Távozz, Lilit!

A Kedvenc dalaink rovatot én úgy értelmezem, hogy írni kell a dalról, ami napok óta zakatol a fejemben. 

Távozz, Lilit!

– énekli Victoria Hanna és Berry Sakharof.

A dalt egy amulett szövege ihlette, amely az újszülött gyermeket védte évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt.

Mi közünk ehhez a babonához itt, a felvilágosult (?) boldog (?) XXI. században? 

Visszakérdezek: most? Amikor a gyermekeink életére törő démonok nem a fantáziánk szüleményei?

A ráolvasás (a dal) szövege:

Ádám (dám dám) vér vér
Ábrahám (ham ham) ők ők

Éva, Sára, Rebeka, Ráhel, Lea és Cippóra 

Szenoj, Szanszenoj, Szemangelof
Tűnj el Lilit! Tűnj el Lilit! Tűnj el Lilit!
Tűnj el! Tűnj el! Tűnj el! Tűnj el!

(A fordítás a hasonló magyar formulák igéit, szinonimáit használja.)

De ki az a Lilit?

A Bibliában két teremtéstörténet van. Az elsőben a Mindenható porból formálja az embert, férfinak és nőnek. 

A másodikban Ádám oldalbordájából formálja a társát, Évát.

És itt furakszik a képbe Lilit.

A legendája szerint ő Ádám első asszonya, akit nem említ az első verzió.

Nem akar engedelmeskedni Ádámnak, inkább elmenekül tőle, összeáll Szamáellel, az ördöggel, és ebből a frigyből a gonosz szel­lemek születnek. 

De a Tóra ezt egy szóval sem említi.

Lilit csak egyszer fordul elő a Bibliában (Ézsaiás 34), az Edom pusztulását jövendölő szövegben. De ott sem tulajdonnévként. 

A Tóra-magyarázatok is óvatosak Lilittel. Legtöbbször nem is személy, csak valami alaktalan gonosz. 

Az egyetlen írás, amelyik alaposan – néhol szinte pornográf részletességgel – tárgyalja a Lilit-sztorit egy kora középkorban keletkezett könyv:

„Ben Szira ábécéje” vagy “Sirák fia ábécéje”.

A vallástörténészek szerint ez a könyv egy gúnyos szatíra, pamflet, de a néprajztudomány forrásértékűnek tekinti, mert a zsidóság hiedelemvilágának figuráit írja le. Nem valószínű, hogy a „Ben Szira ábécéje” kitaláció lenne, amiből a Lilit-legenda elterjedt. Inkább lejegyzése a suttogott szájhagyománynak, néphitnek, amelyben Lilit évszázadok óta élt.

Annyira ismert lény volt, hogy még a keresztény ábrázolásokban is gyakran feltűnik. 

Ő a kígyó, aki Évának átadja az almát!

Sirák fia szerint Isten az első emberpárt a föld porából gyúrta, s ilyenformán egyenrangúak voltak. De az asszony, Lilit fellázadt, és a Vörös-tengerhez menekült, ahol démonokkal párosodott. Isten három angyalt küldött utána: Szenojt, Szanszenojt és Szemangelofot, de Lilit nem engedelmeskedett nekik. Csupán annyiban tudtak megállapodni, hogy frissen szerzett démoni hatalma az újszülött gyerekek felett ne legyen korlátlan.

“Attól a naptól kezdve, hogy egy gyermek megszületik, a nyolcadik napig én uralkodom a gyermek felett, és a nyolcadik naptól kezdve nincs uralmam fölötte, ha fiú – de ha lány, akkor tizenkét napig uralkodom fölötte.”

Az újszülöttet csak az védheti meg – így szól a megállapodás –, ha felírják (kimondják) a három angyal nevét.

Ide értünk a dal szövegéhez. 

A két énekes, Victoria Hanna és Berry Sakharof keleti gyökerei miatt gondolhatnánk, hogy ez a Lilit-legenda csak valami szefárd furcsaság, de a kelet-európai zsidó néphitben is jelen van Lilit, az újszülötteket fenyegető démon.

Varázsszövegeket tartalmazó amulettek, kámeák, cetlik, szalagok védték az újszülötteket még a XX. században is.

Az egyik legszebb ilyen gyermekágyi táblát Mordecháj Szófer (Donáth Márkus) rézmetsző készítette 1837-ben, Nyitrán.

A szöveg jelentése lényegében annyi, hogy Ádám és Éva bent legyenek (a körön belül), míg Lilit kint maradjon. Alatta a három varázserejűnek tartott név: Szenoj, Szanszenoj és Szemangelof (héberül: סנוי סנסנוי וסמנגלף). Majd az a midrás-történet következik, amelyben Élijáhu legyőzi Lilitet. Alatta nagyobb betűkkel található Lilit különböző neveinek felsorolása. A gyermekágyi tábla szövegét a 121. zsoltár zárja. Két oldalt az ősök nevei.

