Egy éve még az utolsó ramat-gan-i albérlet tulajaival próbáltunk zöldágra vergődni, miközben hét év izraeli életet számoltam fel. Árultam a kanapétól kezdve, az éjjeliszekrényen, az olvasólámpán és mosógépen át a kedvenc öntöttvas serpenyőig mindent. Jó érzés volt, hogy sok minden barátokhoz került. Mintha remény lenne arra, hogy ha egyszer visszamegyünk, akkor visszavásároljuk tőlük a dolgainkat, és helyreáll a rend.
Nem tudom elmondani az érzést, milyen minden holminkat pár bőröndbe csomagolni, és lekapcsolni a lámpát utoljára a kiürített lakásban, ahonnan nem tudtuk akkor még biztosan, hova érkezünk, hol lesz majd a következő otthon. J szentül hitte, semmi sem fog hiányozni.
Most, egy évvel a jerida után tudja J is, tévedett. Hiányzik Izrael. Ha bárki stabil munkát ajánlana bármelyikünknek, amiből biztosan meg tudunk élni, én már holnap felszállnék a gépre. J kicsit igényesebb, ő a Google-nél szeretne állást minimum, ahhoz, hogy visszatérjünk.
Sok oka volt, hogy eljöttünk, mára sok okom gyűlt össze visszamenni, és az antiszemitizmus fojtogató légkörében a Magyar Szózat sorai csengenek a fülembe, ha Izraelre gondolok: „A nagy világon e kívül, nincsen számodra hely.”
Érzem ezt, amikor palesztin zászlós és „Death to Israel” matrica kerül a kutyapark kapujára. Amikor kioktat egy ismerős, hogy a zsidóságomat és az izraeliségemet szét kell választanom, és az izraeliségemtől elhatárolódnom.
Amikor egy burkás nő veszi el hivatalos ügyintézéskor az útlevelemet, és pofákat vág. Amikor megkérdezi valaki, hogy honnan érkeztem, és amikor azt mondom, Izraelből, akkor visszakérdez: „Palesztinára gondoltál?!”
Amikor a város egyik legforgalmasabb kereszteződését lezárja pár száz tüntető, és „Halál az IDF-re!” felkiáltások közepette vonulnak végig a belvároson. Amikor az egyik lakó az épületünkben nem hajlandó levenni az ablakából – többszöri felszólítás ellenére sem – a palesztin zászlót, sem a „gyerekgyilkosok” felirattal dekorált izraeli katonát ábrázoló képet, vagy az Izraelt és a Palesztin területeket ábrázoló a palesztin zászló színeivel dekorált térképet.
A menedzsment a vállát vonogatja – „ne legyél olyan érzékeny”, mondják. De egy másik lakó által kitett, a túszok elengedését szorgalmazó „Bring them home” feliratnak azonnal mennie kell. „Nem lehetünk iszlamofóbok” – felelik, amikor rákérdezek.
És érzem a könyvesboltban is, ahol P mint Palesztina című kis könyvecske áll a kiemelten, a kanadai pedagógusok egyesületének ajánlásával javasolt könyvek között, egy Golbarg Bashi nevű szerző tollából. „I mint Intifáda. Intifáda arabul felkelést jelent, amikor kiállunk valamiért, ami igaz – mindegy, hogy gyerekek vagy felnőttek vagyunk” – olvasható az ábécés könyv I betűt bemutató oldalán.
Nyilván nem mindenki antiszemita Kanadában. Hazugság lenne ezt állítani. De a vezető médiaorgánumok, maga a kanadai kormány előszeretettel hangsúlyozza Izrael felelősségét, miközben sem a Hamasz, sem a PLO, sem a Hezbollah, sem a hutik, és főleg Irán felelősségéről, a túszokról szó sem esik. Kanada elsőként döntött úgy, hogy elismeri a Palesztin államot, majd a minap a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a muszlim kanadai kultúra. Persze ezt nem szerencsés kiragadni a kontextusából, és rasszistának hangzik azt mondani, hogy az iszlám erőszakos terjesztése és a terrorizmus is a muszlim kultúra része – de vajon nem hipokrácia-e elhallgatni ezt az apró kis tényt?
