Bar Godard, akinek szüleit október 7-én meggyilkolták, és apja holttestét a Gázai övezetbe hurcolták elmondta, hogy apja nem akarta volna, hogy katonák életüket veszítsék a kiszabadítása érdekében. „Ahhoz, hogy visszatérjek Beeribe, tudnom kell, hogy nem fognak elrabolni, megölni vagy megerőszakolni” – mondta.
Bar Godard kételkedik abban, hogy apja, Meni Godard, akit október 7-én meggyilkoltak és elhurcoltak, holttestét visszaszállítják a Gázai övezetből. Az elmúlt napokban a médiában megjelenő hírek, amelyek az elraboltak szabadon bocsátására vonatkozó első és egyetlen megállapodás évfordulójáról szólnak, nem rendítik meg szkepticizmusát. Ennek ellenére reméli, hogy apja holtteste visszakerül. „Ha nem lenne reményem arra, hogy ez megtörténik, akkor valóban nem tudnék tovább élni ebben az országban” – mondja. „Amikor megpróbálom elképzelni, mit mondana apám és mit szeretne, az első dolog, amit biztosan mondana, hogy ne áldozza fel egy katona az életét a kiszabadítása érdekében. Az ezzel a megértéssel járó tudat, hogy ez az, amit ő akarna, nem hagy más lehetőséget, mint egy megállapodást. Nincs más választásunk, mint reménykedni és küzdeni azért, hogy ez megtörténjen, és mindenki hazatérjen.”
Az október 7-i támadás első perceiben terroristák törtek be Bar szüleinek házába. Apját meggyilkolták – édesanyja, Ayelet szeme láttára. „Anyukám elkezdte újraéleszteni őt, a Magen David Adom irányításával, akik telefonon voltak vele, miközben terroristák vették körül. Amikor megértette, hogy meghalt, elment, és elbújt a bokrok között” – osztotta meg a gyászoló lány. „Amíg öt órán keresztül rejtőzködött a bokrokban, kapcsolatban voltunk vele, egészen addig, amíg azt mondta, hogy lemerül az akkumulátora, és kikapcsolta a telefont. Biztosak voltunk benne, hogy túléli. Amikor hívtak minket, hogy megkapjuk az értesítést, azt hittük, hogy apámról van szó. Végül azt mondták, hogy anyám holttestét találták meg.”
Mivel Meni holttestét nem találták meg, kezdetben eltűntként tartották nyilván. „Anyám temetését csak október 30-án tartottuk meg, mert apára vártunk. Biztosak voltunk benne, hogy mindjárt megérkezik, és együtt temetjük el őket. Végül úgy döntöttünk, hogy anyát olyan ceremóniával temetjük el, amely apáról is megemlékezik” – emlékezik vissza Bar. „Nem gondoltuk, hogy elrabolták. Tudtuk, hogy meghalt, de kezdetben állandóan azt mondták nekünk, hogy holttesteket nem hurcoltak el, ami utólag kiderült, hogy nem igaz” – osztotta meg. „Lehet, hogy elvitték a holttestét, mert a mészárlás korai szakaszában még nem értették, milyen könnyű élő embereket elhurcolni. Csak december végén, két és fél hónappal a mészárlás után érkezett a hír, hogy elrabolták a holttestét.”
Pontosan három hónappal szülei meggyilkolása után született meg Bar lánya. „Noga ma tíz hónapos, és látom az idő múlását fizikailag is rajta. Ez nem ér véget csak az én elrabolt szeretteimnél. Vannak más elraboltak is, akik, még ha nem is a családod tagjai, a világod részei. Ez felfoghatatlan” – mondja Bar. „Apám életének legfontosabb szerepe és csúcspontja a családja volt. Ő volt a legodaadóbb és legszeretőbb családapa, a teljes munkaidős nagypapa. Tényleg ő volt a világ legjobb embere. Állandóan arra gondolok, hogy a lányom, Noga az egyetlen, aki soha nem ismerhette meg a nagyszüleit. Ez valami, ami mindig vele marad. Ő mintha egyfajta ígéret lenne arra, hogy a nehézségek ellenére az élet valahogy mégis folytatódik.”
Október 7-ig Meni és Ayelet minden gyermeke és unokája a Beeri kibucban élt. A mészárlás óta azonban Bar családjával a Lahav kibucba költözött. „Nem tudom, hogy visszatérünk-e Beeribe” – mondja. „Szeretném azt mondani, hogy igen, de hosszú utat kell még megtennünk, hogy visszatérhessünk oda. Főként a bizalom helyreállítása miatt. Tudnom kell, hogy ha ott vagyok, akkor nem fognak elrabolni, megölni vagy megerőszakolni. Beeriben nőttem fel, és soha életemben nem zártam be az ajtót. Számomra ez volt a világ legbiztonságosabb helye. Most ezt kell újraépíteniük.”
A mai tervezett tiltakozó események
19:00 | Tüntetés a Horev központban, Haifa
19:30 | Gyűlés a Negev Művészeti Központban, Beer Seva
20:00 | Tüntetés az elraboltak családjainak vezetésével a Begin hídnál, Tel-Aviv
20:00 | A túszok visszahozataláért küzdő családok központi rendezvénye a Tel-Aviv-i Múzeum előtti téren (Túszok tere)
20:00 | Gyűlés a Párizs téren, Jeruzsálem
20:00 | Gyűlés a Sportek parkolójában, Karmi Gat
20:30 | Gyűlés az Ívek kereszteződésénél, Saar Ha-Negev
… és országszerte sok más helyen…
Főkép: Bar Godard: „Kezdetben azt mondták nekünk, hogy holttesteket nem hurcoltak el, ami utólag kiderült, hogy nem igaz” – Fotó: Michal Paikin
