212

Ma van a Hamasz elleni háború 212. napja. Nem hittük volna, hogy elhúzódik ez a háború idáig. Emlékszem, hogy október végén még biztosan hittem, hogy legkésőbb hanukára vége lesz. Aztán hanukakor, hogy tubisvátra. Tubisvátkor, hogy Purimra. Purmikor már nem hittem semmiben. Eljött a Peszach, és tegnap este valami rettenetes súllyal érkezett a Jom Hasoa, sötét, nehéz felleget húzva maga után. Leült a nappaliban, és hatmillió lélek hullott ki a szőnyegre a kabátja ujjából. Kicsit megrázta magát, nagyot sóhajtott és nem szólt semmit. Az elrabolt Bibas gyerekek jutottak eszembe. A két kis vörös buksifej. Abban a hatmillióban is biztosan voltak olyanok mint ők. És benne van a megannyi soha nem ismert rokonom is. Az apai dédnagyszülőkről fennmaradt pár fotó. Nézegetem őket. Keresem a hiányzó történeteket. Mire én megszülettem már régen valahol isa, hamu és por voltak, és örök álmukat aludták egy golyóval a testükben a Duna medrében, vagy valahol egy erőltetett menet útvonalán egy árok szélén olvadva a semmibe. Pedig nem kellett volna így történnie.

1920

A megfakult, megsárgult fotón apai dédnagyszüleim, Knapp Jenő, becenevén Jancsi, és felesége Blumenfeld Ilonka. Szépek, fiatalok és boldogok. Jancsi kicsit talán neheztel, hogy pózolni kell. Nem tudom hogy hogyan ismerkedtek meg, hova valósi volt Ilonka, miféle család volt a Blumenfeld, hogy hol és mikor volt az esküvő. Nem tudjuk, hova költöztek az esküvő után. Ha jól sejtem Jancsi testévre lehetett Knapp Miksa az MTK rajongott kapusa, aki ekkor már két éve halott. A spanyolnátha végzett vele 28 évesen. Temetésén a klub nevében Brüll Alférd sírva mondta a beszédét, egykori játékosát „édes kis Misikémnek” nevezve. Az egyszeri rajkai árvaházi gyerek fia. Nehéz év jár. Versaillesban megkezdik a békeszerződések tárgyalását, Magyarországon először kerül női képviselő a parlmamentbe, Horthy-t kormányzóvá választják, Lengyelország megtámadja a Szovjetuniót, aláírják a trianoni, Magyarország területének kétharmadát elcsatoló egyezményt, közel félmillió magyar menekül el az elcsatolt területekről, Horthy támogatásával megalakul a Teleki-kormány. Bár a hétköznapok zaklatottak, mégis valahogy reménnyel van tele, ez a kép. A hittel, hogy tanul az emberiség a leckéből, és a béke borítja csak galambszárnyát gyengéden a világra ezután.