És ez határozza meg a közbeszédet. Olyannyira, hogy sokszor azt érzem: nagyobb biztonságban voltunk Izraelben a rakéták és terrortámadások közepette, mint itt, a világ egyik legbékésebb helyének kikiáltott Kanadában. Főleg a pénteki hírek árnyékában: a montreali melegfelvonulás szervezői kitiltották a zsidó szervezeteket a Pride-ról Gáza iránti szimpátiájuk kifejezéseként.
A kutyaparkban L., egy kedves, hatvanas éveit taposó meleg fickó gyakran kérdez Izraelről. Érteni vágyik. – Bar – mondja nekem –, hogy lesz ennek vége? De nekem nincsenek válaszaim. Pénteken arra értem a parkba, hogy éppen egy borotvapengével egy „Free Gaza” matricát próbál lekaparni.
– Próbáltam leszedni, mielőtt ideérsz – mondta.
– Köszönöm. Nagyon kedves tőled…
– Semmiség – mondja, és vakarja tovább a matricát. – Mi újság van a nagyvilágban?
– Láttad, hogy a montreali Pride kitiltotta a zsidókat a menetről? – L. lehúzza a maszkját, amit télen-nyáron hord, megtörli a homlokát, és a karjára hajtja a fejét.
– Hogyan hagyhatjuk, hogy ez megtörténjen? – csattan fel. – Az úristenit! Hát micsoda világ ez?! Miféle dolog, hogy az egyik kisebbség kizárja a másikat?! Sajnálom, Bar, ez nem az a Kanada, amelyiket én akartam, és amiben én hittem. Szégyellem magam.
L. teljesen magába zuhanva áll a kerítés mellett. Egyre dühödtebben próbálja lekaparni a matricát, ami makacsul ragaszkodik a kerítésen lévő táblához. V. érkezik közben – mosolygós, nagydarab nő.
– Mi a baj, L.?
– Kitiltották a zsidó szervezeteket a montreali Pride-ról…
V. értetlenül néz.
– Ez borzalmas. Mi a következő? Internálótáborba zárjuk a zsidókat?! – folytatja L.
V. zavartan áll.
– Már ezerszer megkértelek, hogy hagyj ezekkel a hülyeségekkel engem – mondja V. – Jobb nem tudni róluk.
Lehajol, és elengedi a kis fehér keverék kutyát, Pembertont, aki boldogan ered az én Cosmóm nyomába.
Csend van. Én nem szólalok meg, jobbnak látom nem megmondani a véleményemet. A kutyák önfeledten kergetőznek.
képipari szakmunkás, gasztrogeek, a diétázás fedett-pályás bajnoka, örök ulpanista, az Izraelinfo fotó- és gasztro rovatának vezetője, a Shomrim és a Haaretz fotóriportere
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
Az esszencializálás és kollektív bűnösség doktrínájának mocsarába ragadt mindkét “oldal”… Amúgy, ha a vallás erőszakos terjesztése, a terrorizmus az iszlám kultúra részének tekintendő, mi újság a fehér-árja, angolszász kultúrával, amelyen belül a gyarmatosítások évszázadai alatt elkövetett emberiség ellenes bűntettek nyilván “csak woke kitalációk”…?
