Több mint 11 hónapja zajlik a háború, és egy stratégiai megbeszélésen a miniszterelnök vezetésével megállapították, hogy az amerikai diplomáciai törekvések nem haladnak előre. Izrael igyekszik megszerezni a nemzetközi legitimitást és bővíteni a fegyverkészleteket, de egy magas rangú izraeli tisztviselő szerint a háború csak idő kérdése – hetek vagy hónapok. A megbeszélésen felmerültek a miniszterelnök és Galant közötti nézeteltérések, valamint Katar és Egyiptom szerepe a túszcserével kapcsolatos tárgyalásokban.
„A helyzet északon nem maradhat így. Meg kell változtatnunk az erőviszonyokat, és vissza kell hoznunk a lakosokat az otthonaikba. Ez nem fog megtörténni anélkül, hogy megváltoztatnánk az egyensúlyt a Hezbollahhal szemben. Az izraeli hadseregnek fel kell készülnie egy széles körű hadműveletre Libanonban” – mondta Benjamin Netanjahu miniszterelnök egy biztonsági-stratégiai megbeszélésen, amelyen részt vettek a védelmi vezetők és a miniszterek, köztük Galant, Katz, Smotrich és Dermer.
A miniszterelnök kijelentései több mint 11 hónappal azután hangzottak el, hogy a Hezbollah „támogató frontként” csatlakozott a gázai konfliktushoz, ahogy a terrorista szervezet fogalmazott. Csütörtökön a Hezbollah több tucat rakétát lőtt Izrael területére, és az izraeli légierő a hétvégén fegyverraktárakat bombázott Libanon déli és északi részén, több mint 150 km-re az izraeli határtól.
A megbeszélésen egyértelmű volt, hogy az amerikai Amos Hochstein által vezetett tárgyalások nem hoznak eredményt. Bár Izrael még egy esélyt ad az amerikai diplomáciai törekvéseknek, jelezte az Egyesült Államoknak, hogy ha a tárgyalások nem haladnak előre, Izraelnek nem marad más választása, mint hogy széles körű hadműveletet indítson északon. Egy magas rangú izraeli tisztviselő szerint az északi hadművelet idő kérdése – néhány hét vagy hónap. Még a Rafah elleni hadművelet előtt Netanjahu többször is bejelentette, hogy jóváhagyja a hadműveleti terveket, de a hadsereg sokáig várakozott, mire elindította a támadást.
A megbeszélésen részt vevő források szerint a politikai megállapodás esélye az északi fronton kicsi, és a lakosok sem fognak visszatérni otthonaikba egy ilyen megállapodás esetén. „Ki térne haza csak azért, mert Naszrallah aláír egy megállapodást?” – kérdezték a biztonsági vezetők. „Mekkora az esélye, hogy Naszrallah beleegyezik a fegyverletételbe a Litani folyóig? Ez álomvilág, sosem fog megtörténni. Ezért a biztonsági vezetők egyetértenek abban, hogy valószínűleg hadműveletre lesz szükség ahhoz, hogy az embereket visszaküldhessük az otthonaikba. Netanjahu utasította a hadsereget, hogy készüljön fel arra, hogy a súlypontot északra helyezze.”
Magas rangú izraeli forrás: Lehet, hogy Irán azért nem végzett válaszcsapást, mert arra vár, hogy Izrael Libanonban hadműveletet indítson, és három fronton köthesse le Izraelt
A megbeszélés során megállapodtak abban, hogy az északi hadművelet két pilléren nyugszik: nemzetközi legitimitás, amelyen Izrael az elmúlt három hónapban dolgozik csendben, és a szükséges fegyverek felhalmozása. A fegyverellátás jó állapotban van, közel van az október 7-i események előtti napokhoz. A hadsereg jelentette, hogy készen áll a szükséges hadműveleti tervekkel és fegyverekkel.
