Az Izraelinfo, amely elkötelezetten törekszik arra, hogy Izrael valóságát és szebbik arcát egyaránt bemutassa, egy különleges projektet indított útjára: a Mazsihisszel közösen lefordította és megjelentette azokat a verseket, amelyek Izraelben, héber nyelven születtek az október 7-ei események hatására. Célunk, hogy magyar nyelven is megmutassuk, mit jelent izraeliként élni, és hidat építsünk a kultúrák között, hogy a magyar olvasók minél mélyebben megérthessék választott hazánkat, Izraelt, és mindennapjainkat.
Optikai csalódás – Michael Zats
Döbbenetes –
minden ugyanúgy
néz ki.
Miközben
semmi
nem maradt
ugyanaz.
2023. október 7-én, Szimhat Tora ünnepén az iszlamista Hamasz terrorszervezet megtámadta Izraelt: brutálisan meggyilkoltak és megerőszakoltak embereket, fogságba hurcoltak katonákat, nőket, gyerekeket, időseket, valamint felgyújtották és kifosztották a Gázai övezet határánál fekvő izraeli kibucokat, mosávokat és városokat. A holokauszt óta zsidók ellen elkövetett legnagyobb támadás váratlanul érte, sokkolta és kétségbeesésbe sodorta Izraelt és a zsidó világot. Sokan a művészet eszközeihez fordultak és versekben fejezték ki döbbenetüket és fájdalmukat. Az elképzelhetetlen valósággá vált. A horror egyre több részlete látott napvilágot, miközben szembesültünk a háború harcaiban elszenvedett fájdalmas napi veszteségekkel, valamint a túszok és családtagjaik sorsával. Nem kevésbé aggasztóak a gázai szörnyű veszteségek és pusztítás. Egyre kevésbé tudtunk beszélni minderről. A leggyakrabban használt kifejezés: מילים אין/ein milim – nincsenek szavak. Mégis voltak, vannak, akik küzdenek és megtalálják a szavakat a fájdalom és harag, a kétségbeesés és az elhagyatottság kifejezésére, és versekké formálják azokat.
A Süve – Október 7. versantológia kötetben összegyűjtött költemények sokszor nyersek és fájdalmasak, ugyanakkor tele vannak szeretettel, sőt reménnyel. Vannak közöttük imára hasonlító, bibliai motívumokra épülő versek és olyan költemények, melyek az új, „helyes” nyelvről szólnak, hiszen többé nem lehet olyan egyszerű dolgot sem mondani, mint hogy „jól vagyok”. Illetve megörökítik jelenünk két legszörnyűbb héber szavát: הותר לפרסום, vagyis „nyilvánosságra hozható”. Az izraeli médiában ezzel kezdik az elesett katonák neveinek felsorolását. A versek szerzői az izraeli társadalom különböző csoportjait képviselik, a versek így sokféle hangot tükröznek.
A kötet verseit – amelyek eleinte a közösségi médiában, később a helyi lapok hasábjain jelentek meg – Rachel Korazim magyar származású izraeli irodalmár összegyűjtötte, és versantológiába rendezte, amely Shiva – שבעה címmel 2024 őszén jelent meg angol és héber nyelven. Ez a cím több jelentést is hordoz. Egyrészt a hetes szám, vagyis „hetedike” – héberül siva – az október 7-i tragikus történelmi dátumra utal, másrészt a zsidó vallásban a gyászhét neve is siva, amit a magyar zsidóság süvének nevez.
Az Izraelinfo Alapítvány és hírportál magyar anyanyelvű, Izraelben élő önkéntes munkatársai elhatározták, hogy elkészítik a kötet magyar fordítását, hogy a magyarországi olvasók számára is átélhetővé váljon Izrael korszakalkotó traumája. A kiválasztott versek révén a magyar közönség nemcsak hírekből és politikai kommentárokból, hanem a szépirodalmon keresztül is megismerheti Izrael történetének eme összetett és embert próbáló időszakát. Az antológia megjelenését a MAZSIHISZ támogatta.
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában tartották a Süve – Október 7. versantológia ünnepélyes bemutatóját, amelyen beszédet mondott Moran Birman a Zsidó Állam budapesti nagykövetségéről, valamint Zima András történész. A bemutatón részt vettek a könyv szerkesztői: Ráhel Korazim, Politzer Maymon Krisztina és Shiri Zsuzsa, akikkel Rózsa Péter beszélgetett. A versekből Radnay Csilla színésznő szavalt.
„Köszönjük mindenkinek, aki ma itt van, hogy bemutathassuk a Süve című könyvet, amelynek versei október hetedikével kapcsolatosak. Ezek a költemények visszavisznek minket arra a napra, amely sok-sok ember számára Izraelben és azon kívül még ma sem ért véget. Ez a könyv tisztelgés és főhajtás azok előtt, akik elveszítették szeretteiket, akik azon a napon óvóhelyen voltak, akik azóta harcoltak Izraelért, és akiknek a szeretteiket Gázában tartották fogva. Nincs senki Izraelben, akinek a számára ne lenne meghatározó október hetedike és az azt követő háború” – hangzott el Moran Birman, a Zsidó Állam budapesti nagykövethelyettesének beszédében.
