Kétéves szünet után újranyitott az „Alma utca”. A múlt század harmincas éveiben alapított ortodox zsidó idősotthon imaterme 2020-ban nyílt meg újra önálló zsinagógaként a komplexum klasszicista épületében. A több mint egy évszázados épületben működő „Alma – Budai Orthodox Zsinagóga” így az egyetlen 21. századi alapítású ortodox imaház Budán. Ennek a MAOIH intézménynek egyedülálló jellegzetessége, hogy a közösség rabbija, dr. Farnadi-Jerusálmi Márk Micha Izraelben él, azonban rendszeresen látogatja a budai ortodox közösséget, illetve hetente Tóra-tanulást vezet Zoomon. Vele beszélgetett Vadász Éva, az Új Kelet főszerkesztője.
Jeruzsálemben tóramásolással foglalkozol, Párizsban a paleográfiának, a héber írás történelmének vagy posztdoktor kutatója és jelenleg a budai Alma rabbija vagy. Ez szerteágazó és nem is kevés feladat. Hogyan győzöd?
Még régebben javítottam két tóratekercset az Almában. A tinta is régi volt, már kezdett leperegni. Akkor az egészet számítógéppel átnéztem, vagyis innen származik az ismeretség. Miután rabbivá avattak 2022-ben, Jeruzsálemben, az Almából felkértek, hogy legyek a mobil rabbijuk. Annak ellenére, hogy Izraelben háború van, az elmúlt félévben számos alkalommal eljutottam egy-egy hosszú hétvégére Budán sábeszt tartani az Alma közösségével. De mellette hetenként Zoomon misna-tanulást vezetek. Ez a heti egy misna nem sok, mindenkinek ajánlhatom. Főállásban a Sorbonne École Pratique des Hautes Études tudományos intézet munkatársaként tevékenykedem online, vagyis oda nem kell utazni. Mellette tekercseket írok és ellenőrzök Jeruzsálemben.
Miért fontos a Tóra-tanulás ma Magyarországon?
Kell tanulnunk Tórát ahhoz, hogy zsidók maradhassunk. A Tóra olyan, mint a víz a virágnak, a virág elszárad víz nélkül, a zsidóság pedig a Tóra nélkül. Miután a virágot kitépik, vagy elvágják a földtől, egy darabig még elél, de a földből jövő tápláló víz nélkül nem sokáig bírja ki.
A magyarországi, főként kulturális zsidóság körében nem mindennapos a Tóra-tanulás, de a zsidóságuk megélésében benne van a részvétel az Élet Menetén Budapesten, az izraeli filmhéten, ugyanakkor a szervezett zsidó entitásokat nem keresik, kívülállók maradnak. Ebben a környezetben ti mégis tanultok. Miért?
Pontosan az a cél, hogy a zsidókat ne csak a holokauszt vagy mondjuk a kortárs zsidó témájú filmművészet tartsa össze, mert a zsidóság nem ezekről szól. A 13 hittétel között nem szerepel sem a holokauszt, sem a zsidó művészet. Azzal együtt, hogy a holokauszt nagyon fontos témája engem is több családi vonalon szólít meg, de tudni kell, hogy mi a lényeg. Ahogy mondtam: mind kiszárad, nem marad meg.
Herzl mondta állítólag, hogy a magyar zsidóság a zsidóság elszáradt ága.
És Herzl több, mint száz éve élt! Mutass nekem egyvalakit, aki már akkor világi zsidó családhoz tartozott és máig megmaradt világi zsidónak… 100-150 évnél tovább szerintem nem tud megmaradni a szekuláris zsidó identitás.
Az imént azt mondtad: van még valami víz abban a vázában. Így van több mint százezer zsidó Magyarországon. De tegyük félre az iróniát: a gyakorlatban hogyan néz ki a Zoomos Tóra-tanulás?
Misnát tanulunk, utána pedig Jákob forrását, az Éin Jákov talmudi agadagyűjteményt. Ez utóbbit Hegedüs Pali vezeti, offline formában. Amióta átvettem a misna tanulásának vezetését, misnát úgy tanulunk, hogy az online elérhető Majmonidesz-féle misna-magyarázatot felteszem a képernyőre, követem a több, mint nyolc évszázados héber és judeo-arab kéziratot a képernyőn. Az arab szöveget rögtön magyarul olvasom fel. A misna-tanulás kb. 15-20 percig tart, utána következik a talmudi sztorizás. A technikusunk a Hollandiában tanuló Hegedüs Ábel, aki a felvételt később megosztja a Youtube-on. Vagyis a Norvégiában vagy Izraelben élők az Alma utcában fizikailag jelen lévőkkel együtt tanulnak, vagy bárki bármikor visszanézheti. A közös tanulás után a Whatsapp-csoportunkban mindig megosztom a gyakorlati tudnivalókat egy hangüzenetben az Alma utcaiak nemzetközi közösségével.
