Az Alma utcai budai ortodox zsinagóga reneszánsza 2024-ben

Kétéves szünet után újranyitott az „Alma utca”. A múlt század harmincas éveiben alapított ortodox zsidó idősotthon imaterme 2020-ban nyílt meg újra önálló zsinagógaként a komplexum klasszicista épületében. A több mint egy évszázados épületben működő „Alma – Budai Orthodox Zsinagóga” így az egyetlen 21. századi alapítású ortodox imaház Budán. Ennek a MAOIH intézménynek egyedülálló jellegzetessége, hogy a közösség rabbija, dr. Farnadi-Jerusálmi Márk Micha Izraelben él, azonban rendszeresen látogatja a budai ortodox közösséget, illetve hetente Tóra-tanulást vezet Zoomon. Vele beszélgetett Vadász Éva, az Új Kelet főszerkesztője.

Jeruzsálemben tóramásolással foglalkozol, Párizsban a paleográfiának, a héber írás történelmének vagy posztdoktor kutatója és jelenleg a budai Alma rabbija vagy. Ez szerteágazó és nem is kevés feladat. Hogyan győzöd?

Még régebben javítottam két tóratekercset az Almában. A tinta is régi volt, már kezdett leperegni. Akkor az egészet számítógéppel átnéztem, vagyis innen származik az ismeretség. Miután rabbivá avattak 2022-ben, Jeruzsálemben, az Almából felkértek, hogy legyek a mobil rabbijuk. Annak ellenére, hogy Izraelben háború van, az elmúlt félévben számos alkalommal eljutottam egy-egy hosszú hétvégére Budán sábeszt tartani az Alma közösségével. De mellette hetenként Zoomon misna-tanulást vezetek. Ez a heti egy misna nem sok, mindenkinek ajánlhatom. Főállásban a Sorbonne École Pratique des Hautes Études tudományos intézet munkatársaként tevékenykedem online, vagyis oda nem kell utazni. Mellette tekercseket írok és ellenőrzök Jeruzsálemben.

Miért fontos a Tóra-tanulás ma Magyarországon?

Kell tanulnunk Tórát ahhoz, hogy zsidók maradhassunk. A Tóra olyan, mint a víz a virágnak, a virág elszárad víz nélkül, a zsidóság pedig a Tóra nélkül. Miután a virágot kitépik, vagy elvágják a földtől, egy darabig még elél, de a földből jövő tápláló víz nélkül nem sokáig bírja ki.

A magyarországi, főként kulturális zsidóság körében nem mindennapos a Tóra-tanulás, de a zsidóságuk megélésében benne van a részvétel az Élet Menetén Budapesten, az izraeli filmhéten, ugyanakkor a szervezett zsidó entitásokat nem keresik, kívülállók maradnak. Ebben a környezetben ti mégis tanultok. Miért?

Pontosan az a cél, hogy a zsidókat ne csak a holokauszt vagy mondjuk a kortárs zsidó témájú filmművészet tartsa össze, mert a zsidóság nem ezekről szól. A 13 hittétel között nem szerepel sem a holokauszt, sem a zsidó művészet. Azzal együtt, hogy a holokauszt nagyon fontos témája engem is több családi vonalon szólít meg, de tudni kell, hogy mi a lényeg. Ahogy mondtam: mind kiszárad, nem marad meg.

Herzl mondta állítólag, hogy a magyar zsidóság a zsidóság elszáradt ága.

És Herzl több, mint száz éve élt! Mutass nekem egyvalakit, aki már akkor világi zsidó családhoz tartozott és máig megmaradt világi zsidónak… 100-150 évnél tovább szerintem nem tud megmaradni a szekuláris zsidó identitás.

Az imént azt mondtad: van még valami víz abban a vázában. Így van több mint százezer zsidó Magyarországon. De tegyük félre az iróniát: a gyakorlatban hogyan néz ki a Zoomos Tóra-tanulás?

Misnát tanulunk, utána pedig Jákob forrását, az Éin Jákov talmudi agadagyűjteményt. Ez utóbbit Hegedüs Pali vezeti, offline formában. Amióta átvettem a misna tanulásának vezetését, misnát úgy tanulunk, hogy az online elérhető Majmonidesz-féle misna-magyarázatot felteszem a képernyőre, követem a több, mint nyolc évszázados héber és judeo-arab kéziratot a képernyőn. Az arab szöveget rögtön magyarul olvasom fel. A misna-tanulás kb. 15-20 percig tart, utána következik a talmudi sztorizás. A technikusunk a Hollandiában tanuló Hegedüs Ábel, aki a felvételt később megosztja a Youtube-on. Vagyis a Norvégiában vagy Izraelben élők az Alma utcában fizikailag jelen lévőkkel együtt tanulnak, vagy bárki bármikor visszanézheti. A közös tanulás után a Whatsapp-csoportunkban mindig megosztom a gyakorlati tudnivalókat egy hangüzenetben az Alma utcaiak nemzetközi közösségével.

