Az egész ország vörös zónában van: kinek szabad dolgoznia – és be kell-e mennünk a munkahelyünkre?

A hátország parancsnoksága a legsúlyosabb korlátozásokat vezette be – amelyek megtiltják az oktatást, a munkába járást és a gyülekezést az egész országban. Ugyanakkor a munkaügyi miniszter aláírt egy rendeletet, amely kötelezi az alapvető szolgáltatásokat nyújtó dolgozókat a munkába állásra. Mi történik, ha a munkahelyem mégis kinyit – és elbocsáthatnak-e, ha nem megyek be?

Az Izrael által Iránban végrehajtott támadást követően a hátország parancsnoksága módosította utasításait: tilos bármiféle oktatási tevékenységet vagy nem alapvető munkavégzést végezni az ország teljes területén. Ez azt jelenti, hogy Izrael egész területe a legsúlyosabb korlátozások alatt áll, legalább szombat este 8-ig, de lehet, hogy egész héten. Ez esetben vasárnap csak az alapvető munkavégzés engedélyezett.

A munkaügyi miniszter, Joav Ben Cur aláírta a sürgősségi munkaszolgálati törvény D fejezetének országos alkalmazásáról szóló rendeletet. Ennek értelmében az alapvető szolgáltatásokat nyújtó üzemek dolgozói továbbra is dolgozhatnak a hátországban „különleges helyzetben lévő” területeken, a hátország parancsnokságának irányelvei szerint – ugyanúgy, mint az október 7-i támadást követően. A rendelet célja, hogy szükség esetén mozgósíthatók legyenek ezek a dolgozók az alapvető gazdasági működés fenntartására vészhelyzet idején.

Mi számít alapvető gazdasági működésnek?
Csak az alapvető gazdasági szektor működhet tovább: ide tartoznak a víz-, áram-, üzemanyag-, gázellátással, sürgősségi egészségüggyel (kórházak, geriátriai intézmények, dialízisközpontok, ápolási otthonok és támogató szolgáltatások), közösségi egészségüggyel (egészségpénztárak), élelmiszer-ellátással, szociális intézményekkel, közlekedéssel, kikötőkkel, önkormányzatokkal, minisztériumokkal és a hadsereget kiszolgáló üzemekkel kapcsolatos munkahelyek.

Kérdések és válaszok – dolgozói jogok a különleges hátországi helyzet idején

Ha a munkahelyem a hátország parancsnoksága szerint zárva van, dolgozhatok otthonról?
A munkáltató nem kötelezheti a dolgozót otthoni munkavégzésre, mivel a törvény amúgy is védelmet biztosít az olyan munkavállalóknak az elbocsátással szemben, akik jogosultak távol maradni – ideértve a munkavégzés elmulasztását is. Ugyanakkor a munkáltató jogosult saját belátása szerint és jóhiszeműen engedélyezni a távmunkát – akár saját kezdeményezésre, akár a munkavállaló kérésére. Ha a dolgozó nem tud otthonról dolgozni például kisgyermek (14 év alatti, kizárólagos felügyeletében lévő) felügyelete miatt, vagy mert a hátország parancsnokságának utasításai szerint nem tud eljutni a munkahelyre, akkor erről tájékoztatnia kell a munkáltatót.

A munkahelyem hivatalosan zárva van, de a főnököm azt akarja, hogy menjek be. Elbocsáthatnak, ha megtagadom?
Ha a munkahelyen nem biztosítható a védett helyre való eljutás a riasztás idejében, nem kötelezhető a dolgozó a megjelenésre, és védelmet élvez az elbocsátással szemben – ideértve a határozott idejű szerződések meg nem hosszabbítását is.