Klisé, de “a világ nem fekete-fehér”:
https://youtu.be/hBSZERpYyB8?si=zfkLIuYrEizA-LFY
A Google-nek ( és “iparági társainak” ) való melóra meg nem lennék túl büszke, vagy csak annyira, mint pl. egy besúgószolgálatnak valóra… ( persze egyéni értékválasztás kérdése )
1.) egyetlen szóval sem mondom, hogy minden muszlim rossz. 2.) az angolszász gyarmatosítással is megvan a baj, nem is kevés, a bűnöket nem tartom woke kitalációnak, de pl a cancel kultúra, amit a woke mozgalom hozott el, és nem tűr más véleményt, pont ugyanolyan káros. A minap egy nő hosszan magyarázta, hogy Colombus egy idióta volt, aki nem tudta, hogy Amerikát találta meg, de el akarta takarni a hülyeségét. Nem volt hajlandó meghallni, hogy 1492-ben nem létezett az a tudás, amely szerint az egybefüggó Európai – Ázsaiai és Afrikai kontinenseken kívűl létezhetnek más kontinensek, sőt, Colombus azt vágyta bizonyítani, hogy a föld nem lapos, és nem lehet leesni a szélén. Az is woke agymenés, hogy Toronto egyik legnagyobb terét a rabszolgáit felszabadító Dundasről, Sankopara nevezik át, ami egy Ghánai szó. Mindeközben a helyi őslakosok láthatatlanok. Nyomuk sincs, csak a múzeum alagsorában az egy teremnyi kiállításon. 3.) az hogy te nem szeretnél a Googlenek dolgozni, a te dolgod. J mint fejlesztő mérnök szívesen dolgozna nekik, a Google etikus munkahely. Ha egyéni értékválasztást emlegetsz, nem tudom te hol, kinek és milyen munkát végzel. Mint írod, a világ nem fekete – fehér. A Googlenek is van termékei amelyek jobbá és könnyebbé teszik az életet. Gondolj csak a kereső motorra, vagy az Izraeli fejlesztésű WAZE-re ami emberek millióinak segíti a tájékozódását valós idejű forgalomfigyeléssel. Nyilván közben megosztod hogy hol vagy. Ez teszi lehetővé hogy ne ülj orákig a dugóban. A “No Other Land” című filmet megnéztem. Nem kívánom kommentálni a féligazságokat, amelyekkel alátámasztja a mondandóját. Gaslightingból meg kijár neked a nagy nagy piros pont és a matrica. Good job.
Én pedig mondom, hogy maga a muszlim vallás a gonosz! A muszlimoknak az a jó ember aki naponta ötször imádkozik! A házastársat a szülők választják ki, aki csak vér szerinti rokon lehet!
Ezek nem a médiából vett információk, ezek a családom egyik tagjának saját tapasztalata, mivel nagyon sok arab-muszlim ismeróse van! Van köztük kedves, barátságos, de Izraelről nem lehet velük beszélni, mert az nincs, illetve elvette a “palesztinok” földjét! Ha megpróbàljuk elmagyarázni, hogy a rómaiak bosszúból nevezték el az ősi zsidó földet (Izael-Judea) palesztinának és Jasszer Arafatig a palesztin elnevezést a zsidókra használták még az arabok is (20-ik század első feléből van egy újság ahol az arabok bojkotra szólítanak fel a palesztin árukra) Akkor mit mondhatok? A muzulmánok végtelenül buták, szellemi fogyatékosok. Az arab propaganda teljesen átmosta a nagy többség agyát, ahogy sajnos nem csak az arabokèt!
Az Iszlam vallas nem gonosz. Az emberek azok, akik kiforditanak reszeket, es azokat gonosz dolgokra hasznaljak fel. Sokan pl Torat tartjak gonosznak. Mindegy, hogy ki mikor es miert nevezte el Palesztinanak a teruletet. Az szamit ha hogy mind a zsidok, mind az arabok egy bekes, normalis orszagban elhessenek.
Bejelentkezés Csatlakozik
Bejelentkezés
Üdvözöljük!Jelentkezz be a fiókodba
felhasználóneved
jelszavad
Elfelejtette a jelszavát?
Hozzon létre egy fiókot
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Regisztrálj
Üdvözöljük!Fiók regisztrálása
e-mail címed
felhasználóneved
A jelszót email-ben küldjük el.
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Jelszó visszaállítás
Jelszó visszaállítás
e-mail címed
Izraelinfo
Kezdőlap Blog Távol-Nyugat
Távol-Nyugat
A nagy világon e kívül
Írta: Bea Bar Kallos -2025-08-05
Fotó: Bea Bar Kallosh / Izraelinfo
Egy éve még az utolsó ramat-gan-i albérlet tulajaival próbáltunk zöldágra vergődni, miközben hét év izraeli életet számoltam fel. Árultam a kanapétól kezdve, az éjjeliszekrényen, az olvasólámpán és mosógépen át a kedvenc öntöttvas serpenyőig mindent. Jó érzés volt, hogy sok minden barátokhoz került. Mintha remény lenne arra, hogy ha egyszer visszamegyünk, akkor visszavásároljuk tőlük a dolgainkat, és helyreáll a rend.
