Kevesebb, mint 100 kilométerre innen katonák halnak meg, túszokat kínoznak, civilek menekülnek terroristák és bombák elől. És én itt ülök, zenét hallgatok és sörözöm.
Újságíró
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
Én úgy fogalmaznék – még ha az jó jobboldaliakat és liberálisokat meg is botránkoztat – hogy szélsőségesen egyenlőtlenben és elnyomóban. És ilyen viszonyok között senki sem igazán szabad; még az se, akinek épp véletlenül relatíve jók az életkörülményei.
Igen, sajnos ez maga az őrület! Állandóan felteszem magamnak, a családomnak a kérdést: mikor lesz ennek az őrületnek vége? Válasz persze nincs es én aki egész eddigi életemben mindig előre terveztem és azok mindig reális, megvalósítható, megvalósuló tervek voltak, most teljesen tudatlan vagyok, nincs válaszom a világban dúló szörnyűsegekre, az ukrán és a zsidó helyzetre. Annyit sejtek, hogy ennek az iszonyatnak talán meg sem érem a végét, hoszen 76 èves vagyok és bár az életbenmaradt családomból (már akiket nem küldtek a halálba, vagy szerencsésen megmenekültek) azok 98, 100, 103 évet éltek, édesapám csak 82 évet, tehát van-e esélyem még egy bèkes, antiszemitizmusmentes világban èlni, legalább egy rövid ideig, de főleg a lányomnak, unokámnak van-e esèlye egy békés életre ami nekem a 60, 70, 80 és egy picit a 90-es években megadatott?
Nem akarok nagyon idegesítő lenni, de a tippem arra, hogy “mikor lesz vége a világban dúló őrületnek” , az az, hogy a kapitalizmus meghaladása után van esély egy nemzetközi szolidaritáson, szabadságon és egyenlőségen alapuló világban élni bárki számára… Ha maradnak a jelenlegi viszonyok, az emberiség lassú ( vagy nem olyan lassú ) agóniával vagy egyfajta “második, sötét középkorral” számolhat.
*ja és a kapitalizmus meghaladása az NEM az, amely “szocilaizmus” néven létezett a SZU-ban és szatelitállamaiban, pláne Kínában… Munkahelyi demokrácia, termelőeszközök valóban közösségi – állami és szövetkezeti – tulajdona, demokratikus ( többpártrendszeren alapuló ) tervezéssel, nemzetközi szolidaritással, nyitott országhatárokkal ( a jelenleg kapitalista Európai Unió ennek egy kiinduló alapja is lehetne akár, nem véletlenül vannak a politikai jobboldalnak – fenntartásai az “európai projekttel” kapcsolatban ).