Az izraeli miniszterelnök szerint a dúsított urán érintetlen maradt, noha korábban azt állította, hogy a veszély megszűnt.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a Fox Business amerikai hírcsatornának adott interjújában elismerte, hogy az Irán ellen indított izraeli támadások nem érintették a köztársaság dúsított uránkészletét – noha korábban többször kijelentette, hogy a hadműveletek véget vetettek az iráni atomfenyegetésnek.
„Az egyetlen dolog, amit nem kezeltünk – és tudtuk, hogy nem kezeltük –, az a dúsított urán” – fogalmazott Netanjahu, utalva a 60%-os tisztaságú uránkészletre, amelyet Irán földalatti létesítményekben rejteget. Ez a készlet szakértők szerint rövid időn belül katonai célra, akár 90%-os tisztaságúra is dúsítható, minimális technikai ráfordítással, kevés dúsítúval, gyorsan.
A kijelentés éles ellentétben áll Netanjahu korábbi nyilatkozataival, amelyek szerint Izrael „két egzisztenciális fenyegetést” hárított el: a nukleáris programot és a ballisztikus rakéták fejlesztését. Az izraeli miniszterelnök áprilisban még azt állította, hogy Irán „csak néhány hónapra, de legfeljebb egy évre” volt az atomfegyver előállításától – ez szolgált az offenzíva hivatalos indokául.
Korábban Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok korábbi nemzeti hírszerzési igazgatója ezzel szemben úgy nyilatkozott: Irán nem törekszik atombomba gyártására. Donald Trump volt amerikai elnök azonban figyelmen kívül hagyta ezt az értékelést, és azt mondta: „Irán nagyon közel van a bombához.”
Ehud Barak, volt miniszterelnök már a háború első napjaiban figyelmeztetett arra, hogy Irán nem semlegesíthető katonai úton, mivel a kritikus készleteket olyan mélységben tárolják, ahová még a legerősebb amerikai bombák sem hatolnak el.
Politikai célú háború?
A Netanjahu-kormányt ellenző hangok szerint a háborúnak inkább belpolitikai célja volt: az izraeli kormányfő népszerűségének helyreállítása az október 7-i terrortámadást követő mély bizalmi válság után. A közvélemény-kutatások azonban csak enyhe és átmeneti népszerűség-emelkedést mutattak.
Netanjahu a Fox-interjúban nem zárta ki újabb katonai akciók lehetőségét Irán ellen, kijelentve, hogy Izrael „szükség esetén másodszor és harmadszor is képes csapást mérni” az iszlám köztársaságra – az Egyesült Államok támogatásával.
Szakértők szerint ez a hozzáállás komoly kérdéseket vet fel: ha valóban lehetetlen katonai úton megsemmisíteni a nukleáris fenyegetést, akkor mi indokolhat egy újabb háborút? Többen figyelmeztetnek: a korábbi hadművelet hivatalos célja nem valósult meg, és az újabb konfliktus sem kecsegtet más eredménnyel.
De mi rá a garancia, hogy a jelenlegi izraeli vezetés ne indítana népszerűsége növelésének reményében újabb és újabb háborúkat? Melyekben újra és újra az óvóhelyekre menekülhetünk naponta többször, és amelyben életét vesztette harminc honfitársunk, több százan megsebesültek, és több ezer otthon tönkrement?
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
Igen, sajnos csalódtam nagyon, hogy nem sikerült az Irán elleni háború! Én már tudtam a tüzszünet napján, hogy Izrael nem végzett az íráni atom létesitmények teljes megsemisitése !