A Washington Post átfogó vizsgálatában leírták, hogy a csipogók 2023-ban, míg az adóvevők már 2015-ben kerültek Libanonba, lehetővé téve a Moszad számára a teljes hozzáférést a Hezbollah kommunikációjához, valamint a készülékek felrobbantását. A jelentés szerint a csipogókat úgy tervezték, hogy a használóknak mindkét kezükre szükségük legyen az üzenetek olvasásához, és oly módon sérüljenek meg, hogy „képtelenek legyenek harcolni”.
A Washington Post az éjszaka (vasárnap) átfogó nyomozást közölt arról az izraeli hadműveletről, amely során két szakaszban, 2015-ben és 2023-ban bombacsapdákkal ellátott kommunikációs eszközöket juttattak el a Hezbollahhoz, egészen a legutóbbi, szeptemberi robbanásokig, amelyek mintegy 4,450 harcost sebesítettek meg. A nyomozás — amely izraeli, arab és amerikai biztonsági tisztviselőkkel készült interjúkon is alapul — részletesen bemutatja a hadművelet tervezését és végrehajtását.
A nyomozás szerint a Moszad kétszer juttatott el bombacsapdákkal felszerelt eszközöket Libanonba, amelyek két egymást követő napon sorozatos robbanásokat idéztek elő. A második robbanássorozat során, 2024. szeptember 18-án felrobbant készülékeket már 2015-ben juttatták be az országba. Ezek kétirányú, hordozható adóvevők voltak, amelyek nagy akkumulátorokat tartalmaztak, amelyekben rejtett robbanóanyag volt. Az adóvevőket nemcsak távolról lehetett felrobbantani, hanem teljes hozzáférést biztosítottak Izrael számára a Hezbollah belső kommunikációjához is.
Az első, 2024. szeptember 17-i robbanássorozatban felrobbant eszközök csipogók (biperek) voltak, amelyeket 2023-ban juttattak be a Hezbollah soraiba, egy évvel azután, hogy Izraelben döntés született a bejuttatásukról. Akkor a Hezbollah számára felajánlották a „Apollo” nevű tajvani márka csipogóit. Az eladási ajánlatot egy egykori marketinges képviselőnő tette, aki korábban a márka közel-keleti képviselője volt, de később saját céget alapított és engedélyt kapott a márka csipogóinak értékesítésére. A marketinges egy bizonyos csipogó modellt ajánlott a Hezbollahnak, amely nagyobb volt az eredeti modellnél, de jobb akkumulátorteljesítményt nyújtott és kábellel lehetett tölteni. A nyomozásban megkérdezett források szerint sem a tajvani cég, sem az értékesítési képviselő nem tudta, hogy a csipogókba bombacsapdák vannak rejtve, és hogy Izraelben, a Moszad felügyelete alatt gyártották őket. A jelentésben azonban nem tisztázták, hogy a Moszad hogyan érte el, hogy az értékesítési képviselő ezt a modellt kínálja.
A csipogók akkumulátorába szinte felismerhetetlen mennyiségű, nagy erejű robbanóanyagot rejtettek el. Izraeli források szerint úgy tűnik, hogy a Hezbollah néhány csipogót szétszerelt, és talán még röntgenberendezéssel is átvizsgálta őket, de nem sikerült felfedezniük a robbanóanyagot. A nyomozás során elmondták, hogy a csipogókat úgy tervezték, hogy a felhasználóknak egyszerre két gombot kellett megnyomniuk ahhoz, hogy egy biztonságos üzenetet elolvassanak, ami arra kényszerítette őket, hogy mindkét kezüket használják. A támadás idején az üzenet megnyitása robbantotta fel a készülékeket. Egy magas rangú tisztviselő, aki interjút adott a nyomozáshoz, elmagyarázta, hogy a cél az volt, hogy a harcosok „mindkét kezükön megsérüljenek, és képtelenek legyenek harcolni.”
A nyomozás szerint 2024. szeptember 17-én több ezer biper egyszerre csörgött vagy rezgett, kijelzőjükön ez az üzenet jelent meg arabul: „Titkosított üzenetet kaptál”. A Hezbollah harcosai követték az utasításokat a titkosított üzenetek elolvasásához, és megnyomták a két gombot, amely aktiválta a csipogókat, amelyek felrobbantak. Kevesebb mint egy perccel később további ezernyi csipogó robbant fel, még akkor is, ha a tulajdonosuk nem nyúlt hozzájuk. A támadás során a jelentések szerint 11 ember vesztette életét, és mintegy 4,000-en megsérültek. Annak ellenére, hogy a nyomozás szerint a csipogók kevesebb mint egy percen belül felrobbantak, a libanoni média arról számolt be, hogy a robbanások fél órán belül történtek. Másnap, szeptember 18-án, a 2015-ben bejuttatott kétirányú hordozható adóvevők hasonló módon robbantak fel. Ebben a támadásban a jelentések szerint 14 ember vesztette életét, és körülbelül 450-en megsérültek.
A nyomozás szerint az izraeli közéleti szereplők többsége nem volt tisztában az adóvevők felrobbantásának lehetőségével szeptember 12-ig. Aznap, miután Benjamin Netanjahu miniszterelnök összehívott egy találkozót, hogy megvitassanak egy esetleges akciót a Hezbollah ellen, vita alakult ki az izraeli biztonsági rendszerben az adóvevők felrobbantásának időzítéséről. Különösen annak fényében, hogy a lépés szélesebb körű eszkalációt eredményezhetett volna, talán még Iránnal szemben is. Míg a megbeszélésen részt vevők egy része ellenezte az újabb frontok megnyitását, miközben a hadsereg még Gázában harcolt, mások, különösen a Moszad, támogatták egy erőteljes lépés megtételét, amely megingathatja a jelenlegi helyzetet. Hírszerzési vezetők arra is figyelmeztettek, hogy a háború miatt nőtt annak a kockázata, hogy a Hezbollah felfedezi a robbanóanyagot, mielőtt Izrael fel tudná robbantani őket. Végül szeptember 17-én döntöttek a hadművelet végrehajtásáról, anélkül, hogy az Egyesült Államok előzetes tájékoztatást kapott volna az akció jellegéről vagy a biztonsági vezetők előzetes megbeszéléséről Izraelben.