Iskola a trapézon

Sandciel Cirkusz Főiskola Jákum kibucban

Jarden hátrahajtott fejjel hintázik a trapézon, a szája a füléig ér, göndör hajzuhataga szólóban követi. Alatta a többiek lépcsőt alakítanak neki testeikből, hátukon szökell le a trapézról. Mint gazella Júdea szikláin.

Színizom gumiteste hozzáolvad a többiek testéhez lent, a porondon. Mosolya beleágyazódik az élő lépcsőbe, melyen egy egész gardróbnyi jelmezt viselő alak hurcolja fel magát a trapézra. Ezzel a figyelmünk áttűnik a következő légtornász viccesnek ígérkező mutatványára. A sok különböző textil és minta szerteszét száll odafent, míg a koreográfus tanár Breno azt nem mondja, ennyi. A komikus cselekmény nem bontakozik ki most. A szereplők nem pihennek, újra felsegítik Jardent a trapézra és kezdik a jelenetet elölről. Jakum kibucban vagyunk, a Sandciel cirkusz főiskola koreográfia óráján.

„Más műfaj izraelieket tanítani, mint az európai cirkusziskolák növendékeit. Az európaiak 5-6 évesen kezdik a cirkuszi tanulmányokat, profik, huszonévesen kész akrobaták. Itt, Izraelben a hadsereg után kezdik el a tanulást, némi előképzettséggel, de határozott elképzeléssel. Fegyelmezettek, szívvel-lélekkel, céltudatosan akarnak cirkuszosok lenni, jobban mint akik zsenge gyermekkorukban döntötték el, hogy a cirkusz lesz az életük” – mondja a 28 éves Breno Caetano a brazil koreográfia tanár a nála csöppet fiatalabb, de más élettapasztalattal rendelkező 23-27 éves tanítványairól. Breno a brazil mélyszegénységből jutott el a wuppertali Pina Bausch és számos más európai társulat színpadán és porondján keresztül az izraeli vendégtanárságig, ahol még pár hónapig marad, hogy utána visszatérjen Európába dolgozni, mint táncos-koreográfus – és jövőre újra itt tanítson majd. Szereti ezt az iskolát.

„A cirkusz nem csak szaltó és kötéltánc, hanem az, hogy hogyan osztom meg a testem a világgal – magyarázza Breno. – A kézenállás, a trapéz, a kötélen táncolás gyakran fájdalmas történetek, de nem feltétlen látszik rajtuk a kihívás. Ha elveszítem a kontrollt a gravitáció felett és a levegő a partnerem, a mozdulat olyan mélységébe megyek bele, amely bemutatja, hogy a mozdulat az enyém. Miközben elveszek benne, az ura vagyok. Na, ez a kihívás. A közönség szereti a kihívást. Az ember szeret olyan dolgokat nézni, amire azt mondhatja, ez olyasvalami, amit én nem tudok megcsinálni. Ezt próbálom átadni a növendékeimnek.”

A cirkuszban minden az életről szól

A legizgalmasabb órák helyszínéül szolgáló cirkuszi sátorból a kibuctól bérelt földszintes épület előtt álló asztalokhoz és padokhoz sétálunk a kiserdő ösvényén keresztül, ebédszünetre. A testtudatos diákok maguknak hoznak ebédet, odafigyelnek az egészséges étkezésre. És irtó lazák. Az izraeliek mondjuk alapvetően lazák, de az artistanövendékeknek valóban ez a legszembeötlőbb tulajdonságuk.

Jarden Sayag a Sandciel másodéves növendéke. Kora gyerekkorától fogva mozgással akart foglalkozni. Miután leszerelt, Ausztráliában kalandozott egy évig. Az útja során mozgásszínházakhoz és egyéb artista társulatokhoz is csatlakozott, csak hogy táncolhasson. Hazatérése után végiggyalogolta a Svil Iszraelt, az izraeli Camino-t, majd átment a Sandciel korántsem könnyű felvételijén.

