Az izraeli kormányzat a gázai övezet elszigeteltségének felszámolását egy új szigettel tudná elképzelni. A szigetet híd kötné össze a szárazfölddel, lenne rajta kikötő, hotel és reptér is. A kormányzat fontolgatja a tervet és befektetőket keres.
- A terv szerint a sziget a parttól 4,8 kilométerre helyezkedne el
- Körülbelül 10,3 négyzetkilométeres területe a tengerfeneket borító homokból épülne fel
- Nemzetközi reptér, egy kikötő és hotel épülne rajta a befektetés első körében
- Később saját áramforrás, sótalanító (tengervizet édesvízzé tisztító) telep is helyet kapna
- Egy kétsávos híd kötné össze a szárazfölddel
Maga a sziget pedig nem tartozna állami területhez. A miniszter csak egyszerűen nemzetközi jogi státuszúnak képzelné el a területet, a hidat nemzetközi szervek őriznék és nemzetközi biztonsági erők lennének rajta – Katz miniszter a NATO-t javasolja erre a célra.
Kontrollált nyitás
Gáza és Izrael helyzete máig feszült, miután a Hamász hatalomra kerülése három fegyveres konfliktushoz vezetett hét év alatt. A Hamászt Izrael és az Egyesült Államok is terrorista szervezetnek tartja és különböző kereskedelmi és utazási korlátozásokkal bünteti a Gázai övezetet. A kilépő pontokat Izrael ellenőrzi, és nagyon szorosan felügyeli, mi kerül Gázába, első sorban korlátozva bármit, amivel rakétát lehetne építeni vagy alagutat lehetne ásni.
A palesztinok egy jó ideje kérik a korlátok feloldását és a Gázai övezet megnyitását. A mesterséges sziget nem is az ő tervük, hiszen már több szárazföldi átkelő pont vagy legalább egy parti kikötő megtörhetné az elszigeteltséget.
Azonban a sziget tervezete Izraelnek ad stratégiai előnyt, hiszen a hídon áthaladó forgalmat folyamatosan lehet ellenőrizni, sokkal jobban, mint egy szárazföldi kikötő esetében, és bár erről a jeruzsálemi kormányzat nem beszél, de egy újabb gázai konfliktus esetén csak egyetlen izraeli légi csapásra lenne szükség, hogy Gázát újra elvágja az egyetlen utánpótlási vonaltól.
Tania Hary, a Gisha nevű, Gázával foglalkozó izraeli emberi jogi csoport igazgatója azt nyilatkozta a tervvel kapcsolatban, hogy ha a Netanjahu-kormány tényleg segítene akarna a gázaiakon, akkor rengeteg azonnali, jóval olcsóbb módszer lenne gazdasági és humanitárius segítséget nyújtani.
Hary szerint mind Izraelben, mind Csiszjordániában lenne igény a gázai termékekre, amiknek belépését Izrael teljesen indokolatlanul megtagadja.
Az apró, háromötöd Budapest-méretű területen 1,8 millió ember él, akiknek nagy része ma is az ENSZ élelemszállítmányaitól függ.
A kormánynak tetszik, csak fizesse más
A miniszter szerint a tervet éppen tárgyaló izraeli Biztonsági Tanácsban határozott támogatottsága van a tervnek, Benjamin Netanjahu miniszterelnök pedig mérlegeli a helyzetet, ám még nem határozott.
Hogy azonban ki fogja fizetni a sziget építését, azt még nem tudni. Az izraeli kormány ugyanis biztosan nem, hanem pénzügyi partnereket keres a projekt finanszírozására. Az egyik lehetséges opció egy meg nem nevezett izraeli befektető lehet, ezen kívül kínai tőkét vetettek fel, sőt, szaúdi részvételt is.
Hogy mennyire reális vagy hogyan indokolt, hogy Szaúd-Arábia állja a számlát egy Izrael által épített szigetért, arról a miniszter nem nyilatkozott. Azonban palesztin szervekkel sem egyeztetett a zsidó állam a projektről, igaz, még a kormány el sem fogadta őket véglegesen.
Mokhamir Abu Sa’da, a gázai Al-Azhar Egyetem professzora elmondta, az utca embere ennek biztosan örülni fog, hiszen végre elkezdődhet a nyitás a folyamatos ostromállapot után, azonban a palesztin szervek nélkül kérdéses a dolog kimenetele.
És ez az egész hogy fog működni a Hamász vagy a Palesztin Hatóság megkérdezése nélkül?
Mokhamir professzor szerint a gázai gondok végső soron politikai eredetűek, és szerinte csak egy palesztin állam oldaná meg a helyzetet.
