Az idő számítása csillagászati eseményeken alapul. Az időszámítás két legfontosabb tárgya a Nap és a Hold, e két égitest keringésének ismerete a legfontosabb tényező az időszámítás felépítéséhez és megértéséhez.
Az év számításának kialakulása a Föld Nap körüli mozgásán alapul. Ha az év időtartamát a földpálya egy meghatározott pontjától, például a nyári napéjegyenlőség idejétől a következő nyári napéjegyenlőségig, akkor az úgynevezett trópusi évet kapjuk. Ennek hossza jelenleg 365,242190 nap. Ez az érték mérhető módon változik, így 1900 körül a trópusi év hossza 365,242196 nap volt, és 2100 körül 365,242184 nap lesz.
A hónap számítása hagyományosan a Hold Föld körüli mozgásán alapul, bár ezt a kapcsolatot a jelenleg használatos naptárakban másként használjuk. Az idő az egyik új holdtól a másikig pontosan 29,5305889 nap, ez is változhat. 1900 körül egy hónap 29,5305886 napig tartott, 2100 körül 29,5305891 nap lesz. Ezek a számok átlagosak, egy adott év tényleges hossza több perccel is változhat a bolygók gravitációs ereje miatt. Hasonlóan két újhold közötti idő is változhat a Nap gravitációs ereje s a Hold pályamozgása következtében.
A trópusi év hossza nem a többszöröse a zsinati évnek, 12 hónapos évvel a mi hónapszámításunk és a Hold forgási ideje közötti kapcsolatot nem lehet fenntartani. 19 trópusi év megfelel 234,997 zsinati hónapnak, ami már közel egész szám, így csak minden 19. évben esnek a Hold fázisai a zsinati hónappal megegyező dátumra. Ezt a 19 éves periódust Meton ciklusnak hívjuk Meton nevű csillagász után, aki az i.e. 5. században Athénban élt.
A keresztény naptár a Föld Nap körüli forgásán alapul, míg a hónapoknak nincs kapcsolata a Hold mozgásával.
Az iszlám naptár a Hold mozgásán alapul, míg az évnek nincs kapcsolata a Föld Nap körüli mozgásával.
A zsidó naptár mindkettőt kombinálja, az évek számításának alapja kapcsolódik a Föld Nap körüli mozgásával, és a hónapok kapcsolódnak a Hold mozgásához.
Zsidó naptár
A héber naptár a bibliai időkig nyúlik vissza. Mai formáját i.e. 359 körül nyerte el a babilóniai naptárból II. Hillel uralkodása alatt. Héber neve luach, nevezik zsinagógai naptárnak is, mivel a világ zsidósága vallási célokra csak ezt használja, és ez Izrael Állam hivatalos naptára is.
A héber naptár kombinált Nap–Hold naptár, mivel az évek számítása megegyezik a trópusi év számításával, és hónapjai megegyeznek a zsinati hónapokkal.
A naptár a Világérára épül, az időszámítás kezdőpontjának a világ teremtését veszi. Ezt a teremtést – bibliai visszaszámlálások alapján – i. e. 3761. Tisri hónap 1. napjára, este 11 óra 11 perc 20 másodpercre tették. Ennek megfelelően a zsidó és a “keresztény” év közötti különbség kb. 3761 év. A zsidó évből a “keresztény” évet úgy kapjuk meg, hogy kivonunk belőle 3760-at, illetőleg, ha már elmúlt Tisri 1. (szeptember-október táján), 3761-et.
Megjegyzendő, hogy az évszámokat hagyományosan betűkkel jelzik úgy, hogy az ezreseket elhagyják (azaz 5757 helyett csupán 757-et írnak; ezt nevezik kis időszámításnak). A héber betűk számértéke a következő:
| alef | 1 | tet | 9 | ajin | 70 |
| bet | 2 | jod | 10 | pe | 80 |
| gimel | 3 | kaf | 20 | cadi | 90 |
| dalet | 4 | lamed | 30 | kof (q) | 100 |
| he | 5 | mem | 40 | res | 200 |
| vav | 6 | nun | 50 | sin | 300 |
| chet | 7 | szamech | 60 | tav | 400 |
Így 5757-et a következő betűkkel írják le: tav, sin, nun, chet.