„A nőverem táncos és jógaoktató. A szüleink orvos-tudósok, a családban csak a mi kettőnk életét határozza meg a fizikai kreativitás” – meséli. Jarden eltökélten halad az újcirkusz profi művészete felé, de hezitál még, hogy milyen irányba szakosodjon az utolsó, harmadik évben. „A második év mentális nehezítése számomra a koreográfia, ahogy mi hívjuk, az alkotó óra. Ilyenkor egyedül találjuk ki a különböző számokat, mutatványokat. Párba vagy csoportba is rendeződhetünk, de ez az óra az egyéni alkotásról szól. Vannak köztünk az évfolyamban olyanok, akiknek azt mondod, alkoss valamit és pillanatok alatt kész számot rögtönöznek.”

Ezt a hatékony alkotást tanítja a másodéveseknek Breno. „A test egy tárgy, amivel eljátszod az életet. Szerintem a cirkuszban minden az életről szol. A zsonglőrködés, az egyensúlyozás, a bohóckodás, a színészkedés, mind az élet részei. Én ebben az iskolában az életről tanulok” – teszi hozzá Jarden, akinek állandóan fülig ér a szája. Láthatóan szereti játszani az életet.

Klasszikus vurstli és művészi látomás

A cirkusz történetében áttörés a kortárs cirkusz. Átértelmezi gyerekkorunk cirkuszképét a tüzes karikán átugró oroszlánról és idomárjáról, a műlovarnőről és az irdatlan bottal egyensúlyozó kötéltáncosról. Hajdanán a cirkusz a mutatványok mellett más látványosságokkal is szolgált: az érdeklődők különleges embereket tekinthettek meg (akkoriban torzszülöttnek nevezték őket), hajuknál függeszkedő nők közlekedtek dróton a porond felett.

A kortárs cirkuszban a test és az esztétika határozza meg az előadást. A balett, a mozgásszínház és a kortárs tánc elemei kilépnek a hagyományos cirkuszi forgatókönyv kereteiből és másfajta varázslatot ígérnek. Fővárosi Nagycirkusz kontra Trafó.

Annó buzogányok szaltóztak a levegőben, bravúrosan suhantak a zsonglőr kezei közt, háta mögött, hóna alatt. Gyakran vastapsoltuk a zsonglőrt és mutatványát. A buzogány dobálásának ellenállhatatlan művészete azonban már nem a nosztalgikus zsonglőr mutatvány. A kortárs zsonglőrnek a buzogány a táncpartnere. Megelevenedik a kezei közt, a háta mögött, a hóna alatt. Őt nézve már nem a hagyományos buzogányozás látványát akarjuk élvezni. Mutatvány helyett művészetet látunk a porondon, amitől vagy eláll a lélegzetünk, vagy nem éreztük át az új cirkusz varázsát. A porondmester és a dobpergés a múlté, a kortárs cirkuszban a bohóc tényleg vicces.

Vándorcirkusz főiskola

Idén Jákóm kibuc ad helyet a Sandciel sátrának és a főiskola egyéb intézményeinek, de ahogyan cirkuszok is vándorolnak, ennek az oktatási intézménynek sincsen állandó címe. A Sandciel Cirkusz Főiskolát a Kulturális Minisztérium és egyéb kormányszervek támogatják. A három éves tanulmány során a diákok modern táncot, színésztudományt, légi és földi akrobatikát, zsonglőrködést, akro-egyensúlyozást, gimnasztikát, anatómiát és fiziológiát tanulnak többek közt. A nemzetközi főiskola számos külföldi vendégtanárral dolgozik, a tanítványok külföldi tanulmányutakon, diákcseréken, nemzetközi fesztiválokon vesznek részt annak érdekében, hogy a nemzetközi cirkuszvilág részeivé váljanak. A Sandciel nevet az angol homok és a francia mennyország szavakból rakták össze.

Megjelent az Új Kelet-ben és a Time of Israel-ben