Az Izraelben csökkenő lőszerkészletek miatt a hadsereg „szigorú fegyvergazdálkodási” politikát folytat, amely magas rangú parancsnokok jóváhagyását követeli meg a lövedékek és egyéb fegyverek használatához. Ez az irányelv nem vonatkozik a Vaskupola rendszerére és a tűz alatt lévő erőkre. Galantnak tárgyalnia kellett volna a témáról az Egyesült Államokban, azonban látogatásának Netanjahu által történt elhalasztása aggasztja a biztonsági szerveket.
Az izraeli hadsereg nemrég megemelte a nehézfegyverek, például lövedékek használatára vonatkozó engedélyezési szintet, figyelembe véve a lőszerkészletek csökkenését és a világ országainak fegyverexport-embargóját Izrael ellen. Források szerint a hadsereg most „szigorú fegyvergazdálkodást” alkalmaz, és néhány esetben a fegyverek használatának engedélyezési szintjét egészen a dandárparancsnoki szintig, ezredesi rangig emelték. Az irányelv nem vonatkozik a légvédelmi rendszerekre, mint például a Vaskupola, amelyek használatát prioritások alapján határozzák meg, és szintén nem érvényes a tűz alatt lévő harcoló erőkre.
A források szerint a politika célja, hogy a korábban alacsonyabb rangú parancsnokokra bízott felelősséget most a magasabb rangú vezetők vegyék át, akik a rendelkezésre álló erőforrások alapján határozzák meg a fegyverhasználat prioritásait. Az izraeli hadsereg hozzátette, hogy a Vaskupola elfogórakétáinak „gazdálkodása” már a háború második hetében megkezdődött, azonban a jelenlegi lőszerkészlet állapota arra kényszerítette a hadsereget, hogy szigorítsa a korlátozásokat. Az elmúlt időszakban több ország, köztük az Egyesült Királyság, Németország és Kanada is bejelentette az Izraelbe irányuló fegyverexport korlátozását, és elképzelhető, hogy izraeli tulajdonban lévő vállalatok sem tudják majd teljesíteni a szállításokat.
A biztonsági rendszer vezetői aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök elhalasztotta Joav Galant védelmi miniszter amerikai látogatását. A rendszer magas rangú tisztviselői szerint Galant tervezett találkozói az amerikai védelmi miniszterrel, Lloyd Austinnal, valamint más washingtoni vezetőkkel nemcsak az Irán elleni támadással foglalkoznak majd, hanem Izrael fegyverigényeivel és a fegyverszállítmányokkal is. A biztonsági tisztviselők hozzátették, hogy általánosságban aggódnak az izraeli fegyverellátás jelenlegi helyzete miatt.
Netanjahu a héten beszélt Joe Biden amerikai elnökkel és alelnökével, Kamala Harris-szel, a demokraták elnökjelöltjével, többek között az Irán elleni támadásról. A Fehér Ház közlése szerint a beszélgetés 30 percig tartott, és „közvetlen és eredményes” volt. Ezt megelőzően Netanjahu késleltette Joav Galant utazását azzal, hogy személyesen kívánt beszélni Bidennel még a védelmi miniszter látogatása előtt.
Galant látogatását múlt héten egyeztették az iráni rakétatámadás hátterében, azonban a védelmi miniszter tervezte, hogy tárgyal az Egyesült Államokban a libanoni és a gázai övezeti harcokról, valamint Izrael fegyverigényeiről a háború elhúzódása miatt. Az amerikai tisztviselők az utóbbi időben kritikát fogalmaztak meg Izrael Irán elleni várható támadásának kezelésével kapcsolatban, és Galant látogatásának célja az volt, hogy enyhítse ezt a feszültséget.