Mikor van a zsidó év első napja? Ez attól függ, mivel négy különböző nap közül lehet választani.
Tisri 1. “ros hasana” a valódi őszi évkezdet. Ez a nap a világ teremtésének ünnepe és az új naptári év kezdetét jelöli.
Svat 15. “Tu B’Svát”, Tavaszi évkezdet, a fák, virágok új éve, a gyümölcsök virágzásakor kezdetekor.
Niszan 1. “Királyok új éve”, Az első hónapnak is tekintik,
Elul 1.
A zsidó naptár hónapjai valódi holdhónapok, újholdtól újholdig tartanak; általában minden páratlan hónap 30, minden páros 29 napos. A 29 és 30 napos hónapok biztosítják, hogy amikor az év újholddal kezdődik, minden hónap ugyanígy kezdődjön.
A hónapok nevei babilóniai eredetűek.
| A hónap neve | A napok száma | Mikor van? | Állatövi jele |
| Niszán | 30 napos | március-április | Kos |
| Ijár | 29 napos | április-május | Bika |
| Sziván | 30 napos | május-június | Ikrek |
| Tamuz | 29 napos | június-július | Rák |
| Áv (Ab) | 30 napos | július-augusztus | Oroszlán |
| Elul | 29 napos | augusztus-szeptember | Szűz |
| Tisri | 30 napos | szeptember-október | Mérleg |
| Hesván (Marhesván) | 29/30 napos | október-november | Skorpió |
| Kiszlév | 29/30 napos | november-december | Nyilas (Íj) |
| Tévét | 29 napos | december-január | Bak |
| Svát | 30 napos | január-február | Vízöntő (Vödör) |
| Ádár | 29 napos | február-március | Halak |
| Szökőévben | |||
| Adar (rison) | 30 napos | ||
| Adar (seni) | 29 napos | ||
Mivel bizonyos ünnepek az évnek csupán bizonyos napjaira eshetnek, az évnek és a szökőévnek is három-háromfelé változatát használják: az év így lehet 353, 354, 355 vagy 383, 384, 385 napos. Chesvan és kiszlev hónapjai lehetnek egyaránt 29 és 30 naposak; ha mindkettő 30 napos, teljes, ha mindkettő 29, hiányos, ha chesvan 29, kiszlev 30 napos, sorrendjük szerinti évről beszélnek. (Ezért nevezik chesvánt marchesvánnak, azaz chesvan úrnak, mert az év napjainak meghatározásakor ez a hónap az “úr” az esztendőben.) Ebből következik, hogy egy-egy zsidó ünnep nem mindig ugyanarra a “keresztény” keltezés szerinti napra esik – a lehetséges eltérés mintegy harminc nap. Így a zsidó újév (tisri 1.) szeptember 6. és október 5. között van valamikor (de csak hétfőre, keddre, csütörtökre vagy szombatra eshet).
A zsidó naptár ismer egy Iggul nevezetű, 247 év terjedelmű ciklust is, ami 13 19-es ciklusból áll; az Iggulokban ugyanis az egyes évtípusok azonos sorrendben következnek.
