a 2023 júniusában feltett kérdések közül 2023 végén (novemberben és decemberben) és 2024 januárjában is több kérdést megismételtek.
Az Index sajtóbemutatóján Yohanan Plesner, az IDI igazgatója foglalta össze a felmérés eredményeit: „Az október 7-i eseményeket követően tapasztalt szakadás tükröződik az idei Izraeli Demokrácia Index megállapításaiban: a közvélemény erősen bízik a hadseregben és parancsnokaiban, akik személyes példát mutattak, felelősséget vállaltak, és a háború minden vonatkozásában bátran és elszántan viselkednek. Az önkormányzati szervekben és a rendőrségben is emelkedett a közbizalom mértéke. Ezzel szemben a kormány és a törvényhozás iránti bizalom feltűnően alacsony szintjét tapasztaltuk, a közvélemény kevesebb mint negyede van bizalommal a választott tisztségviselői iránt. A vezetés iránti bizalmatlanság ellenére a társadalmi szolidaritás érzetének ígéretes növekedését látjuk, ami valószínűleg a háború kezdete óta elterjedt civil önkéntességgel magyarázható, ez különösen örvendetes fejlemény a tavaly nyáron, az igazságügyi rendszer átalakításának csúcspontján mért alacsony szolidaritási index után. Az intézményekbe vetett bizalom helyreállítása nemzeti szinten lehetséges, de politikai vezetőinknek meg kell mutatniuk az izraeli polgároknak, hogy a köz érdeke vezeti őket, és felelősségtudattal cselekednek.”
Tamar Hermann professzor, az Izraeli Demokrácia Intézet Viterbi Család Közvélemény- és Politikakutató Központjának igazgatója a következőket tette hozzá: „Az izraeli közvélemény a lakosság különböző szegmenseit nézve (enyhén szólva) nem elégedett az izraeli politikai rendszer működésével, és ezzel egyidejűleg a társadalmi csoportok közötti szakadások is egyre mélyülnek. Az október 7-i események és az azt követő háború, amely a kezdetekben szolidaritási erőnek bizonyult (amit az „Együtt győzni fogunk” szlogen jelez), ma már úgy tűnik, csak átmenetileg volt egyesítő hatással a már meglévő belső megosztottságra. Az ország vezetésével szembeni erős kritikák ellenére azonban az izraeli közvélemény nagyon erősen elkötelezett az állam és az izraeli társadalom iránt, és csak egy kisebbség szeretne szívesebben kivándorolni máshová, ha lehetősége lenne erre.
A felmérés fontosabb megállapításai a következők:
Az ország állapota
Mindkét mérésben az izraeliek mindössze körülbelül egyötöde értékelte jónak vagy nagyon jónak Izrael helyzetét (júniusban 21%, decemberben 22%). A zsidó válaszadók politikai táborok szerinti szegmentálása azonban azt mutatja, hogy a baloldalon csökkent azoknak az aránya, akik Izrael helyzetét rossznak ítélik meg (júniusban 73% a decemberi 65%-hoz képest), a középpártokkal szimpatizálók körében enyhe csökkenés következett be (júniusban 54% a decemberi 51%-hoz képest), a jobboldali nézeteket vallók között nem tapasztalható változás (31% mindkét mérésnél). Júniusban az arab közvélemény 18%-a értékelte jónak vagy nagyon jónak Izrael helyzetét, decemberben 9%-ra csökkent az arányuk.
Az állami intézményekbe vetett közbizalom
A zsidó közvélemény körében általánosságban elmondható, hogy a 2023. decemberi megismételt mérés során a legtöbb intézményben a bizalom szintje meglehetősen hasonló a 2023. júniusihoz, elsősorban az intézmények közötti rangsor, de a bennük bizalmat érzők aránya szempontjából is, bár átlagosan nézve nőtt a bizalom a júniusi számokhoz képest.
Izraelben a legnagyobb közbizalomnak a hadsereg (IDF) örvend (átlagosan 86%), a második helyen a helyhatóságok (június 55%, december 64%), a harmadik helyen pedig az államelnök áll (június 54%, december 61%). A fő változás a rendőrség helyzetében következett be, amely a rendőrség október 7-i, és a háború első napjaiban nyújtott teljesítményének következtében nagyon sokat javult. A politikai vezetéssel szembeni egyre erősödő bírálat részeként, a közbizalom más intézményekben tapasztalt növekedésével ellentétben, a kormány és a Knesszet iránti bizalom szintje észrevehetően lecsökkent (a kormány 28%-ról 23%-ra, a Knesszet 24%-ról 19%-ra), a pártokkal kapcsolatban nem volt változás.