Kapok fizetést, ha a munkahelyem zárva van?
Amennyiben a munkavállalók olyan okból hiányoztak a munkából, amely nem szerepel a munkaügyi törvényekben felsorolt indokok között – például éves szabadság vagy betegszabadság –, eddig még nem állapítottak meg jogot a fizetésre azokban a térségekben, ahol a hátország parancsnoksága különleges helyzetet hirdetett ki, akár az utasításoknak való engedelmesség, akár olyan gyermek felügyelete miatt, akinek az oktatási intézménye a parancsnokság rendelete alapján bezárt.

A Vaskardok hadművelet idején – csakúgy, mint a korábbi hadműveletek során – a kártérítés megítélését és mértékét hetekkel az összecsapások kitörése után vizsgálták meg és határozták meg, általában utólag. A korábbi kollektív szerződésekben, valamint a Vaskardok kártérítési modelljében a dolgozók végül jogosultak voltak az elmaradt munkanapok utáni fizetésre.

Kivehetem a szabadságomat, ha a munkahely zárva van?
A munkáltató megegyezhet a dolgozóval, hogy az éves szabadságkeret terhére vegyen ki napokat.

A munkahelyem nyitva van, de kisgyermekem (14 év alatti vagy fogyatékkal élő 21 év alatt) intézménye zárva. Hiányozhatok, és védett vagyok a kirúgástól?
Jogosult vagy távol maradni a munkából, és emiatt tilos téged elbocsátani – feltéve, hogy a gyermek kizárólagosan a te felügyeleted alatt áll, vagy te vagy a gyermek egyedüli szülője; hogy a házastársad vagy élettársad dolgozik vagy önálló vállalkozó, és nem marad ő is otthon a gyermek felügyelete miatt; vagy ha a párod nem dolgozik, de valamilyen okból nem képes gondoskodni a gyermekekről. Mindez azon a feltételezésen alapul, hogy egyikőtök munkahelyén sincs megfelelő megoldás a gyermek felügyeletére.

Az egyetlen indok, amely védelmet nyújt a munkavállalónak az elbocsátással szemben, az, ha kisgyermek (14 év alatti) szülője, és emiatt otthon kell maradnia vele, vagy ha fogyatékkal élő gyermek (21 év alatti) felügyeletéről gondoskodik. Ezért ha a távollét oka idős hozzátartozó vagy egy fogyatékkal élő személy ellátása, akinek az intézménye zárva tart, akkor nincs jogi védelem az elbocsátás ellen – ezért fontos erről tájékoztatni a munkáltatót.

Félek bemenni dolgozni. Jár fizetés?
A munkáltató nem köteles bért fizetni annak a dolgozónak, aki nem jelent meg a munkahelyén, amennyiben a távollétet nem szabályozza jogszabály vagy megállapodás. Ezért a munkáltató elvárhatja, hogy a dolgozó megjelenjen a munkahelyén, kivéve, ha a hátország parancsnokságának utasításai kifejezetten másként rendelkeznek. Ugyanakkor a munkavállaló és a munkáltató megállapodhatnak fizetett távollétről vagy például szabadság kivételéről.

Be kell menni dolgozni, ha nincs védett hely a munkahelyen?
Minden helyen a hátország parancsnokságának utasításait kell követni, és tilos elbocsátani egy dolgozót azért, mert engedelmeskedik ezeknek az utasításoknak. Ezért a válasz attól függ, hogy az adott időpontban és helyen milyen utasítások vannak érvényben. Fontos tisztázni, hogy ha a hátország parancsnokságának utasításai nem korlátozzák a munkahely további működését, vagy a dolgozó nem gyermek (14 év alatti) vagy fogyatékkal élő gyermek (21 év alatti) felügyelete miatt hiányzik a munkahelyéről egy oktatási intézmény bezárása következtében, akkor a távollét a dolgozó felelőssége.