1924

Hanzi a nagyapám már négy hónapos, mire a négyfősre nőtt családról közös fotó elkészül. 1924 augusztusa van. Ilonka kezében Hanzi, Jancsi kezében kislányuk, Lili. Süt a nap. Négy év alatt Jancsi megemberesedett. Ilonka arcán ugyanaz a kislányos báj és kedvesség. Jancsi utazóügynök, Ilonka imádott gyerekeivel várja haza minden nap. Telik jó ruhára, jó cipőre, vagy legalábbis akad olyan, amit a jeles alkalomra, a fotózásra felvegyenek. A világ országai elkezdik elismerni a Szovjetuniót, meghal Lenin, bemutatják Kodály Székely fonóját, Gerswhin Kék rapszódiáját, április 1-én Adolf Hitlert öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéli a német bíróság, miután megpróbálta erőszakkal megdönteni a fennálló kormányt a müncheni sörpuccs során. Bár az antiszemitizmus terjed, mégis reménnyel van teli a levegő. A józan ész diadalának tűnik Hitler bebörtönzése. Ki gondolta volna, hogy kilenc évvel később a világ legerősebb diktátora lesz, aki hatmillió zsidó tudatos, embertelen és pontosan szervezett megsemmisítéséért lesz majd felelős. Jancsi és Ilonka még nyugodtak, a boldog békeidők álomittas illata nyújtózkodik végig a buja zöld augusztusi kertben. Nem tudok róluk szinte semmit. Vajon mit főztek szombatra, szerettek-e olvasni, és ha igen, mit? Nem tudom, Ilonka miről álmodott, dolgozott-e valaha, és vajon Jancsi szerette-e a munkáját. Apjáról, Knapp Adolfról sem tudok szinte semmit. Nem tudom, mikor nyílta a Dob utca 10. szám alatt működő pékség, és meddig sültek ott a kenyerek, szombati kalácsok, és vajon hányan vitték pénteken délután a sóletet. Nem tudom, hogy az ükapám aki egy rajkai zsidó árvaházban nőtt fel, hogyan került Rajkára, és vajon kik és mi okból mondtak le születésekor a Knapp Adolf néven bejegyezett egészséges kisfiúról. Nem tudom, hogy és hol ismerte meg feleségét Nellit, hogy miért pont pék lett, hogy mikor születtek a gyerekei, hogy vajon dédapám gyerekkorában miről álmodott. Nem tudom, mi volt a neve Jancsi kilenc testvéréből hétnek, és azt sem, hogy ő vajon hányadik volt a sorban. Hirtelen idén januárban bukkant fel egy tizenkét éven át elfeledett Messenger üzenet, ami hozta vissza a Knapp családot, és adott még utoljára, halála előtt néhány héttel apámnak esélyt arra, hogy újra kapcsolódni tudjon. Megtudtuk, hogy Knapp Miksa mellett dédapámnak volt egy Eszter nevű lánytestvére is, aki biztosan túlélte a háborút. Apám Eszter lányát, Zsuzsát a nővérének nevezte amikor felnőtt életükben először és utoljára talalkoztak idén februárban. Pont száz évvel a fotó készülte után.

1940.

Hanzi 14 éves, komoly nagyfiú, túl a Bár Mitzvóján. Lili gyönyörő fiatal nő. Ki tudja miről álmodnak. Ilonka arcán már nyomott hagyott az idő, még ott van még a bájos kislányos mosoly a szája szegletében de az aggodalom van a szemeiben. Hanzi átkarloja az imádott Mamit. Már egy éve tart a háború és bekúszott a hétköznapokba, megszületett a második zsidótörvány, strómanokkal próbálják túlélni az üzletek tulajdonosai a nehéz időket. Vajon jártak a Knappék az Ilkovicsba enni, ami rajongott nagyanyám, Oli szüleinek az étterme volt. Vajon ott látta e egymást Oli és Hanzi? Közben a szovjetek több mint húszezer lengyel tisztet és értelmiséget végeznek ki a Katyini erődben, Németország lerohanja a Benelux államokat, elfoglalja Dániát és Norvégiát, a Szovjetek haborúba kezdenek Finnországban, ami rövid idő után békekötéssel zárul, majd lerohanják Litvániát, Angliában Churchill lesz a háborús csúcsminiszterelnök, Horthy Miklós megnősül, a szlovák parlament 113. számú törvénye alapján 229 zsidó tulajdonban lévő üzemet felszámolnak, 50 vállalatot pedig nem zsidó tulajdonosnak juttatnak, a magyar kormány a nyugati hadszintéren elért német győzelmet üdvözlő levelet küld Herman Goeringnek, kezdetét veszi Franciaországban a Vichy-korszak, a Magyar kormány Münchenben egyeztetet a Trianoni döntés értelmében elcsatolt területek visszaszerzéséről és a német és olasz külügyminiszterekkel, megszületik a második bécsi döntés amelynek értelmében a magyar csapatok megszállják erdélyt, Franciaországban életbe lép a zsidókra vonatkozó első törvény, amelynek értelmében a zsidónak minősülő személyeket kizárják a közhivatalok irányítói és adminisztratív munkáltatói helyeiről, a tisztikarból, az oktatásból, a sajtó, a film, és a színház területeiről egyaránt, Franklin D. Roosevelet lesz az USA elnöke, megszületik Chuck Norris, Al Pacino, Frank Zappa és Bruce Lee. Bartók Béla az USA-ba emigrál, megjelenik Hemminngway Akiért a Harang Szól című regénye. Egy éven belül huszonháromezer magyar zsidót végeznek ki Kamenyec-Podolszkijben a magyar hatóságok hathatós segítségével.