Nem tudom elmondani az érzést, milyen minden holminkat pár bőröndbe csomagolni, és lekapcsolni a lámpát utoljára a kiürített lakásban, ahonnan nem tudtuk akkor még biztosan, hova érkezünk, hol lesz majd a következő otthon. J szentül hitte, semmi sem fog hiányozni.
Most, egy évvel a jerida után tudja J is, tévedett. Hiányzik Izrael. Ha bárki stabil munkát ajánlana bármelyikünknek, amiből biztosan meg tudunk élni, én már holnap felszállnék a gépre. J kicsit igényesebb, ő a Google-nél szeretne állást minimum, ahhoz, hogy visszatérjünk.
Sok oka volt, hogy eljöttünk, mára sok okom gyűlt össze visszamenni, és az antiszemitizmus fojtogató légkörében a Magyar Szózat sorai csengenek a fülembe, ha Izraelre gondolok: „A nagy világon e kívül, nincsen számodra hely.”
Érzem ezt, amikor palesztin zászlós és „Death to Israel” matrica kerül a kutyapark kapujára. Amikor kioktat egy ismerős, hogy a zsidóságomat és az izraeliségemet szét kell választanom, és az izraeliségemtől elhatárolódnom.
Amikor egy burkás nő veszi el hivatalos ügyintézéskor az útlevelemet, és pofákat vág. Amikor megkérdezi valaki, hogy honnan érkeztem, és amikor azt mondom, Izraelből, akkor visszakérdez: „Palesztinára gondoltál?!”
Amikor a város egyik legforgalmasabb kereszteződését lezárja pár száz tüntető, és „Halál az IDF-re!” felkiáltások közepette vonulnak végig a belvároson. Amikor az egyik lakó az épületünkben nem hajlandó levenni az ablakából – többszöri felszólítás ellenére sem – a palesztin zászlót, sem a „gyerekgyilkosok” felirattal dekorált izraeli katonát ábrázoló képet, vagy az Izraelt és a Palesztin területeket ábrázoló a palesztin zászló színeivel dekorált térképet.
A menedzsment a vállát vonogatja – „ne legyél olyan érzékeny”, mondják. De egy másik lakó által kitett, a túszok elengedését szorgalmazó „Bring them home” feliratnak azonnal mennie kell. „Nem lehetünk iszlamofóbok” – felelik, amikor rákérdezek.
És érzem a könyvesboltban is, ahol P mint Palesztina című kis könyvecske áll a kiemelten, a kanadai pedagógusok egyesületének ajánlásával javasolt könyvek között, egy Golbarg Bashi nevű szerző tollából. „I mint Intifáda. Intifáda arabul felkelést jelent, amikor kiállunk valamiért, ami igaz – mindegy, hogy gyerekek vagy felnőttek vagyunk” – olvasható az ábécés könyv I betűt bemutató oldalán.
Golbarg Bashi P mint Palesztina című könyvének az I betűt bemutató oldalpárja
Nyilván nem mindenki antiszemita Kanadában. Hazugság lenne ezt állítani. De a vezető médiaorgánumok, maga a kanadai kormány előszeretettel hangsúlyozza Izrael felelősségét, miközben sem a Hamasz, sem a PLO, sem a Hezbollah, sem a hutik, és főleg Irán felelősségéről, a túszokról szó sem esik. Kanada elsőként döntött úgy, hogy elismeri a Palesztin államot, majd a minap a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a muszlim kanadai kultúra. Persze ezt nem szerencsés kiragadni a kontextusából, és rasszistának hangzik azt mondani, hogy az iszlám erőszakos terjesztése és a terrorizmus is a muszlim kultúra része – de vajon nem hipokrácia-e elhallgatni ezt az apró kis tényt?
