Rubik Rosental írása emlékeztet arra, hogy az izraeli állam születésekor a vezetők tudatosan formálták a nyelvet és a fogalmakat, amelyek a közösségi identitás és az állami intézmények alapjait képezték. Ben-Gurion döntése volt, hogy a hadsereg feladata nem egyszerűen „védelem” legyen, hanem a „biztonság” megteremtése: a polgárok érzelmi és fizikai biztonságának érzése. A fogalom azóta átszivárgott a köznyelvbe is: munkahelyi biztonság, önbizalom, társadalmi biztonság.
A szerző szerint azonban a mostani háború éppen ezt a biztonságot rombolja le. Nemcsak az izraeli állampolgárok szubjektív biztonságérzetét, hanem az állam stratégiai pilléreit is aláássa. A gázai hadjárat minden lerombolt épülete és leradírozott negyede egy újabb csapás a nemzetbiztonságra.
A háború hatásai
- Gazdasági összeomlás veszélye: a hadjárat elképesztő adósságba taszítja az országot, évtizedekre előre. Márpedig stabil gazdaság nélkül nincs valódi biztonság.
- Nemzetközi elszigetelődés: Izrael presztízse és kapcsolatai rohamosan romlanak, az ország „kitaszított állammá” válik, ami ellehetetleníti a diplomáciai és stratégiai manőverezést.
- Társadalmi széttöredezés: a közbizalom és a belső szolidaritás meggyengül, az intézményekbe vetett hit meginog.
- Békeperspektívák eltűnése: elvész a lehetőség a regionális béke felé, amelyet korábban a békeszerződések nyújtottak – azok, amelyek valódi biztonságot hoztak, nem pedig a végtelen háborúk.
- Emberi áldozatok: a túszok elhanyagolása, az állampolgárok elárulása, a társadalom lelki szövetének szétszakadása.
Politikai felelősség
Rosental a kormány jelenlegi vezetőit – Netanjahut, Ben-Gvirt, Smotrichot és szövetségeseiket – azzal vádolja, hogy a biztonságot katonai megszállásban, újabb és újabb hadosztályok felállításában, és Gáza „felszántásában” látják. A szerző szerint ez rövidlátó, mert minden újabb rombolással valójában Izrael stratégiai és erkölcsi alapjai sérülnek.
A cikk végkövetkeztetése súlyos: a gázai háború nem a biztonságot növeli, hanem éppen azt ássa alá. Nemcsak a katonai és gazdasági, hanem a társadalmi és erkölcsi biztonság is romokban hever. A nemzetbiztonság valódi lerombolása nem a határokon kívül, hanem belül zajlik – minden egyes gázai épület összeomlásával együtt Izrael jövőjének egy része is darabokra hull.
Rubik Rosental írása itt olvasható (héber)
Szemlézte: frankpeti
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
Ez az írás legalább felszínesen megkarcolt lényegi dolgokat. Messzire vezetne annak elemzése, hogy miként jutott haralomra Izraelben egy végsősoron nemcsak a palesztinokat, de a saját országát pusztító korlátolt, ultrareakciós, soviniszta, irredenta, fasisztoid kormány. Mert a Trumpok, Putyinok, Orbánok stb. illetve jelen esetben Netanjahuk nem az ősokok, hanem a következményei a sok éves, évtizedes, komplex, társadalmi bomlási folyamatoknak. Na ja, ha innen tovább megy az ember az elemzésben az valószínűleg se a fasiszta, ultrareakciós, háború szító, rasszista uszító stb. gazembereknek, se az intellektuálisan dishonest liberóknak nem tetszene ( akár izraeli, akár más országbeli kontextusban )… Nem baj.
E cikk részben nem objektív !
Miért? Egyett értek azzal, hogy a mostani kormány Netánjáhu élén nagyon sok hiba történt Izraelben, majdnem minden téren !
A lég szörnyübb ami történt a 2023. Október 7- én !
Igen ám, csak a jelen helyzetben, egységesen kéne fellépni a barbár új náci Hamász terrorszervezet ellen, s likvidálni az összes terroristákat, hogy tőbbi ne forduljon elő hasonló események mely 2023. Október 7 – én !
A másik fontos, a háború után kell egy olyan kormány alakítani, aki Izrael államot képviseli tiszteségesen, S a népért dolgozik, mely minden izraeli polgár egyenlő jogokkal, és elkötelezéssel visel az állam érdekében !
Amikor a brit bombázó Harris légimarsal 1000 nehézbombázóval és gyujtóbombával támadta a német városokat ő is meditált milyen drága a bomba, a repülőgépi kapacitás, a lelőtt repülőgépek száma, meg mi lesz az angol néplélekkel ha majd később a TV-ben látja az égő német városokat. Mert a köznép szemében majd csak Drezda pusztulása jelenik meg. Mennyit tudnak némelyek lelkizni az ellenség szenvedésén.