Ha valaki szeretne csatlakozni, mit tudjon rólad, ki vagy te, a rejtélyes jeruzsálemi rabbi?
Párizsban az École Pratique-ban vagyok paleográfus, azaz a héber írás történelmének a kutatója. A PhD-m témája a két fő askenáz héber írásmód, az Arizál- és a Bét Joszef-féle történelmi és vallástörténeti összehasonlítása volt. Egyik egykori témavezetőm, Judith Olszowy-Schlanger ma a főnököm. A Midrás Szefárádiban (Shehebar Sephardic Center) avattak fel rabbinak.
És ha személyes dolgokat is szeretne valaki tudni rólam, bár Budapesten születtem a XIII. kerületben, de vidéken – Székesfehérváron – nőttem fel, onnan is alijáztam tizennyolc éves koromban, 1997-ben – amikor is a vallásosság már komolyan érdekelt. Az apósom túrterebesi volt, Szatmárnémeti mellől, de Shana, a feleségem, már Clevelandben született, és 15 éves korában alijázott. Életvitelszerűen pesti zsidó csak 2007-ben lett belőlem, amikor is ráv Keleti – akinek mi is az egész magyar zsidósággal együtt nagyon sokat köszönhetünk – hívására Magyarországra költöztünk, és ott is maradtunk 2010-ig. Szóval annyira nem vagyok rejtélyes, öt gyerekünk van, a két legnagyobb jól beszél magyarul, de a kisebbek is tudnak, ám egyre hézagosabban. Viszont mostanában felemlegetik az Alma kántorának dallamait.
Miért önkénteskedsz?
Ez egy micve. Szerintem ezzel elsősorban segíteni tudok ennek a kis közösségnek. De mindannyian önkéntesen teszünk az Almáért. Az elnök, a hívek, mindenki. Ez egy nagyon lelkes csapat. Egyébként számomra ez komoly kihívás. Egyrészt a saját és családom idejét igényli, elsősorban drága feleségemét, akinek feltétlen támogatásáért rendkívül hálás vagyok, másrészt sok mindenben a véleményemet kérik ki, és olyan kérdéseket tesznek fel, amelyeknek a megválaszolásához időnként nagy rabbikat kell megkérdeznem.
Melyik nagy rabbikat kérdezed ilyenkor?
Első körben a Magyarországi Ortodox Rabbinátus vezetőjét, ráv Árje Mordecháj Rabinowitzot. De szoros kapcsolatban vagyok a bostoni rebbével, Rabbi Meir Alter Horowitz-cal. Ő Har Nofban lakik, de eredetileg bostoni, lelovi haszid. Annak idején a Midrás Szefárádi nevű jesivában tanultam a kasrutról, és ottani rabbikat, főként ráv Yakov Benizrit is szoktam kérdezni.
Kiknek továbbítod a kapott válaszokat? Pontosítsunk: kik a hívek az Almában?
Sábesztartó tagdíjfizetők. Olyanok, akik Tórát akarnak tanulni. Van Facebook oldalunk, nézz meg bennünket. Felveszünk a Whatsapp-csoportba is, ha szeretnél velünk tanulni. Hegedüs Pali a rase kol, a hitközségi elnök, tehát ő vezeti a közösséget. Egyébként matematikus, a Műszaki Egyetem professzora, annak idején a CEU-ban is dolgozott. Ő is önkéntes.
Megnéztem a Youtube-csatornátokon a legutóbbi közös tanulásotokat. A felvételt egy akkor meggyilkolt pásztorfiú emlékének ajánlottad. Kiderült, hogy ismerted őt!
