Az öt ország bejelentette, hogy Ben-Gvir és Szmotrics ellen „szélsőséges erőszakra való uszítás” miatt vet ki szankciókat. A szankciók vagyonbefagyasztást, beutazási tilalmat, valamint pénzügyi kapcsolatok tilalmát foglalják magukban. „Ben-Gvir és Szmotrics szélsőséges erőszakra és a palesztinok emberi jogainak súlyos megsértésére uszítottak.”
Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Norvégia ma (kedden) szankciókat vezetett be Itamar Ben-Gvir és Becalel Szmotrics miniszterek ellen „a palesztinok elleni szélsőséges erőszakra való uszítás” miatt Ciszjordániában. A szankciók vagyonbefagyasztást, beutazási tilalmat és pénzügyi kapcsolatok megszüntetését jelentik. Ezek hasonlóak a korábban az Ukrajna elleni háború kapcsán orosz tisztségviselőkre kivetett intézkedésekhez. A brit külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a szankciók személyes jellegűek, és nem kapcsolódnak a két miniszter kormányzati szerepéhez.
A minisztérium közlése szerint Ben-Gvirre és Szmotricsra azért róttak szankciókat, mert „olyan tevékenységekért felelősek, amelyek súlyosan sértik az egyének jogát arra, hogy ne érje őket kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés – vagy ilyenben részt vesznek, azt szorgalmazzák, támogatják vagy előmozdítják –, különösen a ciszjordániai palesztin egyének elleni agresszió és erőszak formájában.”
Az öt ország külügyminisztereinek közös nyilatkozata szerint Ben-Gvir és Szmotrics „szélsőséges erőszakra és a palesztin emberi jogok súlyos megsértésére uszítottak”. Kiemelték: „A kényszerű kitelepítést és új izraeli telepek létesítését pártoló szélsőséges retorika felháborító és veszélyes.” A miniszterek hangsúlyozták, hogy ezek a cselekedetek elfogadhatatlanok számukra. „Széles körű kapcsolatot tartottunk fenn az izraeli kormánnyal e témában, de az erőszakos cselekedetek elkövetői továbbra is bátorítást kapnak és büntetlenül cselekednek. Ezért léptünk most – hogy felelősségre vonjuk a vétkeseket.”
Az öt ország jelezte, hogy a szankciók a ciszjordániai történésekhez kötődnek, de „természetesen nem választhatók el a gázai tragédiától”. Hozzátették: céljuk a Gázai övezet újjáépítése a Hamasz nélküli vezetés alatt, és hangsúlyozták a kétállami megoldás politikai útjának szükségességét. „Eltökélten támogatjuk a kétállami megoldást, amely az egyetlen út az izraeliek és palesztinok biztonságának és méltóságának biztosításához, valamint a térség hosszú távú stabilitásához. Ez a megoldás azonban veszélyben forog a szélsőséges telepesek erőszakossága és a telepek bővítése miatt.”
A nyilatkozat arra is felszólította az izraeli kormányt, hogy tartsa be a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeit, és tegyen határozott lépéseket a „területi terjeszkedést hirdető szélsőséges és erőszakos retorika” megszüntetésére. Ugyanakkor a közlemény hangsúlyozta, hogy az országok „elítélik a Hamasz által 2023. október 7-én elkövetett szörnyű terrortámadásokat,” és a mostani szankciók olyan egyéneket céloznak, akik szerintük „Izrael biztonságát és nemzetközi megítélését veszélyeztetik”. A közlemény zárásaként az országok kijelentették, hogy „erős barátságra törekednek az izraeli néppel, közös értékek és biztonsági elkötelezettségek alapján.”
Múlt hónapban David Lammy brit külügyminiszter a parlamentben „szörnyűségesnek” nevezte Ben-Gvir és Szmotrics nyilatkozatait. „Új és sötét szakaszába lép ez a konfliktus” – mondta. „Netanjahu kormánya azt tervezi, hogy a Gázai övezet lakóit a déli részre szorítja vissza, és csak a szükséges segélyek töredékét biztosítja számukra. Szmotrics pedig arról beszélt, hogy a Cahalnak meg kell tisztítania Gázát, el kell pusztítania, ami még maradt belőle, és a palesztinokat harmadik országokba kell telepíteni.”
A múlt hónapban Franciaország, Kanada és Nagy-Britannia bejelentették, hogy konkrét lépéseket fognak tenni Izrael ellen, ha nem szűnik meg a Gázai övezet elleni hadművelet, és nem oldják fel a segélyek bejutását akadályozó korlátozásokat. „Nem fogunk tétlenül nézni, miközben Netanjahu kormánya ezeket a szégyenletes intézkedéseket előmozdítja” – közölték. Egy nappal később Nagy-Britannia bejelentette, hogy felfüggeszti a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat Izraellel, és bekérette Tzipi Hotovely nagykövetet a katonai műveletek kiszélesítésének ügyében. Emellett jelezték, hogy szankciókat vezetnek be több telepes és szervezet, köztük a „Nachala” mozgalom ellen is, amely illegális előőrsöket próbál létrehozni, valamint annak vezetője, Daniella Weiss ellen, aki a telepesmozgalom egyik ismert alakja.
Októberben a brit kormány szankciókat vezetett be az „Amana” szervezet ellen – amely a telepesmozgalom központi szereplője –, valamint hat másik izraeli szervezet ellen, amelyeket illegális ciszjordániai építkezésekkel hoztak összefüggésbe. A szankciók többek között három előőrsre, a „Torat Lechima” szervezetre – amely a Cahal vallási és nacionalista jellegének megerősítésén dolgozik –, az itzhari „Od Joszef Chai” jesivára, valamint a „Somer Jes” nevű szervezetre is kiterjedtek, amely önkénteseket toboroz a telepes farmok védelmére.
Ben-Gvir a döntésre reagálva így nyilatkozott: „Búcsút a Fehér Könyvnek. Átjutottunk a fáraón, túl leszünk Keir Starmeren is. Továbbra is bátran és félelem nélkül fogok dolgozni Izrael államért és a zsidó népért!” Szmotrics szintén „Búcsút a Fehér Könyvnek” felkiáltással válaszolt, és hozzátette: „Nagy-Britannia már egyszer próbálta megakadályozni, hogy letelepedjünk őseink földjén – nem engedjük, hogy most újra megtegye.”
Gideon Szaár külügyminiszter így reagált: „Felháborító, hogy megválasztott tisztségviselőket és kormánytagokat ilyen lépések sújtanak.” Elmondása szerint a kormány a jövő hét elején rendkívüli ülést tart, hogy meghatározza Izrael hivatalos válaszát a brit döntésre.
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
