Ősi egyiptomi amulettet találtak a Templom-hegyen

Az egyiptomi amulett - fotó: Haaretz

Az időszámításunk előtti 15. századból származó kerámia lemezt egy kislány találta a Templom-hegyről származó porban – számolt be a Haaretz. A lelet tartalmazza annak a III Thotmesz fáraónak a nevét, aki elfoglalta és egyiptomi tartománnyá alakította az egykori Kánaánt.

Frissítés – az MTI jeruzsálemi tudósítója, Shiri Zsuzsa jelenti:

Ősi egyiptomi amulettet talált egy izraeli lány a Templomhegyről elhordott földben – értesült a Háárec című újság honlapja kedden.

Az i. e. 15-13. századra datált kicsiny kerámia cseréptöredéken a Kánaánt leigázó és egyiptomi provinciává tevő III. Thotmesz fáraó neve szerepel. A leletet négy éve találta a most 12 éves jeruzsálemi kislány, de csak mostanra vált bizonyossá a tárgy tudományos datálása és jelentősége, nagyrészt egy 1978-ban Észak-Izraelben talált szinte ugyanilyen amulett segítségével.

Az értékes leletet nyolcévesen megtaláló kislány családjával együtt önkéntes munkájával segítette a Templomhegyről – a jeruzsálemi muzulmán hatóságok irányította, engedély nélküli építkezés során – 17 éve elhordott földek átvizsgálását.
Az Elád nevű alapítvány segítségével, szakemberek irányításával szisztematikusan átszitálják és átnézik a többtonnányi földet, amelyet régészeti ellenőrzés nélkül, titokban szállítottak el a zsidó szentélynek egykor otthont nyújtó Templomhegyről.

A leletek datálását nagyban megnehezíti, hogy a régészek nem ásatási helyszínen, eredeti helyén találnak rájuk, de ebben az esetben a 21 milliméter széles, 16 milliméter hosszú és négy milliméter vastag cseréptöredéken talált egyiptomi hieroglifák a fáraó nevével támpontot jelentettek a szakembereknek.
A hieroglifák mellett ismert egyiptomi szimbólumok, kígyó és kobraszem díszíti az medálként viselhető, láncra függeszthető amulettet.

Az elhordott föld átvilágítását vezető két régész, Gavriel Barkai és Jichák Dvira szerint mintegy kétezer évvel ezelőtt, a Templomhegy bővítésének munkálatai idején kerülhetett az amulett a területre, amikor hatalmas földmunkálatokat végeztek a falak környékén.
Ezt a földtömeget valószínűleg a Kidron folyó mellől szállíthatták a szentély környékére, ahol korábban késő-bronzkori (i. e. 1150-1550) sírok voltak. Az átszitálás során korábban már találtak az elhordott földekben Ciprusról és Mükénéről importált cseréptöredékeket, és egyiptomi stílusú szkarabeuszokat is.

A régészek szerint a leletek a korábban talált maradványokkal együtt arra utalnak, hogy az i. e. 13-14. században egy egyiptomi templom állt Jeruzsálemben a mai Damaszkuszi-kapu környékén, nem sokkal az Exodus, a zsidók egyiptomi kivonulásának becsült időpontja előtt.