A Tel-Avivi Egyetem és a Volcani Intézet kutatócsoportja olyan felfedezést tett, amely alapjaiban változtathatja meg, amit eddig a növények és állatok közötti kommunikációról gondoltunk. A kutatás szerint bizonyos rovarok, konkrétan a nőstény molylepkék (Spodoptera littoralis), képesek érzékelni a kiszáradó növények által kibocsátott ultrahangos kattogásokat, és ezeket az információkat fel is használják a petézés helyének kiválasztásához.
Mit „mondanak” a növények?
Bár elsőre bizarrnak tűnhet, hogy egy növény hangot ad ki, valójában régóta ismert, hogy a vízhiányos vagy stressz alatt álló növények ultrahangos rezgéseket bocsátanak ki. Ezeket az emberi fül nem érzékeli, de számos állat – például denevérek, rágcsálók, és mint most kiderült, bizonyos rovarok – igenis hallják.
A kutatók kísérletei során először azt vizsgálták, hogy a nőstény molylepkék viselkedését befolyásolják-e ezek a hangok. Egy hangszigetelt térben elhelyezett arénában az egyik oldalon kiszáradó növények hangjait játszották le, míg a másik oldal csendben maradt. A nőstények egyértelműen a „zajos” oldalra repültek, és ott rakták le petéiket – akkor is, ha valójában nem volt ott növény, csak a hangja.
A hang mint térkép
Amikor azonban valódi növényeket is elhelyeztek az arénában, a lepkék stratégiát váltottak: immár a csendes, tehát valószínűleg egészségesebb növényeket választották. A kutatók szerint ez logikus: először a hang segít megtalálni a növények által benépesített területet, majd közelebbről – szaglás, látás vagy tapintás útján – már el tudják dönteni, melyik növény ideális a peték számára.
Az is bebizonyosodott, hogy a döntés valóban halláson alapul: azok a lepkék, amelyeket mesterségesen „megsüketítettek”, már nem mutattak semmiféle preferenciát. Ugyanakkor a hím lepkék saját párzási hangjai nem voltak hatással a nőstények viselkedésére – tehát ez a hallási válasz specifikusan a növényi hangokra vonatkozik.
Egy új kommunikációs csatorna kapujában
A eLife folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez az első bizonyított esete annak, hogy egy rovarfaj akusztikai információt használ fel növényekkel való interakció során. A kutatók szerint nem kizárt, hogy más fajok – például beporzók – is hasonló módon használják a növények által kibocsátott ultrahangokat, például a megfelelő virág kiválasztásához.
Ez a felfedezés nemcsak elméleti jelentőségű. Ha a növények hangjai ilyen információhordozó szereppel bírnak, a mezőgazdaságban is hasznosítani lehet őket. Képzeljük csak el: mesterségesen kibocsátott „növényi hangokkal” lehetne távol tartani a kártevőket egy adott területtől – vagy épp odacsalogatni őket egy csapdához.
Minden jel arra utal, hogy egy eddig ismeretlen világ kapujában állunk, ahol a növények nem csupán fotoszintetizáló lények, hanem suttogó információközpontok – csak a megfelelő fül kell hozzájuk. És mint kiderült, a lepkéknek ilyen fülük van.
A teljes tanulmány itt olvasható:
eLife: Female Moths Incorporate Plant Acoustic Emissions into Their Oviposition Decision-Making Process
Salátakísérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
