Az Egyesült Államok elnöke kijelentette, hogy a Gázai övezetben tapasztalható hatalmas pusztítás miatt jobb lenne, ha lakóit szomszédos országokba telepítenék át. Szavai különösen nagy felháborodást váltottak ki a palesztin menekültek más országokban tapasztalt nehéz helyzete miatt. „Itt van az életem, a családom, az emlékeim” – mondta egy gázai lakos, míg mások, akik hónapok óta elviselhetetlen körülmények között élnek, nem zárták ki a távozás lehetőségét. „Nem lehet a pokolban élni” – fogalmazott egyikük.
A Gázai övezet lakói vegyes érzelmekkel – dühhel, zavarral és döbbenettel – fogadták Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatát, amelyben a terület lakóinak kitelepítéséről beszélt. Többen aggasztónak tartják az Egyesült Államok azon törekvését, hogy átvegye az irányítást a Gázai övezet felett, és párhuzamot vonnak Netanjahu szélsőjobboldali koalíciós partnereinek hasonló terveivel. Míg egyesek határozottan elutasítják a kitelepítés gondolatát, mások – akik immár 15 hónapja élnek az izraeli bombázások okozta elviselhetetlen körülmények között – nem zárják ki annak lehetőségét, hogy máshol kezdjenek új életet.
„Maradnom kell a földemen. Itt van az életem, a családom, az emlékeim” – mondta a 24 éves Mohammed Fares, akit otthonából, Gázavárosból Khan Juniszba kényszerítettek. „Van itt valami, amit sehol máshol nem találhatnék meg. Maradok, még ha ez a pokol is.”
Fares jelenleg rokonainál él Khan Juniszban, miután gázai otthonát teljesen lerombolták. Elmondása szerint a térségben alig van vízellátás, és az életkörülmények egyre tarthatatlanabbá válnak.
Donald Trump kijelentette, hogy a Gázai övezetben tapasztalható pusztítás mértéke miatt jobb lenne, ha az összes gázai lakos szomszédos országokba, például Egyiptomba és Jordániába költözne. Ugyanakkor Trump terve, hogy a térséget „a Közel-Kelet Riviérájává” alakítsa, súlyosan sérti a nemzetközi jogot. Szakértők szerint egy civil lakosság kényszerű kitelepítése vagy áttelepítése a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül, háborús bűncselekménynek és emberiesség elleni bűntettnek számít.
A palesztinok élesen elutasították azt az elképzelést, hogy a Gázai övezet lakóit máshova telepítsék, bár egyesek elismerték, hogy nem zárják ki a lehetőséget, hogy máshol kezdjenek új, stabilabb életet. „Embereket elűzni az otthonukból elfogadhatatlan” – mondta a 33 éves Muhlasz al-Maszri, aki Bét Hanunból menekült Khan Juniszba. „De sosem hittem volna, hogy eljutunk arra a pontra, ahol már minden egy küzdelem.”
Hozzátette, hogy ha lehetőséget kapna Gáza elhagyására, élne vele. „Miért akarnék még húsz-harminc évet szenvedni? Miért folytatnám ezt a poklot? Nem vagyok rá képes.”
Bár a január 19-i tűzszünet óta nőtt a humanitárius segélyek mennyisége, a gázai lakosok úgy vélik, hogy évekbe telhet, mire visszatérhetnek a normális élethez. Egyszerű mindennapi tevékenységek – mint egy mobiltelefon feltöltése vagy egy zuhanyzás – rendkívül nehézkessé váltak. Al-Maszri elmondta, hogy feleségével és három gyermekével az ENSZ egyik iskolájának osztálytermében egy nylon fóliát terítenek le a földre, és műanyag poharakkal öntik magukra a vizet, hogy meg tudjanak mosakodni.
Más gázai lakosok dühösen elutasították Trump állítását, miszerint máshol jobb élet várna rájuk. Különösen felháborítónak találták az elnök szavait a „béke és harmónia” lehetőségéről, figyelembe véve a palesztin menekültek nehéz helyzetét más országokban. Libanonban például a palesztin menekültek számos szakmában nem vállalhatnak munkát.
„Az arab országokban másodrendű állampolgárként kezelnek minket” – mondta a 27 éves Abed al-Rahman Baszem al-Maszri, egy orvos Dir al-Balahból. „Miért hagynám el őseim földjét ezért?” – tette fel a kérdést.
Főkép: Sátrak Dir al-Balah tengerpartján tavaly – „Miért éljünk szenvedésben?” – Fotó: Abdel Kareem Hana / AP
