Az izraeli állami társadalombiztosító intézet 2023-as évre vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a háború súlyos hatásai ellenére a szegénységi mutatók – a kormány visszaszorítási intézkedéseinek, köztük a különleges támogatásoknak köszönhetően – nem romlottak. A jelentés szerint a háborús helyzet leginkább az egyéni vállalkozókat sújtotta. Izraelben ugyanakkor körülbelül 872 000 gyermek él a szegénységi küszöb alatt, és a szegénység az arab és az ultraortodox zsidó lakosságot érinti leginkább.
Az intézet szerdán (december 18.) közzétett, a szegénységet elemző, a 2023-as évet összefoglaló éves jelentése azt mutatja, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet összetettsége és a háború súlyos hatásai ellenére az izraeli szegénység mérete nem nőtt. A jelentés ezt a kormány visszaszorító intézkedéseinek tulajdonítja, például a speciális támogatások rendszerének, amelyek minimális mértékben csökkentették is a szegénység mértékét. Ezek a dimenziók azonban még mindig különösen magasak az OECD-országokhoz képest: Izraelben 1,98 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, ebből megközelítőleg 158 ezren idősek és 872 ezren gyerekek, ami az izraeli gyermekek 27,9%-a. A jelentés adatai azt mutatják, hogy a gyerekek a szegények 44%-át teszik ki, holott arányuk a teljes népességen belül 32,5%.
A jelentés a szegénységi rátát csoportok szerint szegmentálja: az arab társadalom (38,4%-os szegénységi ráta) és az ultraortodox társadalom (33%) áll a szegény népesség élén. Ez azt is mutatja, hogy az arab és ultraortodox gyerekek fele szegény, és hogy a négygyermekes családok a szegénységben élő családok 41,5%-át teszik ki. A szegénység mélysége (vagyis a jövedelemszint és a szegénységi küszöb közötti különbség) különösen nagy az olyan családok körében, ahol munkaképes koruk ellenére nem dolgoznak (63,4%), valamint a 29 év alatti fiatalok körében (47,2%). A szegénységi küszöb meghatározása szerint az a havi jövedelemszint, amely alatt az embereket szegénynek tekintik (sékelben):
Földrajzilag a jelentés szerint a jeruzsálemi körzet, valamint az ország északi és déli régiója az átlagosnál magasabb szegénységi mutatóval rendelkezik, míg Tel-Avivban és a központi kerületekben alacsony a szegénység mértéke. A tíz legszegényebb, 80 ezernél több lakosú település:
A jelentésből kiderül, hogy 2023-ban az árszint 4,2%-kal nőtt, ami leginkább a gyengébb társadalmi rétegeket érinti. A háztartások 9,7%-a mondott le orvosi kezelésről anyagi nehézségek miatt, míg 5%-uk legalább kétnaponta egyszer nem jutott meleg ételhez.
A háború hatása
A jelentés a háború szegénységre gyakorolt hatásait is vizsgálja, és megállapítja, hogy az közvetve és közvetlenül is ártott a gazdaságnak. Az egyéni vállalkozásból élő családok körében a szegénység előfordulása 13,3%-ról 13,8%-ra nőtt, miközben más csoportoknál stagnált vagy csökkent. Ez arra utal, hogy az állami támogatás nem elegendő a válság idején különösen kiszolgáltatott önálló vállalkozók életszínvonalának fenntartásához.
A jelentés arra is rámutat, hogy a háború különösen rontotta azoknak a fiataloknak a helyzetét, akik tartalékos katonai szolgálat vagy munkahelyük bezárása miatt kényszerültek elhagyni állásukat. A háború a szolgáltatási szektort érintette leginkább, különösen a turizmus és vendéglátás területén, ahol a vállalkozások a kereslet meredek csökkenése miatt zártak be. A többgyermekes családok, az egyedülálló anyák és a "veterán" szegények különösen megszenvedték a bevételek csökkenését, a személyi biztonság hiányát, valamint a mindennapi kiadások növekedését. A kiadások emelkedtek az evakuált gyermekek ellátása és a háborús válsághelyzet során felmerülő külön költségek miatt. Az állami támogatások – köztük a kitelepítettek lakhatási támogatása, ösztönző segélyek és a közvetlen adók – mérsékelték a károkat, de a jelentés szerint ezek nem tudták teljes mértékben kártalanítani az érintett lakosságot.
A kormányzati támogatások megfékezték az elszegényedést
A jelentés adatai szerint a szegénység általános aránya a kormány által kiutalt kifizetéseknek köszönhetően 20,7% volt, míg állami támogatások hiányában ez az arány 31,1%-ra emelkedne. 2023-ban 15%-kal nőtt az állami támogatások mértéke, nagyrészt a háborús károk miatt. A kormány beavatkozása 33,5%-kal csökkentette az egy főre jutó szegénység előfordulását, míg a családok esetében ez a csökkenés 41,2% volt. Ennek ellenére a szegénységcsökkentési politikán belüli beavatkozási arány Izraelben mindössze 35%, ami még mindig alacsonyabb az OECD-országok átlagánál, ahol az állami hozzájárulás mértéke a szegénység csökkentéséhez 58%.
A jelentésből levonható következtetés az, hogy a fejlett országok között Izraelben a szegénység mértéke az egyik legmagasabb. Ezt mutatja, hogy az egy főre jutó általános szegénység és a gyermekszegénység tekintetében Izrael a második helyen áll, Costa Rica után. Az idősek szegénységi helyzete valamivel jobb: Izrael az átlag felett helyezkedik el, de még mindig olyan országok mögött áll, mint Svájc, Japán, Ausztrália és az Egyesült Államok.
A jelentés emellett a nettó jövedelem növekedését jelzi 2022-höz képest. A jövedelmi egyenlőtlenségre vonatkozó Gini-index szerint azonban Izraelben továbbra is magas a társadalmi egyenlőtlenség a fejlett országokhoz képest. Azok az országok, ahol nagyobb az egyenlőtlenség, például Litvánia, az Egyesült Államok, Mexikó, Törökország, Chile és Costa Rica.
A jelentésre reagálva Yoav Ben Zur, a Sasz párt munkaügyi minisztere így nyilatkozott: „Munkaügyi miniszterként töltött időszakom alatt nőtt a foglalkoztatás és emelkedtek az átlagbérek is – két jelentős mutató, amelyek biztosítják a szegénységből való kilépés lehetőségét... Idén a szegények kevésbé voltak szegények, és javulás történt a szegénység mélységében is."
A Pithon Lev segélyszervezet főigazgatója, Eli Cohen pedig a következőket mondta: „A ma közzétett szegénységi jelentés csak a jövő évi jelentés előszobája – akkor majd tisztán fogjuk látni, hogyan hatott a háborús év Izrael polgáraira, és miként omlott össze a középosztály. Mi a szervezetünknél aggasztó adatokat gyűjtöttünk a segélykérelmek 23%-os növekedéséről 2024-ben."
Főkép: Hajléktalanok Bat Jamban, tavaly. A három legszegényebb város (ahol több mint 80 ezer lakos él): Modiin Ilit, Jeruzsálem és Beit Semes – Fotó: Tomer Appelbaum