És ez határozza meg a közbeszédet. Olyannyira, hogy sokszor azt érzem: nagyobb biztonságban voltunk Izraelben a rakéták és terrortámadások közepette, mint itt, a világ egyik legbékésebb helyének kikiáltott Kanadában. Főleg a pénteki hírek árnyékában: a montreali melegfelvonulás szervezői kitiltották a zsidó szervezeteket a Pride-ról Gáza iránti szimpátiájuk kifejezéseként.
A kutyaparkban L., egy kedves, hatvanas éveit taposó meleg fickó gyakran kérdez Izraelről. Érteni vágyik. – Bar – mondja nekem –, hogy lesz ennek vége? De nekem nincsenek válaszaim. Pénteken arra értem a parkba, hogy éppen egy borotvapengével egy „Free Gaza” matricát próbál lekaparni.
– Próbáltam leszedni, mielőtt ideérsz – mondta.
– Köszönöm. Nagyon kedves tőled…
– Semmiség – mondja, és vakarja tovább a matricát. – Mi újság van a nagyvilágban?
– Láttad, hogy a montreali Pride kitiltotta a zsidókat a menetről? – L. lehúzza a maszkját, amit télen-nyáron hord, megtörli a homlokát, és a karjára hajtja a fejét.
– Hogyan hagyhatjuk, hogy ez megtörténjen? – csattan fel. – Az úristenit! Hát micsoda világ ez?! Miféle dolog, hogy az egyik kisebbség kizárja a másikat?! Sajnálom, Bar, ez nem az a Kanada, amelyiket én akartam, és amiben én hittem. Szégyellem magam.
L. teljesen magába zuhanva áll a kerítés mellett. Egyre dühödtebben próbálja lekaparni a matricát, ami makacsul ragaszkodik a kerítésen lévő táblához. V. érkezik közben – mosolygós, nagydarab nő.
– Mi a baj, L.?
– Kitiltották a zsidó szervezeteket a montreali Pride-ról…
V. értetlenül néz.
– Ez borzalmas. Mi a következő? Internálótáborba zárjuk a zsidókat?! – folytatja L.
V. zavartan áll.
– Már ezerszer megkértelek, hogy hagyj ezekkel a hülyeségekkel engem – mondja V. – Jobb nem tudni róluk.
Lehajol, és elengedi a kis fehér keverék kutyát, Pembertont, aki boldogan ered az én Cosmóm nyomába.
Csend van. Én nem szólalok meg, jobbnak látom nem megmondani a véleményemet. A kutyák önfeledten kergetőznek.
A nagy kék kutya figyelme nem lankad – Lulu és Cosmo kergetőzik a kutyaparkban egy koratavaszi napon – Fotó: Bea Bar Kallosh / Izraelinfo
Bea Bar Kallos
képipari szakmunkás, gasztrogeek, a diétázás fedett-pályás bajnoka, örök ulpanista, az Izraelinfo fotó- és gasztro rovatának vezetője, a Shomrim és a Haaretz fotóriportere
PATREON
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
CÍMKÉKantiszemitizmusbarátságcenzúraFree GazaGolbarg BashiHamaszHezbollahhutikidentitásintifádaIzraeljeridaKanadakettős mércekönyvcenzúraközbeszédkutyaparkmagyar zsidókmenekülésmigrációMontrealmuszlim kultúraotthontalanságpalesztinokPLOpridetúszokvisszavágyászászlózsidó szervezetek
KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL
grafika az izraeli-gázai háborúról
Vélemény
Az izraeliek hallgatnak, tovább folyik az értelmetlen, a túszokat veszélyeztető hárorú
A lodi óváros néhány meghagyott épületénél
Társadalom
Nakba: a meg nem szűnő katasztrófa
Bruria park – Fotó: Forbát Dia
Diagonál
Egyedül
Gan Saker Jeruzsálemben – Fotó: Forbát Dia
Diagonál
Make love not war
Kultúra
Szántó T. Gábor magyar-zsidó író: „Kívülállónak lenni szörnyű, de kiváló kiindulópont az íráshoz”
Illusztráció: Surányi Ráchel és Frank Péter Haifán, 2019 – Fotó: Izraelinfo
Társadalom
A magyar zsidó közösség diskurzusai október 7. és az azt követő háború kapcsán
4 HOZZÁSZÓLÁS
Antifa_LabancAntifa_Labanc
2025-08-05 Nál nél 18:29
Az esszencializálás és kollektív bűnösség doktrínájának mocsarába ragadt mindkét “oldal”… Amúgy, ha a vallás erőszakos terjesztése, a terrorizmus az iszlám kultúra részének tekintendő, mi újság a fehér-árja, angolszász kultúrával, amelyen belül a gyarmatosítások évszázadai alatt elkövetett emberiség ellenes bűntettek nyilván “csak woke kitalációk”…?