Zima András történész, a HDKE igazgatója, az OR-ZSE tanszékvezetője beszédében úgy fogalmazott: a szerzők névsorát olvasva kiderül, hogy lefedik a zsidó költészet és kulturális élet széles spektrumát, hiszen szerepelnek itt vallásosak és szekulárisok, progresszívek és konzervatívok. „De azt is lehet látni, hogy a verseket áthatja a zsidó hagyomány, még a szekuláris szerzők verseit is. Azaz krízishelyzetben, mint a környező világban tapasztalhatjuk, az emberek a hagyomány felé fordulnak” – mondta Zima András.
Sötétség a mélység színén – Tzur Gueta Mikhal tanárnő megkérdezett minket: „Ki tudja elmondani, mi a versszak jelentése: »A föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség borította a mélység színét«?”* Azóta minden évben, mind a mai napig, ez a kérdés visszhangzik bennem, a tanárnő válaszra emelt kéz után kutató szemei visszhangoznak bennem, az osztály átható csendje visszhangzik bennem. Október hetedikén a telefon csengése visszhangzott Mikhal tanárnő néma otthonában. „Én vagyok az – mondtam. – Itt van a kietlenség és a pusztaság. Itt van a sötétség. Itt van a mélység. Viszlát.”
A bemutatón a szerkesztők megosztották történeteiket a kötet születéséről, s arról az elementáris hatásról, amit az október hetediki tragédia kiváltott Izraelben, s azon belül a művészek körében.
A szerkesztők elvitték a kötetet a Frankl Zsinagógába, a Bálint Házba, valamint ünnepélyes bemutatót tartottak a Láng Téka könyvesboltban. Különleges esemény volt a könyv bemutatója a Tihanyi Bencés Apátságban, ahol Izrael-barát, humanista és irodalom értő közönség vendégelte meg a könyv szerkesztőit.
A kötetet ajánlják:
Dr. Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke:
„A versekben megjelenő személyes hanggal, a költők szavaival a mi közösségünk is átélheti és átérezheti 2023. október 7-e tragédiáját. Szolidárisak vagyunk Izraelben élő testvéreinkkel; nemcsak őket, hanem minket, s az egész világ összes zsidó közösségét mélyen megrázták a történtek, melyeket nemcsak érteni, hanem érezni – együttérezni – szeretnénk ezen versekkel.”
Polgár Zsófia, magyar-izraeli olimpiai bajnok sakkozó:
„Még nincsenek szavak, de mégis! Fontosnak találom, hogy minden nyelven olvassanak arról a szörnyű napról, hogy soha többé ne legyen ilyen. A világnak legalább annyira kéne emlékeznie az október hetedikei dátumra, mint az amerikai 9/11-re. Ez a verseskötet különleges példája annak, hogy a művészetnek olyan ereje van, amely gyógyíthat, és a szíveken-könnyeken keresztül reményt is adhat.”
Röhrig Géza, író, költő, Kossuth-díjas színész:
„Kafka írja negyedik oktávfüzetében: »A világ csak arról a helyről látható jónak, ahonnan teremtődött, mert csak ott hangzott el, ve-hine tov meod. És ímé igen jó.« Mi máshol élünk. A mi nézőpontunkból a világ sokszor nem látható jónak, ám ahogy az esti imában áll, ve-ahavateha al taszir mimenu le-olamim, a Te szerelmed soha nem hagy el minket. E két pólus között vibrálnak a kötet versei. A felfoghatatlan fájdalom s a zsidó nép reá adott válasza, a kiemelkedő hősiesség között. Tisztelet azoknak, akik megpróbálják szavakba önteni október hetedikét.”
Seres László, újságíró:
„Mit mondana Adorno, lehet verset írni október 7-e után? Én azt, hogy nem lehet, hanem kell. Nincsenek rá szavak, úgyhogy le kell írni őket.”
Keresztrejtvény – Avraham Sharon
Az egyik meghatározásban
Az lesz a kérdés
Hogy haláltábor
Erre valaki azt válaszolja
Auschwitz
De ez csak öt betű
Mondja erre valaki, ceruzavéggel a szájában
Megfordítja
Mert radírozni kell
És gondolkodik a megfejtésen
Erre egy lány
A Beeri kibucból
Rávágja: én tudom
Otthonom volt
Megvásárolható:
A Láng Téka Könyvesboltban (Budapest XIII., Pozsonyi út 5.), az Írók Boltjában (Budapest VI., Andrássy út 45.), Izraelben az Izraelinfón keresztül.
