A jelenlegi háború Gázában vérrel vásárolt politikai stabilitást szolgál. Nem fogok ebben részt venni

A szerző neve elhallgatását kérte – a 228-as tartalékos dandár (az északi Nachal-dandár) katonája

Október 7-én én is részt vettem abban a 100% feletti mozgósításban, amely szombat hajnalban indult meg. Mint sokan mások, én is kaptam egy 8-as behívót, és gondolkodás nélkül csatlakoztam, hogy megvédjem több millió izraeli polgár életét. Két hétre pakoltam be, de végül harminc napon keresztül nem mentem haza szabadságra, és csak több mint öt hónap után szereltek le minket az északi határról. 2024 júniusában – amikor a Hezbollah által okozott tüzek miatt rendkívül feszült volt a helyzet – újra mozgósítottak minket 45 napra az északi frontra, majd néhány nappal Ros Hasana előtt ismét bevetésre küldtek bennünket, ezúttal a libanoni szárazföldi műveletre, ahol a Jiftach és Manara kibucokkal szemben lévő falvakban tevékenykedtünk.

Ezt a tartalékos szolgálatot nem rótták ki rám. Amikor 2017-ben leszereltem az állandó szolgálatból, a szakasztársaimmal együtt felmentést kaptunk az aktív tartalékos szolgálat alól. Ezek voltak azok az évek, amikor az volt az uralkodó nézet, hogy nincs már szükség nagy szárazföldi hadseregre. De egy idő után önként jelentkeztem tartalékosnak, mert megértettem, hogy bár az izraeli kormányok évtizedeken át gyakran agresszív és ellenséges szereplővé tették az országot a térségben, távolabb vitték a békét, és megfosztották a palesztinokat természetes emberi és állampolgári jogaik egy részétől – izraeli polgárok biztonsága és élete mégis azon múlik, hogy az állam rendelkezzen katonai erővel, amely képes megvédeni őket más agresszív és szélsőséges szereplőktől.

Ma, amikor Izrael megszegi a túszok visszahozataláról kötött egyezményt, és újrakezdi a harcot Gázában, veszélybe sodorva több mint 20 még életben lévő túsz életét – nem is beszélve a helyi civil lakosságról –, amikor tartalékosok ezrei feszülten várják egy újabb elhúzódó 8-as behívó lehetőségét, kijelentem: ha az én dandáromat Gázába mozgósítják, nyilvánosan megtagadom a szolgálatot. Ez nem szürke zóna lesz, nem valamilyen kibúvó keresése – ez egy nyílt, teljes parancsmegtagadás lesz, mert a harcok újrakezdése Gázában nyilvánvalóan törvénytelen parancs – olyan, amely fölött fekete zászló lobog.

A harcok újrakezdése Gázában azért minősül nyilvánvalóan törvénytelen parancsnak, mert szándékos emberáldozatot jelent szükség nélkül. Ebben az új háborúban, amely most Gázában készül kirobbanni, túszok fognak meghalni, katonák fognak meghalni, és természetesen ártatlan palesztin civilek is – mindezt nem azért, hogy megvédjük több millió izraeli állampolgár életét, hanem kizárólag a jelenlegi kormány politikai érdekei miatt. Bár Netanjahu már elfogadtatta a költségvetést, az ultraortodoxokat mentesítő toborzási törvény továbbra is veszélyezteti a koalíció egységét. Itamar Ben-Gvir és véreskezű társainak visszahozása a kormányba ugyan stabilitást hozott, de hozzájárult a harcok újrakezdéséhez is – világnézetük szerint ugyanis fontosabb arabokat ölni, mint zsidókat menteni. Mindezekből világos és egyértelmű következtetés vonható le: Izrael kormánya kész megölni saját állampolgárait hatalma megtartása érdekében – ezért ez a háború erkölcsileg védhetetlen, és minden áron meg kell akadályoznunk.

Bárcsak más katonák, tartalékosok és hivatásosok is megtagadnák a részvételt a Gázában újraindított háborúban. Ne vegyenek részt egy olyan háborúban, amely politikai célokat szolgál, és amelynek ára a túsztestvéreink, fegyvertársaink – vagy épp saját maguk – halála lehet. Ne tegyék tönkre anyjuk életét egy olyan háborúval, amelyre nincs valódi igazolás. Legyenek készek valódi védelemre – az államhatárok mentén, északon, délen, akár a megszállt területeken is –, mert ezekre valóban szükség van. De ez a háború csak arra szolgál, hogy vérrel vásároljon politikai stabilitást.