Interjú az igazán intelligens AI-vel

Kicsit belustultunk, minek is cikkeket írni, leírni azt, amit már annyiszor elmondtunk, unalomig ismerünk? Inkább csak feltettünk pár kérdést az AI-nek, ő aztán biztos igazat mond és nem süthetik rá, hogy érzelmei vannak, esetleg a katona-gyermekéért aggódik, hogy elfogult lenne…

Szerinted mikor lesznek választások Izraelben?

Az izraeli parlamenti választásokat hivatalosan 2026. október 27-re tűzték ki. Ez a dátum akkor érvényes, ha a jelenlegi kormány kitölti teljes mandátumát, és nem történik előrehozott választás.

A miniszterelnök, Benjamin Netanjahu többször is kijelentette, hogy a választások az eredeti időpontban lesznek, és a háború alatt nem kíván politikai vitákat folytatni. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint az izraeliek többsége előrehozott választásokat szeretne, különösen a 2023. október 7-i támadások és a Gázában zajló háború következményeként.

A jelenlegi koalíció stabilitása törékeny, és belső feszültségek is tapasztalhatók. Egyes koalíciós partnerek, például az Otzma Jehudit párt, már kiléptek a kormányból, ami növeli az előrehozott választások esélyét.

Összefoglalva, bár a következő választások hivatalosan 2026 októberére vannak ütemezve, a politikai helyzet gyorsan változhat, és nem zárható ki egy előrehozott választás lehetősége.

Százalékban mennyit adnál az előrehozott választásoknak?

A jelenlegi helyzet alapján – 2025 május végén – az előrehozott választások esélyét körülbelül 60–70%-ra tenném. Ezt néhány fő tényezőre alapozom:

• Társadalmi nyomás: A közvélemény-kutatások szerint az izraeliek többsége (akár 70–80%-a) előrehozott választásokat szeretne, különösen a 2023. október 7-i sokkhatás után.
• Koalíciós feszültségek: A kormányon belül nő a belső feszültség – például az Otzma Jehudit (Ben Gvir pártja) már kilépett a kormányból.
• Nemzetközi nyomás: A háborús helyzet kezelése, a túszok ügye és a nemzetközi kritikák gyengítik a kormány legitimitását.

---

Az előrehozott választások ellen szól:

• Netanjahu politikai stratégiája: A miniszterelnök minden eszközt bevet, hogy a ciklus végéig hatalmon maradjon. Őt személyesen is erősen motiválják jogi ügyei (korrupciós perek).
• Kormányzati stabilitás a háború alatt: A biztonsági helyzetet sokan nem érzik alkalmasnak választásokra – ezt hangoztatja a jelenlegi vezetés is.

Ha az elkövetkező hónapokban nem enyhül a nyomás sem belülről, sem kívülről, az előrehozott választások szinte elkerülhetetlenek. De mivel Netanjahu rendkívül ügyes politikai túlélő, a 30–40% esély a 2026-ig való kitartásnak is megmarad.

És ki győzhet a választásokon?

A legfrissebb, 2025. májusi közvélemény-kutatások szerint, ha most tartanának választásokat Izraelben, az ellenzéki pártok jelentős előnyben lennének a jelenlegi kormánykoalícióval szemben (arab pártok részvétele nélkül is – a szerk.). Nagy eséllyel ők alakíthatnának kormányt. A politikai helyzet azonban gyorsan változhat, különösen a Gázai háború és a belpolitikai feszültségek fényében.

Mandátumbecslések (2025. május végi Maariv-felmérés alapján)

Kormánykoalíció (48 mandátum):

• Likud (Benjamin Netanjahu): 23 mandátum
• Sasz: 9 mandátum
• Otzma Jehudit (Itamar Ben-Gvir): 9 mandátum
• Egyesült Tóra Judaizmus: 7 mandátum

Ellenzéki pártok (62 mandátum):

• Jiszráel Beitenu (Avigdor Liberman): 19 mandátum
• Nemzeti Egység (Benny Gantz): 16 mandátum
• Jes Atid (Yair Lapid): 15 mandátum
• Demokraták (Yair Golan): 12 mandátum

Arab pártok (10 mandátum):

• Hadash–Ta’al: 6 mandátum
• Ra’am: 4 mandátum

A Vallásos Cionizmus párt (Becalel Szmotrics pártja – a szerk.) nem érné el a választási küszöböt.

A közvéleménykutatás szerint hány százalék támogatja a túszalkut a háború befejezésének árán is?

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az izraeli lakosság jelentős többsége támogatja a túszok szabadon bocsátását célzó megállapodást, még akkor is, ha ez a Gázai háború befejezését jelentené.

• 73% az izraeliek közül támogatja a túszcsere és tűzszüneti megállapodást a Hamásszal. Ebből 45% erőteljesen, míg 28% inkább támogatja az egyezséget.
• 69% az izraeli lakosságból úgy véli, hogy fontosabb a túszok kiszabadítása, mint a háború folytatása.
• 67% a válaszadók közül támogatja a túszcsere megállapodást, amely tűzszünethez vezetne.

Politikai megoszlás

• 91% az ellenzéki pártok szavazói közül támogatja a megállapodást.
• 52% a kormányzó jobboldali koalíció szavazói közül is támogatja az egyezséget, míg 37% ellenzi azt.