Bár jelenleg nincs végleges döntés a Libanon elleni hadműveletről, Netanjahu elfogadta a hadsereg irányvonalát, és utasította a hadsereget, hogy készüljön fel egy széles körű hadműveletre. Izrael célja az erőviszonyok megváltoztatása a Hezbollahhal szemben, miközben növeli a nyomást az Egyesült Államokra, hogy gyorsítsa fel a diplomáciai lépéseket, hogy eldöntsék, merre tovább. Egy magas rangú izraeli forrás szerint az oka annak, hogy Irán még nem támadta meg Izraelt, nemcsak az amerikai katonai jelenléttől való félelem, hanem az is, hogy fenntartja a válaszlehetőséget arra az esetre, ha Izrael Libanonban hadműveletet indítana. Így Irán három fronton is leköthetné Izraelt.
Hétfőn Amos Hochstein, Biden különmegbízottja Izraelbe érkezik. Az amerikaiak attól tartanak, hogy egy libanoni háború regionális konfliktussá fajulhat. Az amerikai cél az, hogy elhalasszák a háborút az amerikai választások utánig, mivel attól félnek, hogy ez ártana Kamala Harris kampányának. Izrael szerint Hochstein nem ért el jelentős előrelépést október 11-e óta. Egy izraeli tisztviselő szerint várhatóan az elkövetkező időszakban fokozódni fog az amerikai nyomás Izraelre, hogy ne indítson széles körű hadműveletet északon, és hogy hajtson végre egy túszcserét.
A megbeszélés során vita alakult ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joav Galant védelmi miniszter között az amerikai diplomáciai próbálkozásokról. Netanjahu úgy véli, hogy a politikai megállapodás esélye csekély, míg Galant szerint van esély arra, hogy az amerikai lépések sikerrel járjanak, és Izraelnek pénzügyi segítséggel kellene meggyőznie a lakosokat, hogy térjenek haza. Mindenesetre, a közelgő hétfőn a biztonsági kabinet várhatóan tárgyalni fog az északi lakosok biztonságos hazatérésének hozzáadásáról a háborús célokhoz.
Az aggodalom: a gázai elraboltak elhanyagolása
Tegnap este a Hamasz fogságában lévő túszok egy részének hozzátartozói azt mondták, hogy az északi háború kiszélesítése azzal járna, hogy ott hagyják őket Gázában. A pénteken tartott katonai megbeszélésen a biztonsági vezetők is elismerték, hogy egy északi hadművelet azzal járna, hogy a gázai túszok sorsa veszélybe kerülne. Netanjahu azt mondta, hogy a túszok helyzetének és a libanoni hadműveletnek az összekapcsolása nem helyénvaló, míg Galant ellentétes véleményt képviselt.
Így vagy úgy, Izraelben úgy vélik, hogy az Egyesült Államok csak akkor fog közvetítő javaslatot tenni, ha a kormány úgy érzi, hogy lehetséges a Hamaszt a tárgyalóasztalhoz hozni. Izrael üzenetet küldött az amerikaiaknak, miszerint meg kell egyezniük Egyiptommal és Katarral a túszügyekben. Izrael azt várja Kairótól, hogy állapodjanak meg a Philadelphi-folyosóról, míg Katartól azt követelik, hogy eddig nem alkalmazott eszközöket vessen be – például a vezetők kiutasításával vagy bankszámlák zárolásával fenyegesse meg a Hamaszt.
Végső soron a Hamasz dönt arról, hogy előrelép-e az egyezség felé, de a közvetítők feladata is az, hogy rávegyék Jahja Szinvárt, hogy a tárgyalóasztalhoz üljön – és az izraeliek érzése szerint jelenleg ez nem valósul meg.
Egy, a részleteket ismerő izraeli forrás elmondta, hogy ha Izrael megállapodásra jut Egyiptommal arról, hogyan fog kinézni az izraeli jelenlét a Philadelphi-folyosón, akkor a Hamasznak nehezebb lesz „visszakoznia”. Jelenleg az egyiptomiak kitartanak álláspontjuk mellett, közelebb állva a Hamaszhoz. Gyakorlatilag az események részesévé váltak, és nem csak közvetítőként lépnek fel, mivel elutasítják az izraeli jelenlétet a Philadelphi-folyosón.
Eközben folytatódik a Hamaszra gyakorolt katonai nyomás. Izrael nem adja fel a katonai jelenlétet annak érdekében, hogy fenntartsa a nyomást a túszügylet eléréséhez. Ez a nyomás várhatóan csak fokozódni fog.
Itamar Eichner