Klisé, de “a világ nem fekete-fehér”:
https://youtu.be/hBSZERpYyB8?si=zfkLIuYrEizA-LFY
A Google-nek ( és “iparági társainak” ) való melóra meg nem lennék túl büszke, vagy csak annyira, mint pl. egy besúgószolgálatnak valóra… ( persze egyéni értékválasztás kérdése )
Válasz
Bea Bar Kallos
Bea Bar Kallos
2025-08-05 Nál nél 18:50
1.) egyetlen szóval sem mondom, hogy minden muszlim rossz. 2.) az angolszász gyarmatosítással is megvan a baj, nem is kevés, a bűnöket nem tartom woke kitalációnak, de pl a cancel kultúra, amit a woke mozgalom hozott el, és nem tűr más véleményt, pont ugyanolyan káros. A minap egy nő hosszan magyarázta, hogy Colombus egy idióta volt, aki nem tudta, hogy Amerikát találta meg, de el akarta takarni a hülyeségét. Nem volt hajlandó meghallni, hogy 1492-ben nem létezett az a tudás, amely szerint az egybefüggó Európai – Ázsaiai és Afrikai kontinenseken kívűl létezhetnek más kontinensek, sőt, Colombus azt vágyta bizonyítani, hogy a föld nem lapos, és nem lehet leesni a szélén. Az is woke agymenés, hogy Toronto egyik legnagyobb terét a rabszolgáit felszabadító Dundasről, Sankopara nevezik át, ami egy Ghánai szó. Mindeközben a helyi őslakosok láthatatlanok. Nyomuk sincs, csak a múzeum alagsorában az egy teremnyi kiállításon. 3.) az hogy te nem szeretnél a Googlenek dolgozni, a te dolgod. J mint fejlesztő mérnök szívesen dolgozna nekik, a Google etikus munkahely. Ha egyéni értékválasztást emlegetsz, nem tudom te hol, kinek és milyen munkát végzel. Mint írod, a világ nem fekete – fehér. A Googlenek is van termékei amelyek jobbá és könnyebbé teszik az életet. Gondolj csak a kereső motorra, vagy az Izraeli fejlesztésű WAZE-re ami emberek millióinak segíti a tájékozódását valós idejű forgalomfigyeléssel. Nyilván közben megosztod hogy hol vagy. Ez teszi lehetővé hogy ne ülj orákig a dugóban. A “No Other Land” című filmet megnéztem. Nem kívánom kommentálni a féligazságokat, amelyekkel alátámasztja a mondandóját. Gaslightingból meg kijár neked a nagy nagy piros pont és a matrica. Good job.
Válasz
Nemes ImreNemes Imre
2025-08-05 Nál nél 22:53
Én pedig mondom, hogy maga a muszlim vallás a gonosz! A muszlimoknak az a jó ember aki naponta ötször imádkozik! A házastársat a szülők választják ki, aki csak vér szerinti rokon lehet!