Az ünnepekkel kapcsolatos, hogy a vallás és a hagyomány parancsára egyes ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek (általában 4-re a hétből). Mivel a zsidó ünnepek meghatározásakor elvben a jeruzsálemi idő az irányadó, a diaszpórában szokássá vált, hogy bizonyos, Izraelben 1 napos ünnepeket 2-2 naposként ülnek meg.
| Az ünnep neve | Az ünnep meghatározása | Mikor van |
| Erev peszach | A peszah előnapja | Niszan 14. |
| Peszach | Az egyiptomi kivonulás emléknapja, ősi tavaszi ünnep | Niszan 15-22. |
| Lag baomer | Az ómerszámlálás 33. napja, örömünnep | Ijar 18. |
| Savout | A Szináj-hegyi Tóraadás emléknapja, ősi aratási ünnep | Szivan 6-7. |
| Tisa beav | Gyásznap a jeruzsálemi Szentény pusztulásának emlékére | Av 9. |
| Ros hasana | A zsinagógai újév | Tisri 1-2. |
| Jom kipur | Az engesztelés napja | Tisri 10. |
| Szukot | Sátrak ünnepe a 40 éves sivatagi vándorlás emlékére. A betakarítás ünnepe | Tisri 15-21. |
| Smini aceret | Az őszi ünnepek zárónapja | Tisri 22. |
| Szimchat Tora | A Tóra örömünnepe | Tisri 23. |
| Hanuka | Makkabeus örömünnep a jeruzsálemi Szentély újjáavatásának emlékére | Kiszlev 25-től nyolc napon át |
| Tu bisvat | A fák újéve | Svat 15. |
| Purim | A bibliai Eszter könyvében leírt események emlékünnepe, a zsidó farsang | Adar 14 |
Megjegyzések: Peszahnál az első és az utolsó két nap a főünnep. Szukotnál az első két nap a főünnep.
A zsidó hagyományban minden 7. év szombatév: ilyenkor adósságokat engedtek el, és munkatilalom volt (pl. pihentették a földeket). Minden 7 szombatév után egy ún. Jobel-év következett (azaz minden 50. évben): ilyenkor felszabadították a rabszolgákat, visszaadták az elkobzott, kisajátított birtokokat, és a száműzöttek is visszatérhettek.
Schramm Judit
Zsidó naptár
A zsidó (héber) naptár (héberül luach, לוח), más néven zsinagógai naptár ma is használt formája II. Hillél fejedelem idején, időszámításunk szerint 359 körül alakult ki. Izrael Állam hivatalos naptára. Őse a babilóniai naptár volt.
A zsidó naptár egyszerre nap-naptár és holdnaptár is. Hónapjai a holdciklushoz igazodnak.
Átszámítás
A zsidó időszámítás kezdete tisri 1., ami a keresztény időszámítás szerint i. e. 3761. október 7., vasárnap. (Ezt az időpontot a héber hittudósok számították ki az Ószövetség alapján.)
A zsidó év hossza változó, de az évek átlagos hossza a Gergely-naptár éveinek hosszával közel azonos (lévén a zsidó év is a tropikus évhez igazodik), ezért a két időszámítás közötti váltást viszonylag könnyen elvégezhetjük. A Gergely-naptári évet a zsidó évből 3760 levonásával kapjuk meg. Tisri hónap elsejétől december 31-éig még egyet kell kivonni a zsidó évszámból.
Példa
5765. áv 29.Áv hónap tisri előtt van, de január után, ezért az évből 3760-at kell levonni.5765 – 3760 = 2005
2. példa
2005. szeptember 3.2005-ben tisri október 4-ére esik, tehát előtte vagyunk2005 + 3760 = 5765
A hét napjai
A zsidó hét is hét napból áll, de ellentétben más időszámításokkal a napok napnyugtakor kezdődnek, tehát például pénteken napnyugtától már szombat van. A napok vége az első három csillag megjelenésekor van, tehát az egymást követő napok kicsit fedik egymást.
A hét kezdőnapja a vasárnap és zárónapja a szombat, vagyis a nyugalomnap. Néha a pénteket is csak a szombat előnapjaként nevezik (erev sabat).
A napokat sorszámnévvel nevezik meg a Teremtés könyve alapján, így nincs is más nevük, csak a szombatnak, amely az egyedüli pihenőnap. Tehát az első naptól (vasárnaptól) kezdve a hatodik (pénteki) napig munkanapok vannak, aztán a hetedik napon, aki teheti, távol tartja magát a munkától. Ez egyébként vallásos körökben szigorú előírás is.
