A címben látható okkal állta el egy londoni rendőr a brit Kampány az Antiszemitizmus Ellen vezetőjének útját, amikor Gideon Falter át szeretett volna kelni egy utcán a túlsó oldalra, miközben a szokásosnak mondható pro-Hamasz tüntetést tartották a brit főváros utcáin. Gideon Falter netán ciceszt viselt? Nem. Tálitot? Rossz válasz. Strájmlit egyensúlyozott volna a fején? A legkevésbé sem. Bús pajesz keretezte szakállas arcát? Nem nyert. Az egyébként teljesen átlagosnak látszó férfi világoskék inget és zakót viselt, és mindössze a fején volt egy kék kipa.
“You are quite openly Jewish. This is a pro-Palestinian march. I am not accusing you of anything, but I am worried about the reaction to your presence.”
— Campaign Against Antisemitism (@antisemitism) April 18, 2024
Enough is enough. It is time for a major change.
On Saturday 27th April — the next anti-Israel march — we are asking you,… pic.twitter.com/lfJr7UZnif
Ez pedig bőven elég ok volt a rendőrnek, hogy elé álljon és kijelentse, hogy nem fogják átengedni, mert a kinézete „nyíltan zsidó” (openly jewish). A rendőr hozzátette, hogy „ez egy pro-palesztin menet, és nem gyanúsítom önt semmivel (értsd: hogy nyíltan jött provokálni), de aggódom a jelenlétére adott válasz miatt”. A látszólagos aggodalom mögött azonban fenyegetés is volt, mivel a rendőrtiszt azt is elmondta: „a rendőri egységek ki fogják önt kísérni innen, és szabadon mehet, ahová szeretne. Ha azonban marad, és ezzel megtöri a békét az itt lévő több emberrel, akkor előállítjuk”. Falter később egy social media posztban reagált a helyzetre, és kijelentette, hogy megérti a rendőrök helyzetét, akik nagyon nehéz helyzetben próbáltak helytállni, egy olyan eseményen, ahol számtalan bűncselekmény megvalósult egyszerre, kezdve a rasszizmustól, a terrorizmus támogatásán át a valódi erőszakig.
A londoni rendőrség közleményben reagált, és kijelentették: elfogadják mindenki aggodalmát, nem csak azokét, akik a videón szerepelnek, de azokét is, akik megnézték azt. Arra is ígéretet tettek, hogy kivizsgálják a történteket. Hozzátették: tisztában vannak vele, hogy a konfliktus Izrael és a Hamasz között aggodalmat vált ki sok londoniból, amely magában foglalja a rendszeresen megtartott meneteket London központjában. Mindenkinek joga van biztonságosan közlekedni a londoni utcákon – áll a közleményben.
A helyzet mindenesetre nem könnyű. A rendőrség dolga szavatolni a békét és biztonságot, mielőtt az angol egyetemeken is felüti a fejét az, ami az Egyesült Államokban, ahol az elit egyetemeken kitört őrület felszámolásának érdekében be kellett vetni a hatóságokat. Ez persze nem néz ki túl jól a hírekben, és kontraproduktív is. A szélsőbalos narratíva szerint, ami a „békét mindenkinek” jelmondata mögé bújva enged teret az antiszemitizmus és a gyűlölet változatos formáinak, a rendőri erőszak nem más, mint bizonyíték, hogy a hatóságok a „zsidók zsebében vannak”. Szomorú tény, hogy az egyetemi terror-táborokat, ahol a „Globalize the Intifada!” (Világméretű Intifádát!) a jelszó, több olyan szervezet is támogatja, amely jelentős támogatást kap neves üzletemberektől.
Közben a nyugati társadalom tovább keresi a megoldást a Közel-Kelet problémájára – a maga módján. A gond az, hogy nem értik a bonyolult helyzetet, amelyet ezért a keresztényi szeretettel és elfogadással próbálnak meg oldani. A bristoli székesegyházban – amelyet 1148-ban szenteltek fel – pár hete a „felekezetek között béke” jegyében iftárt, tehát a ramadáni időszakban szokásos esti étkezést szerveztek. Több száz muszlim és lelkes keresztény hívő ült a katedrális kőpadlóján, hogy ezzel segítse a „békét és a reményt”. A szép gesztussal csak pár apró gond van, kezdve azzal, hogy kíváncsi lennék, hogy ezentúl melyik mecsetben lehet mondjuk éjféli misét tartani karácsonykor? Aztán felmerül a kérdés, hogy vajon a hőn áhított békét ki, és mikor törte meg, a jelenlegi konfliktus milyen dátumhoz köthető, mond-e az október 7-e a békéért és reményért síkraszállóknak bármit is? És az is kérdés, hogy a bristoli katedrális ugyanilyen lelkesedéssel szervezne purimot vagy pészahi szédert is? Egyébként a bristoli eset nem egyedülálló: ugyanilyen eseményeket szerveztek több francia székesegyházban is.
A „nyíltan zsidók” zavaró jelenléte elleni harc nem merül ki azonban a kipák által jelentett fenyegetések csökkentésére, hogy békében és reménnyel telve lehessen nyíltan szidalmazni a zsidókat az európai fővárosok utcáin. A londoni Hyde Parkban álló holokauszt-emlékmű a közelmúltban egy nagy kék műanyag leplet és állandó rendőri védelmet kapott. A döntést a londoni parkokért felelős szervezet hozta meg, megelőző célzattal, az emlékmű helye ugyanis közel esik a pro-Hamasz tüntetések útvonalához. Az eset vegyes reakciókat váltott ki, a Jad Vashem „mélyen zavarba ejtőnek” nevezte a becsomagolást, amely kizárólag a tüneteket próbálja meg orvosolni a probléma gyökere helyett. A helyzetet Noemi Ebenstein, brit holokauszt-túlélő mondatai írják le a legjobban: „Szégyen. Ezt látva úgy érzem, ők győztek. Akik gyűlölik a zsidókat, a holokauszt-tagadók mind győztek, mert félünk tőlük.”