Ezek nem a médiából vett információk, ezek a családom egyik tagjának saját tapasztalata, mivel nagyon sok arab-muszlim ismeróse van! Van köztük kedves, barátságos, de Izraelről nem lehet velük beszélni, mert az nincs, illetve elvette a “palesztinok” földjét! Ha megpróbàljuk elmagyarázni, hogy a rómaiak bosszúból nevezték el az ősi zsidó földet (Izael-Judea) palesztinának és Jasszer Arafatig a palesztin elnevezést a zsidókra használták még az arabok is (20-ik század első feléből van egy újság ahol az arabok bojkotra szólítanak fel a palesztin árukra) Akkor mit mondhatok? A muzulmánok végtelenül buták, szellemi fogyatékosok. Az arab propaganda teljesen átmosta a nagy többség agyát, ahogy sajnos nem csak az arabokèt!
Válasz
Bea Bar Kallos
Bea Bar Kallos
2025-08-06 Nál nél 04:38
Az Iszlam vallas nem gonosz. Az emberek azok, akik kiforditanak reszeket, es azokat gonosz dolgokra hasznaljak fel. Sokan pl Torat tartjak gonosznak. Mindegy, hogy ki mikor es miert nevezte el Palesztinanak a teruletet. Az szamit ha hogy mind a zsidok, mind az arabok egy bekes, normalis orszagban elhessenek.
Válasz
Antifa_LabancAntifa_Labanc
2025-08-06 Nál nél 21:22
A kommented moderálásra vár
Remélem nincs nagyon mellre szívva egy-két, esetleg a kelletténél vitriolosabb komment, reagálást sem vártam rá, pláne hogy túl szerteágazó témák vannak itt “felölelve”, amelyeket “terjedelmi okokból” nem lehet adekvátan megvitatni. ( Egyébként jó, “naplószerű”, szubjektív írás, attól függetlenül, hogy jó részével “vitám van” ) De ha már… akkor azért szilikonvellivel kapcsolatban – gúgl vagy “iparági kollégái” egyaránt, ahhoz meg, hogy ki hol keresi a napi betevőre valót természetesen semmi közöm ( csak gúglnak és társainak van, annyi sok egyéb mellett, hogy az egykori Stasi is összesz@rná magát az irigységtől ) – hogy nem igazán annak a világnak a “képviselői” – inkább uralkodói – amelyet kívánatosnak, vállalhatónak tartok ( alapvetően, erre szándékoztam utalni ebben a kontextusban az “egyéni értékválasztás kérdése” fordulattal ).
https://www.theguardian.com/commentisfree/2024/nov/11/a-new-era-dawns-americas-tech-bros-now-strut-their-stuff-in-the-corridors-of-power
https://www.theguardian.com/commentisfree/2025/jan/31/tech-bros-deepseek-china-sam-altman-openai
https://www.wired.com/story/italy-futurist-movement-techno-utopians/
https://www.theguardian.com/technology/ng-interactive/2025/jan/29/silicon-valley-rightwing-technofascism
https://www.routledge.com/Technology-War-and-Fascism-Collected-Papers-of-Herbert-Marcuse-Volume-1/Marcuse-Kellner/p/book/9780815371656
https://www.theguardian.com/technology/2025/jan/26/elon-musk-peter-thiel-apartheid-south-africa
“Just food for thought”, nem a “tuti, végső igazság kimondása”, hanem “gondolatébresztő” …
A jelenlegi izraeli-palesztin pokollal kapcsolatosan egyfelől pedig azt hiszem, hogy a kivezető út kezdőpontja az esszencializálás és a kollektív bűnösség doktrínájának elutasítása ( amely persze mint írom elvi kiindulópont – olyasmik társaságában, mint univerzális emberi jogok, nemzeti önrendelkezés joga minden népcsoport számára stb. – nem valamiféle “megváltás” ). A másik pedig, részben a “Nincs másik fölldel” kapcsolatosan is, hogy konkrétan a filmben mik a ténybelileg hamis állítások a ciszjordániai területek, illetve nem-izraeli állampolgárságú lakosságának jogállásával és az ebből következő emberi és polgárjogi “viszonyokat” illetően…?
Amúgy kis “oldásként”, ha már a vallás kerül szóba:
https://youtu.be/ML4kiFCKZGo?si=XFunyDzdXnJxF5Lt