A zsidó hét nem kötődik sem a hónaphoz, sem az évhez. Mivel a pihenőnap az utolsó nap, vasárnappal (szombat estével) kezdődik. A hét napjának nevei:
| héber név | magyar kiejtés | jelentés | magyar név |
| יום ראשון | jom rison | első nap | vasárnap |
| יום שני | jom seni | második nap | hétfő |
| יום שלישי | jom slisi | harmadik nap | kedd |
| יום רביעי | jom revii | negyedik nap | szerda |
| יום חמישי | jom hamisi | ötödik nap | csütörtök |
| יום שישי | jom sisi | hatodik nap | péntek |
| ערב שבת | erev sabat | a szombat előnapja | |
| יום שבת | (jom ha)sabat | szombat(nap) | szombat |
Ezért az ünnepek – a szombat is – mindig előző este, napnyugtakor kezdődnek. A végükkel viszont megvárják az első három csillag felbukkanását.
A zsidó hónapok
A hónapok holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza 29 vagy 30 nap, az évnek megfelelően. A hónapokat babilóniai eredetű neveken nevezik:
| héber név | magyar név | napok száma | megjegyzés |
|---|---|---|---|
| ניסן | niszán (níszán) | 30 | |
| אייר | ijjár | 29 | |
| סיון | sziván (szíván) | 30 | |
| תמוז | tammuz (tammúz) | 29 | |
| אב | áv | 30 | |
| אלול | elúl | 29 | |
| תשרי | tisrí | 30 | |
| חשון | (mar)hesván | 29/30 | marhesvánnak (keserű Hesván) is nevezik, (מרחשון), mert ebben a hónapban nincs zsidó ünnep |
| כסלו | kiszlév | 29/30 | |
| טבת | tévét | 29 | |
| שבט | svát (sevát) | 30 | |
| אדר ראשון | ádár risón (adár r.) | 30 | első ádár, csak szökőévben |
| אדר | ádár (adár) | 29 | ádár neve rendes évben |
| אדר שני | ádár séni (adár s) | 29 | második ádár, ádár neve szökőévben |
A zsidó évek
A zsidó időszámítás szerint hatféle hosszúságú év létezik:
- normális évek
- hiányos év (353 napos) – a chesvan és a kiszlev hónap is 29 napos
- sorrendje szerinti év (354 napos) – a chesvan 30, a kiszlev hónap 29 napos
- teljes év (355 napos) – a chesván és a kiszlev hónap is 30 napos
- szökőévek
- hiányos szökőév (383 napos) – a chesvan és a kiszlev hónap is 29 napos
- sorrendje szerinti szökőév (384 napos) – a chesvan 30, a kiszlev hónap 29 napos
- teljes szökőév (385 napos) – a chesvan és a kiszlev hónap is 30 napos
Erre azért van szükség, mert bizonyos ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek. Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, a zsidó ünnepek nem esnek mindig ugyanarra a Gergely-naptári napra, akár harminc nap eltérés is lehet a kettő között.
A zsidó évszámok
A betűk és értékeik
| Alef | 1 | א | Tet | 9 | ט | Ajin | 70 | ע |
| Bét | 2 | ב | Jod | 10 | י | Pe | 80 | ף פ |
| Gimel | 3 | ג | Kaf | 20 | ך כ | Cáde | 90 | ץ צ |
| Dálet | 4 | ד | Lámed | 30 | ל | Qóf (q) | 100 | ק |
| Hé | 5 | ה | Mem | 40 | ם מ | Res | 200 | ר |
| Váv | 6 | ו | Nún | 50 | ן נ | Sín | 300 | ש |
| Zajin | 7 | ז | Számech | 60 | ס | Táv | 400 | ת |
| Chet | 8 | ח |
A zsidó hagyomány szerint az évszámokat betűkkel írják le, de az ezres helyiérték elhagyásával, tehát 5765 helyett csak 765-öt írnak (kis időszámítás). A számokat a betűk értékeinek összeadásával képzik.
