A felmérésben részt vevők 44%-a azt mondta, hogy hezitál, hogy visszatérjen-e, míg 5% kijelentette, hogy nem áll szándékában visszaköltözni. Ideiglenes helyettest neveztek ki az északi projektekért felelős koordinátor helyére, aki lemondott.

Egy Észak-Izrael lakosai körében végzett felmérés szerint a kitelepítettek közel fele még nem döntött arról, hogy visszatérjen-e otthonába, míg 5% úgy döntött, hogy nem tér vissza az eredeti lakóhelyére. A felmérés szerint a legfőbb ok, amiért a lakosok még nem tértek haza, az elégtelen biztonságérzet. Azok közül, akik nem tervezik a visszatérést 50% azt válaszolta, hogy inkább ott maradna, ahová kitelepítették, mintsem visszaköltözne korábbi otthonába. Metula lakosai körében a válaszadók 47%-a azt mondta, hogy azért nem tért még vissza a településre, mert várja otthona újjáépítését vagy felújítását.

A felmérés eredményeit tegnap mutatták be a Kneszetben tartott konferencián, amelyen parlamenti képviselők, északi lakosok, tanácsi vezetők és mások vettek részt. A konferencián Mose Arbel belügyminiszter bejelentette, hogy Einav Peretz könyvvizsgálót, aki a belügyminisztérium északi körzetének vezetője, kinevezik az északi projektekért felelős koordinátor ideiglenes helyettesének. Peretz a belügyminisztériumban betöltött pozícióját is megtartja, és az előző hónapban lemondott Eliezer Marom helyét veszi át.

Egy kitelepített lakos a Manara kibucban lévő otthonában, a múlt hónapban. A legfőbb ok, amiért a lakosok még nem tértek vissza otthonaikba, az elégtelen biztonságérzet – Fotó: Gil Eliyahu

A lakosok többsége elégedettségét fejezte ki a kitelepítés során kapott támogatással gyermekük oktatásában, valamint az alapvető szükségleteik, például a lakhatás, egészségügyi ellátás és lelki támogatás terén. Ezzel szemben a többség elégedetlen a megállapított kártérítésekkel, és úgy véli, hogy azok nem tükrözik a ténylegesen elszenvedett károkat. Emellett a lakosok körülbelül fele úgy érzi, hogy a kitelepítés előtti közösség a lakóhelyükön nem maradt egységes.

46%-uk nyilatkozott úgy, hogy az oktatás terén kapott támogatás teljes körű volt, míg 24% úgy érzi, hogy csak részben kaptak pozitív választ. Ezzel szemben 9% elégtelennek ítélte a kapott támogatást, 13% pedig azt mondta, hogy egyáltalán nem kapott választ ezen a téren.

Egy rakéta által megrongált ház a nyugat-galileai Satula településen. Egy északi lakos: „A Káralap nem érkezik meg, és a legtöbb esetben nem nyújt kártérítést. Ha mégis úgy dönt, hogy fizet, az nagyon hosszú időt vesz igénybe” – Fotó: Gil Eliyahu

A kérdésre, hogy kielégítették-e alapvető szükségleteiket, a kitelepítettek 46%-a azt válaszolta, hogy teljes mértékben, míg 21% szerint csak részleges kielégítést kapott. Ezzel szemben 8% mondta, hogy csekély támogatást kapott, míg 18% szerint egyáltalán nem kaptak választ szükségleteikre. Az elégedettség szintje magasabb volt Metula (61%) és Slomi (63%) településeken, míg Kirjat Smonában csak a kitelepítettek 36%-a érezte úgy, hogy teljes mértékben kielégítették szükségleteiket, szemben az ott élők 26%-ával, akik szerint egyáltalán nem kaptak támogatást.

