A június 13. óta tartó konfliktusban eddig közel 6000 embert evakuáltak az otthonából. Az ingatlanadó-kompenzációs alaphoz, amely Izraelben a háborús károk megtérítéséért felelős, máris példátlan mennyiségű kérelem érkezett. Az adóhatóság szerint eddig 22 932 kérelmet nyújtottak be, amelyek közül 18 890 épületekben keletkezett kárral, 1827 járműkárral, 2215 pedig ingóságokban és egyéb vagyontárgyakban keletkezett kárral kapcsolatos. Az evakuáltak közül az épületekben keletkezett tényleges károk miatt többen akár hónapokig, illetve egyáltalán nem tudnak visszatérni lakásaikba.
Röviden összefoglaljuk, ki jogosult alternatív lakhatási finanszírozásra, fizetni kell-e a bérleti díjat, és milyen lehetőségek állnak a megsérült ingatlanok tulajdonosai előtt.
Egy rakétatámadásban megrongálódott lakás bérlője vagyok. Kapok-e támogatást alternatív lakhatásra? Mennyi a támogatás összege, és mennyi időre nyújtják?
A Pénzügyminisztérium és az önkormányzatok legfrissebb megállapodása egyszerűsített eljárás keretében lehetővé teszi a helyi önkormányzat számára, hogy a háborús események során megrongálódott otthonukból a károsultakat mindenekelőtt szállodákba evakuálják. Az önkormányzat által végzett evakuálás maximális időtartama jelenleg 14 nap.
Akinek az otthona lakhatatlanná vált, azt tehát a helyi önkormányzat szállodába evakuálja, az adóhatóság kártérítési alapja majd az önkormányzatnak téríti meg a kitelepítés költségeit. A kezdeti evakuálási időszak után, amennyiben a lakó nem tud visszatérni a megsérült épületbe, közvetlen kár megtérítésére vonatkozó igényt kell benyújtania az adóhatósághoz. Ebben fel kell tüntetni, hogy alternatív lakhatásra van szüksége a károsultnak. Innentől kezdve az alternatív lakhatást közvetlenül az állami kártérítési alap finanszírozza egyenesen a szállodának, a károsultnak bérletidíj-visszatérítésként vagy havi 4000 sékeles támogatás formájában.
Fontos tudni, hogy a bérletidíj-visszatérítés formájában utalt lakhatási támogatás időtartama ahhoz az időszakhoz kapcsolódik, amely alatt a lakás lakhatatlan és a bérlő továbbra is fizeti a tulajdonosnak a bérleti díjat.
Jogosult-e a lakásbérlő kártérítésre a megrongálódott személyes tulajdonért (bútor, ruházat, elektromos készülékek)?
Igen. Az a bérlő, illetve lakó, akinek a személyes tulajdona rakétatámadás közvetlen következtében sérült meg, kártérítésre jogosult az államtól akkor is, ha nem volt biztosítása. A kártérítés a kár helyreállításának vagy hasonló új tárgyak beszerzési költsége értékéig jár, az egyes ingatlantípusokra meghatározott maximális összeghatárig. (Jelenleg lehetőség van ennek az alap-biztosítási összegnek a növelésére egy kisebb díj megfizetésével, az ingatlanadó-kompenzációs alap weboldalán itt.)
Mától kezdve gyorsdított eljárás keretében kártérítési igényt lehet benyújtani az épületben, annak ingóságaiban, üzleti berendezéseiben és leltárában keletkezett, 30 000 sékel értékű kárért, mind magánszemélyek, mind vállalkozások esetében. Ezt itt lehet benyújtani. A gyorsított eljáráshoz azonosítóval kell belépni az adóhatóság digitális szolgáltatásai oldalára.
Ezenkívül a Kártérítési Alap weboldalának közlése alapján a következő napokban proaktívan, SMS-ben felveszik a kapcsolatot azokkal a lakosokkal, akik már benyújtották a kis összegű kártérítési igényüket az előző, „hagyományos” eljárásban, és felajánlják nekik a gyorsított eljárásra átállás lehetőségét, amennyiben ezt szeretnék. Az SMS-ek egyértelmű utasításokat tartalmaznak majd arról, hogyan kell eljárni a gyorsított kártérítési igény beadásához.
Ha a bérlő nem mondja fel a szerződést, köteles-e továbbra is fizetni a bérleti díjat?
Általános szabály, hogy ha a bérlemény megrongálódott és lakhatatlanná vált, a bérlő mentesül a bérleti díj fizetése alól, mivel az ilyen bérleti szerződés semmissé válik a szerződés céljának meghiúsulása miatt. Amennyiben a szerződés nem hiúsul meg, vagy azt a bérlő nem mondja fel, köteles továbbra is fizetni a bérleti díjat. Ebben az esetben a bérlő kártérítésre lesz jogosult az adóhatóság Kártérítési Alapjától (lásd fenn). A bérbeadó pedig valószínűleg majd kártérítésre lesz jogosult az állami alapból a bérleti díjból származó üzleti bevételkiesés miatt.
Van egy lakásom, amelyet rakétatűz rongált meg. Ki dönti el, hogy az épületemet felújítják vagy lebontják?
A helyi önkormányzatok felelősek annak eldöntéséért, hogy az épület lakható-e vagy veszélyes építménynek minősül.
Köteles-e a lakó továbbra is fizetni a társasháznak vagy az ingatlankezelő cégnek az épület megrongálódása után?
Ha a rakétatámadás után az épületben nincsenek lakók, és nem végeznek karbantartási, takarítási vagy üzemeltetési tevékenységeket, akkor nem köteles a lakó ezekért a szolgáltatásokért fizeni. Amennyiben bizonyos tevékenységeket a kilakoltatás és kiürítés alatt is végeznek (például az ingatlan őrzése, víz/villany kikapcsolása, a hatóságokkal való egyeztetés), ezeket továbbra is fizenie kell majd a lakóknak.
Jogász, közjegyző, mediátor, az Izraelinfo állandó szerzője. Az ELTE ÁJTK-n és a CEU alkotmányjogi karán végzett. 1995 óta él Izrael központjában férjével és négy gyermekükkel. Hobbija az állampolgári ismeretek és az izraelinfo.com magazin, aminek társszerkesztője.
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