1943

Újabb megfakult kép, homályos kicsit. 23 év telt el az első fotó óta. Jancsi és Ilonka most mosolyognak. A ruháik kopottnak tűnnek, már már viseletesnek. Ilonka arcán még mindig ott van a kislányos báj, pedig nem kegyes velük az élet. A háború üzemszerűen teszi a dolgát – gyártja a halottakat minden oldalon. Nem tudom min mentek keresztül, csak sejtem a túlélők beszámolói alapján. A történelem átgyalogolt rajtuk és megtaposta őket. Varsóban kitör az egy hónapig tartó Gettólázadás, szlovák püspökök írásban tiltakoznak a zsidóüldözés ellen, Horthy látogatás tesz Hitlernél miközben Szentgyörgyi Albert kutató, orvos, az angolokkal tárgyál Magyarország átállásáról, Berlint zsidómentesnek nyilvánítják a németek, az angol és amerikai csapatok Szicíliában partra szállnak, Mussolinit miután sikertelenül kért segítséget Hitlertől letartóztatják, az új kormány feltétel nélkül megadja magát, a németek megszállják Rómát, kiszabadítják Mussolinit, a Whermacht Főparancsnoksága (OKW) kiadja irányelveit Magyarország megszállásának előkészítésére, Teheránban találkozik Roosevelt, Churchill és Sztálin, megszületik Jordán Tamás, Janis Joplin, George Harrison, Vangelis, Szakcsi-Lakatos Béla, Mick Jagger és Jim Morrison, a Magyar 2. hadsereg teljes összeomlása hoz a zsidóságnak újabb tragédiát az év elején amikor kb. 17 000 munkaszolgálatos vesztette életét, köztük Rejtő Jenő Jedvakovonál, a szintén munkaszolgálatos Örkény István szerencsésebb, ő orosz hadifogságba kerül, a neves kémikus, Hevesy György Stockholmba menekül, majd kémiai Nobel-díjat kap a radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban, Thomas Mann kiadja a József és Testvérei utolsó, negyedik kötetét.

Ez az utolsó kép. Nincs rajta pontos dátum, csak az év. Nem tudni mikor és ki készítette. Csak sejteni lehet, hogy a fényképezőgép mögött állónak szól az örömteli mosoly. 1944 március 19-én elkezdték összegyűjteni a zsidókat Budapest területén. Nem tudom, Jancsi meddig dolgozhatott, vajon a gettóban milyen soruk volt, együtt tudtak e maradni a testvérek, és Adolf és Nelli, az üknagyszüleim megérték e még a vészkorszakot. Nem tudom, hogy vajon már a nyári deportálásokkor sorra kerültek, vagy csak a nyilas hatalomátvétel után, hogy amikor utoljára kezükben egy pár napra való holmival elindultak el tudtak e búcsúzni bárkitől. Hanzi képtelen volt felkutatni mi történt velük. Soha nem dolgozta fel a szülei elvesztése felett érzett fájdalmát. A nevük, Knapp Jenő és Blumenfeld Ilona ott van a Kozma utcai zsidó temetőben az áldozatok emlékművén a másik három déd és ük nagyszülőm nevével. Róluk, Lebovits Bernátról, Klein Etelkáról és Lichtág Árminról egyetlen árva fotó sem maradt fenn.

Tegnap még sokáig nem tudtam elaludni este. Nem hagyott nyugadni a gondolat, hogy vajon élnek-e még túszok. A sziréna hangjára ébredtem. A Ramat Gan-i csendet élesen hasította ketté. Mi is lehettünk volna, gondoltam. Akár most, október 7-én is.

ברוך דיין האמת