Meir Kohen (Jes Atid) parlamenti képviselő, a konferencia kezdeményezője, úgy nyilatkozott: „Ez a felmérés egy ébresztő a kormány számára. Az elégtelen biztonságérzet, a nem megfelelő kártérítések és a közösségek szétesése sürgős kezelést igényelnek. Nem engedhetjük meg, hogy Észak-Izrael háttérbe szoruljon. A következő konferencia lehetőséget ad valódi megoldások kidolgozására, nem csupán üres kijelentésekre.”

Vlagyimir Blijak (Jes Atid) képviselő hozzátette: „A lakosok visszatelepítése az egyik legfontosabb célja a háborúnak, és ezt mindig szem előtt kell tartanunk. A visszatelepítési és kártérítési tervek még nincsenek megfelelően kidolgozva, és hiányzik a költségvetési forrás. Ideje, hogy a kormány végezze a munkáját, és egy átfogó támogatási rendszert alakítson ki az északi lakosok számára.”

Egy rakétatalálatot elszenvedett épület Kirjat Smonában, tavaly. A lakosok többsége elégedetlen a megállapított kártérítésekkel, és úgy véli, hogy azok nem tükrözik a keletkezett károk mértékét – Fotó: Ariel Schalit / AP

Matan Davidian slomii lakos és a „Harc az északért” mozgalom tagja elmondta, hogy mielőtt a háború utáni időszakról beszélnének, „vannak dolgok, amelyeknek itt és most kell megtörténniük. A Káralap nem érkezik meg, a legtöbb esetben nem nyújt kártérítést, és ha mégis úgy dönt, hogy fizet, az is rengeteg időbe telik.”

Rachel Amir professzor, a Tel-Hai Akadémiai Főiskola Természettudományi Karának dékánja a konferencián kijelentette: „Ezekben a napokban kezdünk visszatérni a kampuszainkra, amelyeket a háború kezdete óta evakuáltak. A Tel-Hai az egyik legnagyobb munkaadó a Galile északkeleti részén, és évente 5000 hallgatót vonz a térségbe. Ezek a hallgatók egy egész gazdaságot mozgatnak meg, és bekapcsolódnak a helyi oktatási és jóléti intézmények munkájába.”

Uri Gordin az északi önkormányzatok belügyminisztériumi konferenciáján, a múlt hónapban. „Az állam március 1-jét jelölte meg a visszatérés időpontjaként, és mi erre törekszünk” – Fotó: Cahal szóvivője

A kitelepítettekkel kapcsolatos kutatásokat végző Adva Központ közzétette ajánlásait a kitelepítettek helyreállítását és felépülését segítő politika kialakítására, figyelembe véve a kitelepítettek különleges helyzetét és sérülékenységét. A kutatás kiemeli, hogy „fel kell ismerni a kitelepítettek igényét arra, hogy hallathassák hangjukat, és részt vehessenek a közösségek és kitelepített területek helyreállításának tervezésében.” Emellett a központ javasolta, hogy ismerjék el a kitelepítettek egyedi sérülékenységét, és biztosítsanak számukra folyamatos támogatást havi járadék vagy egyéb juttatások formájában, hasonlóan a terrorizmus áldozatairól szóló törvényben meghatározott mechanizmusokhoz.

Tegnap Uri Gordin, az északi hadműveleti parancsnokság vezetője találkozót tartott a Hermon-előterében található regionális tanács településeinek lakóival Kachal faluban. Gordin elmondta, hogy a hadsereg „új tervet dolgozott ki a települések biztonsági elemeinek fejlesztésére,” amelyet ki is egészítenek majd. „Jelenleg azon dolgozunk, hogy megerősítsük az oktatási intézmények és a magánterületek védelmét. Az elektromos hálózatot érintő károkat a villamosenergia-társaság most állítja helyre a településeken. Az állam március 1-jére tűzte ki a visszatérés időpontját, és mi erre törekszünk” – tette hozzá Gordin.

Főkép: Metula, a múlt hónapban. A kitelepítettek körülbelül fele úgy érzi, hogy közösségeik nem maradtak egységesek – Fotó: Gil Eliyahu

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

FORRÁSHaaretz