A munkahely működhetne, de a munkáltató nem nyit ki. Mi a teendő?
A munkáltatónak meg kell állapodnia dolgozóival a távollét rendezéséről. A rendelkezésére álló eszközök közé tartozik többek között az éves szabadság kiadása – legfeljebb 7 nap erejéig előzetes bejelentés nélkül. Hét napot meghaladó szabadság esetén a munkáltatónak legalább két héttel korábban kell erről értesítenie a dolgozót. A dolgozót nem lehet negatív szabadságegyenlegbe helyezni a kifejezett beleegyezése nélkül.

A fizetés nélküli szabadság (halát) is csak a dolgozó kifejezett beleegyezésével adható ki. Ha a dolgozó nem egyezik bele sem fizetés nélküli szabadságba, sem a negatív szabadságegyenlegbe, akkor bár nincs olyan törvényi előírás, amely ebben az esetben kötelezné a munkáltatót a bérfizetésre, a dolgozó jogosult lehet fizetésre azokra a munkanapokra, amikor munkára készen állt, de a munkáltató zárva tartotta a munkahelyet. Ennek rendezésére a munkaügyi bíróságon keresztül van lehetőség.

A munkáltató dönthet részmunkaidős vagy rugalmas munkavégzés bevezetéséről is, például a munkaidő csökkentéséről – de csak a dolgozó hozzájárulásával. Egyoldalú módosítás a munkafeltételek lényeges romlásának minősülhet, és figyelembe kell venni, hogy léteznek jogilag védett munkavállalói csoportok, például a női munkavállalók.

Ha a munkáltató mégis a munkaviszony megszüntetését fontolgatja, azt szabályosan, indoklással ellátva kell lefolytatni.

Alapvető dolgozók – kik ők, és mit jelent ez?

Honnan tudom, hogy alapvető dolgozó vagyok-e?
A dolgozónak egyeztetnie kell a munkáltatójával, hogy szerepel-e a mozgósítási rendeletben meghatározott dolgozók listáján, és hogy a munkahelye rendelkezik-e azzal a munkaügyi minisztériumi engedéllyel, amely szerint a cég alapvető szolgáltatásokat nyújtó vagy létfontosságú üzemként van elismerve. A vállalat felelőssége tájékoztatni minden dolgozót arról, hogy ilyen besorolás alá tartozik, és hogy az engedély érvényben van.

Annak ellenőrzésére, hogy egy üzem megkapta-e az alapvető szolgáltatásokat nyújtó vagy létfontosságú státuszt, a Sürgősségi Munkaerő Osztály honlapján található keresőmotor használható, a cég vagy üzem azonosítószámának, illetve nevének megadásával. Fontos megjegyezni, hogy ez a kereső nem tartalmazza a védelmi rendszerhez tartozó üzemeket, valamint az egyéni vállalkozásokat.

Ha alapvető dolgozó vagyok, köteles vagyok bemenni dolgozni?
Igen. A mozgósítási rendelettel rendelkező dolgozók kötelesek munkába állni – akár személyesen, akár távmunkában a munkáltató döntése szerint. A meg nem jelenés büntetőjogi következményekkel is járhat.

Kik mentesülnek a kötelező munkavégzés alól?
Nem köteles dolgozni: rendőr, katona (beleértve a tartalékosokat), várandós nő, nő a szülést követő első évben, 16 év alatti fiatalkorú, illetve nyugdíjkorhatárt elért személy.

Érdemes ezt jelezni a munkáltató felé, mivel ha egy olyan nőt mozgósítanak munkaszolgálatra, aki gyermekeiről egyedül gondoskodik, akkor figyelembe kell venni azokat a nehézségeket, amelyek a gyermekek ellátásával és gondozásával járhatnak számára.

Ha alapvető dolgozó vagyok, dolgozhatok otthonról?
A munkáltató jogosult saját belátása szerint és jóhiszeműen engedélyezni a távmunkavégzést – akár a saját kezdeményezésére, akár a munkavállaló kérésére. Amennyiben a dolgozó nem tudja otthonról ellátni a munkáját, erről értesítenie kell a munkáltatót, és egyeztetniük kell a munkavégzés kereteiről.