Ha valaki szeretne csatlakozni, mit tudjon rólad, ki vagy te, a rejtélyes jeruzsálemi rabbi?

Párizsban az École Pratique-ban vagyok paleográfus, azaz a héber írás történelmének a kutatója. A PhD-m témája a két fő askenáz héber írásmód, az Arizál- és a Bét Joszef-féle történelmi és vallástörténeti összehasonlítása volt. Egyik egykori témavezetőm, Judith Olszowy-Schlanger ma a főnököm. A Midrás Szefárádiban (Shehebar Sephardic Center) avattak fel rabbinak.

És ha személyes dolgokat is szeretne valaki tudni rólam, bár Budapesten születtem a XIII. kerületben, de vidéken – Székesfehérváron – nőttem fel, onnan is alijáztam tizennyolc éves koromban, 1997-ben – amikor is a vallásosság már komolyan érdekelt. Az apósom túrterebesi volt, Szatmárnémeti mellől, de Shana, a feleségem, már Clevelandben született, és 15 éves korában alijázott. Életvitelszerűen pesti zsidó csak 2007-ben lett belőlem, amikor is ráv Keleti – akinek mi is az egész magyar zsidósággal együtt nagyon sokat köszönhetünk – hívására Magyarországra költöztünk, és ott is maradtunk 2010-ig. Szóval annyira nem vagyok rejtélyes, öt gyerekünk van, a két legnagyobb jól beszél magyarul, de a kisebbek is tudnak, ám egyre hézagosabban. Viszont mostanában felemlegetik az Alma kántorának dallamait.

Miért önkénteskedsz?

Ez egy micve. Szerintem ezzel elsősorban segíteni tudok ennek a kis közösségnek. De mindannyian önkéntesen teszünk az Almáért. Az elnök, a hívek, mindenki. Ez egy nagyon lelkes csapat. Egyébként számomra ez komoly kihívás. Egyrészt a saját és családom idejét igényli, elsősorban drága feleségemét, akinek feltétlen támogatásáért rendkívül hálás vagyok, másrészt sok mindenben a véleményemet kérik ki, és olyan kérdéseket tesznek fel, amelyeknek a megválaszolásához időnként nagy rabbikat kell megkérdeznem.

Melyik nagy rabbikat kérdezed ilyenkor?

Első körben a Magyarországi Ortodox Rabbinátus vezetőjét, ráv Árje Mordecháj Rabinowitzot. De szoros kapcsolatban vagyok a bostoni rebbével, Rabbi Meir Alter Horowitz-cal. Ő Har Nofban lakik, de eredetileg bostoni, lelovi haszid. Annak idején a Midrás Szefárádi nevű jesivában tanultam a kasrutról, és ottani rabbikat, főként ráv Yakov Benizrit is szoktam kérdezni.

Kiknek továbbítod a kapott válaszokat? Pontosítsunk: kik a hívek az Almában?

Sábesztartó tagdíjfizetők. Olyanok, akik Tórát akarnak tanulni. Van Facebook oldalunk, nézz meg bennünket. Felveszünk a Whatsapp-csoportba is, ha szeretnél velünk tanulni. Hegedüs Pali a rase kol, a hitközségi elnök, tehát ő vezeti a közösséget. Egyébként matematikus, a Műszaki Egyetem professzora, annak idején a CEU-ban is dolgozott. Ő is önkéntes.

Megnéztem a Youtube-csatornátokon a legutóbbi közös tanulásotokat. A felvételt egy akkor meggyilkolt pásztorfiú emlékének ajánlottad. Kiderült, hogy ismerted őt!