A múlthoz hasonlóan az arab-izraeli állampolgárok állami intézményekbe vetett bizalma általában és átlagosan alacsonyabb, mint a zsidó honfitársaké. Itt azonban meredeken emelkedett az állami intézményekbe vetett bizalom szintje a decemberi mérésen. Ennek oka lehet a háború alatti kritikai álláspont kinyilvánításától való félelem (például az IDF-be vetett bizalom példátlan és meglepő növekedése a júniusi 21%-ról decemberben 44%-ra), de az is lehetséges, hogy emelkedett körükben az Izraelhez tartozás érzése. Mindkét mérésnél a Legfelsőbb Bíróság áll a bizalmi skála tetején (júniusban 26%, decemberben pedig 53%). Az arab közvélemény körében a zsidó közvéleményhez hasonlóan szintén a legalsó helyen állnak a a politikai intézmények, de itt kettőben volt növekedés (a Knesszet 18%-ról 28%-ra, a pártok 15%-ról 25%-ra) A kormányba vetett bizalom mértéke változatlan maradt.
Szolidaritás az izraeli társadalomban
A jogrendszer átalakítására tett kísérlet következtében 2023 júniusban az 1-től 10-ig terjedő skálán 4,4-es mélyponton volt ez az adat, az október 7-i események után a zsidó közvélemény szolidaritási mutatója meredeken megemelkedett: októberben 7,2-re, majd decemberben 6,7-re esett vissza. A decemberi visszaesés nagy valószínűséggel a belső feszültségek újbóli előtérbe kerülésének tudható be.
Az arab társadalomban is jelentősen nőtt az izraeli társadalom iránti szolidaritás érzésének megítélése, a júniusi 3,6-ról az októberi 4,8-ra, decemberben pedig ismét 5,2-re.
Az izraeli társadalom főbb feszültségforrásai
A zsidó közvéleményben a feszültségskála tetején a jobb- és baloldal közötti feszültség áll, ez a júniusi és decemberi mérések között nem változott szignifikánsan (43%, illetve 46%). Ezután következik a zsidók és arabok közötti feszültség (31,5%), ami egyébként korábban (2021-ben és 2022-ben) a feszültségmérce csúcsán állt. A vallásos és világi emberek közötti feszültség a jelenlegi mérés szerint mintegy felére csökkent (19%-ról 9%-ra). A korábbi évekhez hasonlóan az arab közvélemény körében is a feszültségskála tetején van a zsidók és arabok közötti feszültség megítélése (június: 53%, december: 47,5%).
Inkább maradnánk
Megkérdezték: „Ha lehetősége van amerikai vagy egy másik nyugati ország állampolgárságának megszerzésére, szívesebben költözne oda és élne ott, vagy inkább Izraelben maradna?" A zsidók körében a háború alatt 2023 júniusához képest nőtt azok aránya, akik inkább Izraelben szeretnének maradni (70%-ról 80,5%-ra). Az araboknál ez az arány változatlan maradt (62% és 59%).
Súlyos veszélyben van a demokratikus államrend?
Decemberben a teljes izraeli közvélemény mintegy fele (51%) vélte úgy, hogy az izraeli demokrácia veszélyben van, ez némi csökkenést jelent a júniusi 58,5%-hoz képest.
Az index módszertana: a 2023-as Israeli Democracy Index első és rendesnek szánt felmérését 2023 júniusában végezték el. A 2023. júniusi felmérést interneten és telefonon (az interneten alulreprezentált csoportok bevonásával) végezték 2023. június 20. és június 28. között. 1008 férfit és nőt héberül, 201 főt pedig arabul kérdeztek meg, ami az országos reprezentatív arányukat tükrözi. A 2023. októberi, 2023. decemberi és 2024. januári felmérések szintén interneten és telefonon történtek (október 24-26.; 2023. december 25–28. és 2024. január 28–30.). Az októberi felmérésben 602 héberül és 151 arabul kérdezett személy vett részt; a decemberi felmérésben 605 héberül és 151 arabul kérdezett; és a januári felmérésben 619 héberül és 153 arabul kérdezett személy, amelyek mindegyike az izraeli felnőtt lakosság országos reprezentatív mintáját alkotja.
A teljes jelentés ivritül és angolul olvasható.
Ügyvéd, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izraelben. Jogászként dolgozik egy magáncégnél, mediátor (bírósági közvetítő). Izrael központjában él férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek főszerkesztő-helyettese.