Binjamin Achimeirnek hívták, a nagypapája még Varga volt, Weinbergerről magyarosítottak. Budapestről jött. Bini a környékünkön lakott. Persze az apukájával többet beszélgettem, mint vele, 14 éves volt. Tragikus halála előtt két héttel még az előttem lévő sorban ült a zsinagógában. Angyalarcú, nagyon szelíd fiú volt. A temetésen sokan említették, hogy igazi pásztorfiú volt, a nyáját terelgette a szamarán ülve, amikor nem a jesivában tanult Siló városában. De tudott hegeszteni is, a süvén mutatta az apukája a rácsot, amit Bini hússütéshez készített. Éppen pár nappal azelőtt, hogy a terror áldozata lett volna, Ofir, az édesapja megállapodott a jesivával, hogy fia pásztorkodással fogja tölteni a szabad óráit. A misna (Brachot traktátus 4:5), amit pont akkor tanultunk, pedig arról szólt, hogy ha szamaragol valaki, és nem tud leszállni imádkozni, akkor fordítsa el a fejét, és hogy pontosan melyik irányba fordítsa el a fejét és a szívét. És hogy ez egy kicsit érthetőbb legyen, az Amida nevű főimát Jeruzsálem felé fordulva, állva mondjuk. Ha valaki szamárhátról száll le Amidát imádkozni, akkor valaki másnak fognia kell a szamarát. Ha nincs, ki fogja a szamarat, akkor lehetetlen imádkozni, mert az imádságtól elterelné a figyelmet, hogy a szamárra gondol. De még akkor is, ha elvileg megoldható lenne, hogy leszálljon, mert valaki fogná a szamarat, az imára fordított figyelme messze nem lenne teljes: a szamarára és a málhájára pillantgatna. Inkább imádkozzon szamárháton, ha az ott könnyeben megoldható, de ha így tesz, fordítsa az ima alatt az arcát másfelé. Ez a „másfelé” jelentheti Jeruzsálemet, de leginkább azt, hogy forduljon el a evilági foglalatosságától, hogy ne a szamár legyen a gondolatainak a fő témája. És ha még ez az elfordulás sem oldható meg fizikailag, legalább a szívét fordítsa Jeruzsálem felé. Összefoglalva tehát három szintről beszélünk: ideális esetben Jeruzsálem felé fordulva, állva imádkozunk. Ha ez nem megy, aminek oka akár vonatozás vagy akár repülőút is lehet, imádkozhatunk ülve, fejünket a profán tevékenységünktől elfordítva. Azonban ha a fejünket sem tudjuk elfordítani, legalább a szִívünket fordítsuk Jeruzsálem felé, ami az előbbi két esetben is kötelező. Vagyis a szív Jeruzsálem felé fordítása szükséges feltétele az imának, a testé és a fejé adott esetben nem. Szóval Bini ilyen fiú volt, foglalkozott a valóságos világgal is, de az életének volt egy elvont része is. Tehát a Misna Brachot traktátusának ezen misnája összefüggött ővele, merthogy a Jeruzsálem felé fordulásnak a lényege: elvonatkoztatni a profán dolgoktól – még akkor is, ha szamárháton ül valaki.
Mi jusson még eszünkbe a Jeruzsálem felé fordulásról?
Dióhéjban annyi, hogy aki külföldön van, az Erec Iszrael felé fordul, Aki Erec Iszraelben van, az Jeruzsálem felé fordul. Aki Jeruzsálemben van, az a Szentély felé fordul, és aki a Szentélyben van, az a Szentek Szentje felé fordul. Létezik ugyan egy olyan vélemény, hogy ez az Égi Szentek Szentje, de egy másik vélemény szerint a Földi Szentek Szentje felé kell fordulni. E két véleményben nem kell ellentmondást látnunk: a Földi Szentek Szentje a Mennyeire van hangolva. Az Örökkévaló felé kell fordulnunk mindenhonnan, és ez Jeruzsálemen keresztül megy, ez a lényeg.
Hogyan fogjátok felvirágoztatni az újranyitott Almát?
Pozitív dolgokat próbálunk csinálni. Az Alma udvarán van mikve kelim, vagyis edény-mikve. A budai oldalon – tudomásom szerint – ez az egyetlen, és egész Budapesten is csak kettő másik van. A mikve kóserságát a Magyarországi Ortodox Rabbinátus részéről maga Rabinowitz Árje Mordecháj rabbi ellenőrizte. Ő az ortodox hitközség rabbija, aki egyébként sachter is. A Kazinczy udvarán az újra megnyílt Hanna étterem most az ő kósersági pecsétjével működik.
Van továbbá egy Fill Good pékség a Hollán Ernő utca 3-ban, aminek a kóser pecsétjét a lipcsei Váád Hákásrut adja, ennek az elnöke Balla Zsolt rabbi, aki egyébként Lipcse, Szászország és a német hadsereg főrabbija, és tagja vagyok én is. A Fill Good egy vegán pékség, aminek következtében a legtöbb probléma már ki van küszöbölve, ugyanakkor viszont nem mehadrin, nincs jelen állandóan mesgiah. A termékeknek csak egy részét engedélyeztük, a pontos listáért ide kattintsatok. Hetente egyszer pát Iszrael van, vagyis zsidó személy gyújtja be a kemencét. A hekserhez Balla Zsolt adja a nevét.
Nézzünk egy kicsit a jövőbe, meddig harcoltok a magyar zsidó ortodoxia fennmaradásáért?
Ezt nem harcnak tekintjük, hanem a magyar zsidóság magyarországi továbbvitelének. Addig csináljuk, amíg szeretjük csinálni. Talán örökké.
„Alma – Budai Orthodox Zsinagóga” kapcsolat:
https://www.facebook.com/profile.php?id=100073171167861
Hegedüs Pál +36 302853761
A teljes cikk az Új Kelet újság következő nyomtatott példányában jelenik meg.

Az izraelinfo.com szerzője, az Új Kelet újság főszerkesztője
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.