Binjamin Achimeirnek hívták, a nagypapája még Varga volt, Weinbergerről magyarosítottak. Budapestről jött. Bini a környékünkön lakott. Persze az apukájával többet beszélgettem, mint vele, 14 éves volt. Tragikus halála előtt két héttel még az előttem lévő sorban ült a zsinagógában. Angyalarcú, nagyon szelíd fiú volt. A temetésen sokan említették, hogy igazi pásztorfiú volt, a nyáját terelgette a szamarán ülve, amikor nem a jesivában tanult Siló városában. De tudott hegeszteni is, a süvén mutatta az apukája a rácsot, amit Bini hússütéshez készített. Éppen pár nappal azelőtt, hogy a terror áldozata lett volna, Ofir, az édesapja megállapodott a jesivával, hogy fia pásztorkodással fogja tölteni a szabad óráit. A misna (Brachot traktátus 4:5), amit pont akkor tanultunk, pedig arról szólt, hogy ha szamaragol valaki, és nem tud leszállni imádkozni, akkor fordítsa el a fejét, és hogy pontosan melyik irányba fordítsa el a fejét és a szívét. És hogy ez egy kicsit érthetőbb legyen, az Amida nevű főimát Jeruzsálem felé fordulva, állva mondjuk. Ha valaki szamárhátról száll le Amidát imádkozni, akkor valaki másnak fognia kell a szamarát. Ha nincs, ki fogja a szamarat, akkor lehetetlen imádkozni, mert az imádságtól elterelné a figyelmet, hogy a szamárra gondol. De még akkor is, ha elvileg megoldható lenne, hogy leszálljon, mert valaki fogná a szamarat, az imára fordított figyelme messze nem lenne teljes: a szamarára és a málhájára pillantgatna. Inkább imádkozzon szamárháton, ha az ott könnyeben megoldható, de ha így tesz, fordítsa az ima alatt az arcát másfelé. Ez a „másfelé” jelentheti Jeruzsálemet, de leginkább azt, hogy forduljon el a evilági foglalatosságától, hogy ne a szamár legyen a gondolatainak a fő témája. És ha még ez az elfordulás sem oldható meg fizikailag, legalább a szívét fordítsa Jeruzsálem felé. Összefoglalva tehát három szintről beszélünk: ideális esetben Jeruzsálem felé fordulva, állva imádkozunk. Ha ez nem megy, aminek oka akár vonatozás vagy akár repülőút is lehet, imádkozhatunk ülve, fejünket a profán tevékenységünktől elfordítva. Azonban ha a fejünket sem tudjuk elfordítani, legalább a szִívünket fordítsuk Jeruzsálem felé, ami az előbbi két esetben is kötelező. Vagyis a szív Jeruzsálem felé fordítása szükséges feltétele az imának, a testé és a fejé adott esetben nem. Szóval Bini ilyen fiú volt, foglalkozott a valóságos világgal is, de az életének volt egy elvont része is. Tehát a Misna Brachot traktátusának ezen misnája összefüggött ővele, merthogy a Jeruzsálem felé fordulásnak a lényege: elvonatkoztatni a profán dolgoktól – még akkor is, ha szamárháton ül valaki.

Mi jusson még eszünkbe a Jeruzsálem felé fordulásról?

Dióhéjban annyi, hogy aki külföldön van, az Erec Iszrael felé fordul, Aki Erec Iszraelben van, az Jeruzsálem felé fordul. Aki Jeruzsálemben van, az a Szentély felé fordul, és aki a Szentélyben van, az a Szentek Szentje felé fordul. Létezik ugyan egy olyan vélemény, hogy ez az Égi Szentek Szentje, de egy másik vélemény szerint a Földi Szentek Szentje felé kell fordulni. E két véleményben nem kell ellentmondást látnunk: a Földi Szentek Szentje a Mennyeire van hangolva. Az Örökkévaló felé kell fordulnunk mindenhonnan, és ez Jeruzsálemen keresztül megy, ez a lényeg.

Hogyan fogjátok felvirágoztatni az újranyitott Almát?

Pozitív dolgokat próbálunk csinálni. Az Alma udvarán van mikve kelim, vagyis edény-mikve. A budai oldalon – tudomásom szerint – ez az egyetlen, és egész Budapesten is csak kettő másik van. A mikve kóserságát a Magyarországi Ortodox Rabbinátus részéről maga Rabinowitz Árje Mordecháj rabbi ellenőrizte. Ő az ortodox hitközség rabbija, aki egyébként sachter is. A Kazinczy udvarán az újra megnyílt Hanna étterem most az ő kósersági pecsétjével működik.

Van továbbá egy Fill Good pékség a Hollán Ernő utca 3-ban, aminek a kóser pecsétjét a lipcsei Váád Hákásrut adja, ennek az elnöke Balla Zsolt rabbi, aki egyébként Lipcse, Szászország és a német hadsereg főrabbija, és tagja vagyok én is. A Fill Good egy vegán pékség, aminek következtében a legtöbb probléma már ki van küszöbölve, ugyanakkor viszont nem mehadrin, nincs jelen állandóan mesgiah. A termékeknek csak egy részét engedélyeztük, a pontos listáért ide kattintsatok. Hetente egyszer pát Iszrael van, vagyis zsidó személy gyújtja be a kemencét. A hekserhez Balla Zsolt adja a nevét.

Nézzünk egy kicsit a jövőbe, meddig harcoltok a magyar zsidó ortodoxia fennmaradásáért?

Ezt nem harcnak tekintjük, hanem a magyar zsidóság magyarországi továbbvitelének. Addig csináljuk, amíg szeretjük csinálni. Talán örökké.

---

„Alma – Budai Orthodox Zsinagóga” kapcsolat:
https://www.facebook.com/profile.php?id=100073171167861
Hegedüs Pál +36 302853761

A teljes cikk az Új Kelet újság következő nyomtatott példányában jelenik meg.