Yael Yechieli személyes, mégis megrázó Facebook-bejegyzésében egy egyszerű mondat indít el egy történelmi és társadalmi párhuzamokat felvázoló gondolatmenetet: hová vezethet az, ha egy ország „egy kicsit zsidóbb” akar lenni? Az iráni példa nyomán figyelmeztet, hogy az identitásra hivatkozó vallási uralom nemcsak a nőket, hanem a demokráciát is veszélybe sodorja – és hogy ezt nem hagyhatjuk szó nélkül.
„Igen, én egy zsidóbb államot szeretnék.”
Ezt mondta nekem tegnap egy nagyon közeli ismerősöm egy beszélgetés során. És azóta nem tudok megnyugodni.
Nem ultraortodox. Nem fanatikus. Vallásos ember, aki zsidóbb államot akar.
Nem a zsidó vallásjogról beszélt. Hanem a gyökerekről, az identitásról. A kapcsolódásról az országhoz. Az asszimilációról.
Csakhogy – pontosan így kezdődött a forradalom Iránban.
Egy kis identitás. Egy kis érték. Egy kis visszatérés a gyökerekhez.
És mi történt?
1979 előtt Irán a Közel-Kelet egyik vezető országa volt. Tudomány, kultúra, akadémia.
1963-ban, küzdelmek és népszavazás után – a nők választójogot kaptak. Parlamenti képviselővé is választottak nőket. Nők énekeltek a színpadon, egyetemeken tanítottak, bíróságokon ítélkeztek.
Aztán – a „kicsit vallásosabb állam” nevében – jött a vallási rezsim.
Nem erőszakkal. Nem egyik napról a másikra. Fokozatosan. Szinte törvényes lépésekben.
Úgy indult: „legyen értékalapúbb, gyökeresebb, identitásban erősebb” állam.
És azóta?
Minden női bírót eltávolítottak. Ma Iránban nincsenek női bírák.
(Valami ismerős? Például a rabbinikus bíróság…)
Vannak iráni egyetemek, ahol a nők nem tanulhatnak orvostudományt, mérnöki vagy jogi szakot.
Természetesen – az oktatás különválasztott (hiszen ez „jobb nekik”!)
És természetesen – nők nem énekelhetnek nyilvános térben.
(Talán ők maguk akarják így??)
És a fejükön: hidzsáb.
Miért hidzsáb? Mert ezt írja elő a vallásjog!
Miért nem énekelhetnek a nyilvánosság előtt? Mert ezt írja elő a vallásjog!
Minden vallás elnémítja a nőket? Nem.
De ha a zsidó vallásjogban az áll, hogy „a nő hangja szemérmetlenség” – akkor én aggódom. Nagyon.
Miért rúgták ki a bírókat? Mert így szól a vallásjog.
Minden vallásban hiányoznak a női bírák? Nem.
De Izraelben, a rabbinikus bíróságokon – nincsenek női bírók. Emlékeztetnék rá: ez állami hivatal – amelybe nőket nem neveznek ki. Nem a nemük miatt, persze…
Az egyetlen állami szerv, amely jogosult elválasztani zsidó nőket – zárva van a nők előtt.
Nagyon is foglalkoztat az identitás. Támogatom a zsidó identitást. Éppen most szervezem a fiam bár micváját, két hónap múlva lesz. (Ajánlás valakire?)
De – ne legyen kényszer. Ne legyen törvény. És főleg ne legyen hatalom!
A vallásnak választásnak kell lennie. Vallási uralom – az katasztrófa.
Egyetértek: az identitás fontos. Izrael sokat ad identitásból (ez a túléléshez kapcsolódik).
De egy olyan rezsim, amely a zsidó identitással foglalkozik – és azt férfiak által írt vallásjoghoz köti – az egzisztenciális veszély.
Küzdök az elkülönítés ellen. Küzdök a vallási kényszer ellen. Küzdök a szombati közösségi közlekedésért, és azért, hogy női énekhang hallatszódjon a nyilvános térben.
Mert félek a vallási uralomtól.
Még nem tartunk ott. Izrael még mindig demokratikus állam.
De ha ez az ország „egy kicsit zsidóbb” lesz – úgy, ahogy a kormány és az én közeli ismerősöm is szeretné – az egzisztenciális veszély.
Most épp Irán miatt vagyunk veszélyben.
De nem kisebb veszély az sem, hogy mi válunk egy kicsit Iránná.
Egy kis érték. Egy kis identitás. Mi történt?
„Igen, én egy demokratikusabb államot akarok, és harcolni fogok érte.”
Több zsidóságot szeretnél? Otthon, a saját házadban. Ne az államban!
Nem gyűlölöm a vallást. Nem gyűlölöm a zsidóságot.
Sőt, vannak részei, amiket kifejezetten támogatok. És személyesen is sok micvát betartok. Tegnap például légiriadó szakította félbe a kidust.
De minden erőmmel harcolni fogok a vallási uralom ellen. És egy „kicsit zsidóbb” állam ellen is. Mert az nagyon rossz.
Tovább fogunk harcolni egy demokratikusabb államért. Mert most rajtunk a sor.
Főkép: Irán az 1970-es években
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