Rajta van tehát az egész kedvenc dalunk szövege.

A “Lehi Lilit” dal egy ráolvasás. 

Őseink nevei, a történetünk, a hitünk emberpárjainak nevei, és a parancsszavak, ezek hivatottak elűzni a betegséget, a rontást, a démont – Lilitet.

És az őrangyalok nevei, amit akkor kell kimondani, ha már baj van. 

Szenoj, Szanszenoj és Szemangelof.

A klip thrillereket, néhol horrorfilmeket idéző képei ellenpontozzák ezt a naiv történetet. Az anyát (Évát, Sárát, Ciporát, Rivkát, Ráhelt, Leát) üldözi Lilit. Tovább feszíti az asszociációkat, hogy a pusztító női démon is Victoria Hanna arcát viseli. Ez a menekülés a klip sztorija.

Majdnem fogócskát írtam. Mert ezt a misztikus félelmet játszák el a gyerekek a fogó elől menekülve. 

A kiszámoló mondókáik is itt gyökereznek.

A kiolvasók, kiszámolók a szerencsére bízzák, ki lesz „odakint”, ki üldözi majd a többieket, ki lesz az, aki egyet elkap majd, hogy a maga helyére állítsa.

A gyermekdalok világa soha sem állt távol Victoria Hannától.

Mintha beszélni tanítana minden dala. (Erről írtam már.)

Az Alef Beth dal, a 22 betű dala – nem is beszélve a megzenésített Bialik-gyermekversekről – mind így szóltak, ezzel a monoton, precízen artikulált énekmondással. 

A szavak hangzóinak zenéje. A szómágia.

Megint itt vagyunk, a Lilit-dalnál.

A zenei alap egyszerű, népszerű keleti táncritmus – „malfouf” –, de belecsempésztek egy nyújtott ritmust, amitől indiai, de legalábbis egzotikus, érdekes, archaizáló ízt kap.
Jól táncolható etno-muzsika (Ran Shem Tov munkája).

Kiváncsi leszek rá milyen lesz ha a hangminták helyett egy zenekar szól majd a két énekes alatt.

De nincs se katarzis, se happy end.

A klip persze film, így vége is van: az anya az újszülöttel, az égen szálló madár… de Lilit sem tűnt el.

Talán csak kívül került a körön…

…napok óta dúdolom magamban: 

Ilyenkor a mögöttünk hagyott hónapok démonai kicsit kinn maradnak.

A büszke XXI. századi, 0-kal és 1-esekkel vezérelt felsőbbrendű lényeknek elárulom, hogy az egész emberi civilizáció ezen az analógiás mágián alapul. Abban hiszünk, hogy a kimondott, leírt szavaink megváltoztatják a valóságot. Ugye?

Hogy az imáinkat hallgatja valaki, hogy szerelmes szavakat dúdolva, szeretetet ébresztünk, hogy a dühös átkaink pusztítanak, hogy a siratóinkban velünk marad a halottunk, hogy a tüntetésen skandált szavainktól helyrezökken a világ.

Hogy az imáinkat hallgatja valaki, hogy szerelmes szavakat dúdolva szeretetet ébresztünk, hogy a dühös átkaink pusztítanak, hogy a siratóinkban velünk marad a halottunk, hogy a tüntetésen skandált szavainktól helyre zökken a világ.

Hogy a kimondott, leírt szavainknak valódi értéke van. Hogy a szavak tárgyak, eszközök, a gondolat szerszámai.

Ebben a hitben születik minden szó – a Gilgamestől a Beatlesig, a sivatagi törzsek ősi imáitól a rapig, a drámák mélységétől a hétköznapi köszönésekig: jó napot, jó estét kívánok!

Amíg vannak szavaink, addig a démonainkat is meg tudjuk nevezni. 

Szavak nélkül csak a rettegés maradna.

Egy barátoméknál három gyerek harcol Gázában. Nem merem megkérdezni, neki mit jelent ez a dal.

(A cikk zenei részének megírásában Barcza Gergely volt segítségemre.)

Aki még olvasgatna Lilitről, annak itt egy kis cikkgyűjtemény:

Huc, Lilit | Szombat Online

Gyermekágyi tábla a zsidó hagyományban – Wikipédia

A Wang folyó versei: Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig

Zsidók, démonok és zsidó démonok | Szombat Online

Bozó Réka: Hogyan került Lilit a Bibliába? – KRE-DIt

Hogyan teremtette meg Éva az embert? | Szombat Online

Lilith: A sötéttel szárnyaló asszony – Hőssé válhat-e a zsidó hagyomány leghírhedtebb démona? | Mazsihisz

Lilith in the Torah, Talmud, and Midrash

Silló Sándor

Színház- és filmrendező, díszlet-tervező. Tanult szakmák szerint: fotográfus, dramaturg. 16 év gyermekkor, 40 év színház, 30 év film és televízió, 5 év újságírás, 14 év tanítás, mégsem vagyok 105 éves!
2015 óta élek Izraelben…