5765 tehát 765 = תשס”ה.
A zsidó újévek
„Négy újesztendő van. Niszán (az első tavaszi hónap) elseje a királyok és az ünnepek újéve, elul (az utolsó nyári hónap) elseje a tizedek újéve, tisri (az első őszi hónap) elsején minden világra jött lélek (minden élő) elvonul Előtte, mint a sorozásra váró katonák, s (végül) svát hónap elsején, mások szerint 15-én van a fák újéve.” – Talmud
Ciklusok
A zsidó naptár évei 19 éves ciklusokat alkotnak, melyekben tizenkét normális és hét szökőév van. Egy ciklusban összesen 235 hónap van, ez pedig 6939, 6940, 6941 vagy 6942 nap.
Tizenhárom ciklus alkot egy igult, amely 247 évig tart (3055 hónap). Minden igulban azonos sorrendben követik egymást az évek.
Ünnepek
A naptárat nagy mértékben befolyásolják az ünnepek, ugyanis egyes ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek. (Érdekességképpen megemlíthető, hogy a régi szabályzás szerint a jeruzsálemi idő szerint kellett az egész zsidóságnak megtartania az ünnepeket. Mivel még nem volt korszerű a távközlés, az ünnep kezdetének híre sokszor nem juthatott el időben a távoli helyekre, ezért egyes ünnepeket két napig lehetett megtartani, mint például a ros hásánát.)
A judaizmus legfontosabb ünnepei, gyásznapjai és böjtjei
SábátNyugalomnap
Nagyünnepek: peszach és széder, lag baomer, savuot, szlichot, ros hasana, jom kipur, szukot, hosana raba, smini aceret, szimchat Tora, hanuka, tu bisvat
Egyéb jeles időszakok: tisa beav, gedalja böjtje, taanit Eszter, purim, ómerszámlálás, elul, a megtérés hónapja
Ünnepi évek
Szombatév
A zsidó naptár minden hetedik éve szombatév. Ezekben az években a földeket pihentették, valamint adósságokat engedtek el a történelem során (Lev/3Móz 25,1-6).
Jóbel-év
Minden hetedik szombatévet egy Jóbel-év követett, vagyis minden ötvenedik év volt Jóbel-év. Ezek az évek szabadulást jelentettek a rabszolgák részére, ekkor térhettek haza a száműzöttek és az elkobzott, vagy kisajátított ingatlanok visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz. (Lev/3Móz 25,8-55)
A smini aceret (héberül שְׁמִנִי עֲצֶרֶת, askenáz kiejtéssel smíni áceresz) a sátrak ünnepe utáni nap, az őszi ünnepek zárónapja. Bár az imakönyv a smini aceretet is örömünk idejének (zman szimchatenu) nevezi, ez a nap nem a szukot része, hanem egy másik ünnep. „Hét napon áldozzatok az Úrnak tűzáldozatot, a nyolcadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen és újra tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak; berekesztő ünnep ez, semmi robota munkát ne végezzetek azon.” (3 Mózes 23:36; Károli)
A marasztalás ünnepe
Erre az ünnepre nem érvényesek a szukot szabályzásai, nem használják a lulávot és az etrogot sem. Ezen a napon már nem laknak és étkeznek a sátrakban sem. Általában a sátrak ünnepe lezárásának, vagy nyolcadik napjának tekintik és valóban le is zárja azt, de mégis előtérbe kerül egy másik ünnep, amely az aceret szó kétféle jelentéséből olvasható ki:
- gyülekezet
- visszatartani, várakozni
E két jelentés összevonásából megalkotható az ünnep célja és jelentése, miszerint Isten összegyűjtötte a gyülekezetet, és késleltetni kívánja az elválás idejét, visszatartja még egy kicsit azt.
Nevezik az ünnepet még chag haaceret néven is.
