Az izraeli egészségügyi hadtest, amely forradalmasította a harctéri sebesültek ellátásának koncepcióját és lenyűgözte a világ hadseregeit a háborúban tanúsított magatartásával, rekordszámú paramedikust képzett ki, mindannyian sorkatonák.
Az elhúzódó háború árnyékában az egészségügyi hadtest úgy döntött, hogy átalakítja az orvosi erők felépítését. A Cahal rekordot jelentő 63 paramedikust képzett ki, akik mindannyian sorkatonák. Őket a Cahal összes aktív harci egységében, különösen a manőverező erők között helyezik el. A döntés célja a tartalékos paramedikusok terheinek csökkentése.
Az egészségügyi hadtest eddig a háború során olyan operatív képességeket mutatott be, amelyek lenyűgözték a nyugati világ hadseregeinek orvosi egységeit. Bizonyítékként számos NATO-tagország egészségügyi hadteste, valamint az Egyesült Államok és Németország hadseregeinek jelentős orvosi delegációi látogattak Izraelbe.
A Cahal megváltoztatta a harctéri sebesültek ellátásának koncepcióját: Először is harci mentősökből álló orvosi egységeket állítottak fel, élükön egy-egy tapasztalt egészségügyi szakemberrel, aki orvos vagy paramedikus. Másodszor, bevezették a folyadékpótlási protokollt, amely magában foglalja a vér- és szárazplazma-infúzió beadását már a harctéren, az első orvosi csapatok által, akik a sebesülttel érintkeznek. A Cahal az egyetlen hadsereg a világon, amely ilyen kezelést nyújt a harctéren. A protokoll először kísérletként indult a Júdea és Szamária hadosztálynál, és a háború során a Gázai övezet és az északi front teljes hadtest-protokolljának részévé vált.
A sebesültek evakuálási módszere is jelentős változásokon ment keresztül, amit először ebben a háborúban hajtottak végre ilyen mértékben. A Cahal jelentősen lerövidítette az evakuálási időt azzal, hogy megszüntette a köztes orvosi ellátási szinteket, mint például a századi egészségügyi központokat, és gyors evakuálási egységeket, mint például az előretolt orvosi századok, állított fel. Ezek az egységek azonnal belépnek a harci övezetekbe, és gyors járművekkel hátraszállítják a sebesülteket, kiegészítve a légierő 669-es egységének evakuálási rendszerét.
„Nincs olyan sebesült, aki menthető lett volna, de nem sikerült megmenteni az életét” – mondta Gidi Huli százados, a Cahal paramedikus képzési kurzusának parancsnoka.
A Cahal paramedikus képzése a leghosszabb tanfolyam az egészségügyi hadtestben. Békeidőben a képzés több mint egy év és három hónapig tart. A háború és a harcoló egységekben lévő paramedikusok iránti igény miatt a Cahal felgyorsította a tanfolyamot, és egy évre és egy hónapra rövidítette, miközben sok tanulónak vissza kellett térnie egységeikhez, hogy részt vegyenek az Acélkupola műveletben és az azt követő manőverezésben Gázában. A tanfolyam egyes oktatói szintén részt vettek a harcokban Gázában és északon. A tanulók napi tanulási és gyakorlati óráikat meghosszabbították, hogy lépést tartsanak a tananyaggal a tanfolyam időtartamának csökkentése mellett.
A Cahal szerint a tanfolyam, amely ezen a héten ért véget a „Paramedikus” váll-lapok átadásával a Beit Hadar 10 díszterén, jelentős erősítést jelent a hadsereg egészségügyi rendszerének.
„A paramedikusok a harcoló, manőverező erő részét képezik. A harcoló egységekben a sorkatonai paramedikusok számának növelése jelentős erősítést jelent minden egység számára. A harcosok és a parancsnokok megértik, hogy a paramedikusok, akárcsak a harci mentősök, szerves részét képezik a harcoló erők összetételének. Egy vezető orvosi szakember jelenléte megerősíti minden harcos csapatának ellenálló képességét” – mondják az egészségügyi hadtestnél.
