Kígyótojás

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.

„kocogtasd meg a kígyótojást / halk surrogást hallasz belülről”… „aztán az idő feltöri a héjat / előkúszik a csillogó fölismerés / sziszegve megszimatolja az idegen klánszagát / ez az na végre Ő AZ / minden baj forrása a haladás gátja a főellenség /a lélek- és kútmérgező aki / időtől s helytől függően / lehet fehér fekete barna sárga indián akármiféle / akár zsidó is / mindenki aki épp ott és akkor zsidó” – írta Orbán Ottó.

Csepeli György új könyve épp azt térképezi föl tudományos módszerességgel, hogy miként, milyen szociálpszichológiai körülmények között válik lehetségessé az antiszemitizmus. A szerző szerint e métely újraéledésének, fertőző terjedésének egyik kulcsfontosságú feltétele az autoriter személyiségek megszaporodása. A tekintélyelvű emberek képtelenek eligazodni a változó világban, nincsenek saját válaszaik a kihívásokra, ettől súlyosan frusztráltakká válnak. Súlyos bizonytalanságukban erős apafigurára – vezérre – van szükségük, aki segít eligazodniuk a valóság szövevényében. Méghozzá minél egyszerűbb válaszokkal.

Az autoriter személyiség fogékony az idegenekkel, a kisebbségekkel – a mássággal – szembeni előítéletekre, a szigorú rendpárti megoldásokra, s eleve gyűlöl mindenkit, aki a világhoz nem az autoritás, hanem önnön autonóm normái jegyében viszonyul. Ő az antiszemitizmus legmegfelelőbb médiuma.

Csepeli György: A meg nem gondolt gondolat. Kossuth Kiadó, 2016
Csepeli György: A meg nem gondolt gondolat. Kossuth Kiadó, 2016

A könyv nyugtalanítóan aktuális. Aggodalmunk csak növekszik, ha Csepeli (és mások) részletesen elemzett legújabb kutatá­sainak adatait nézzük. Egy 2013-as reprezentatív hazai felmérés szerint a „nem antiszemiták aránya 20%. A nyílt antiszemiták aránya meglehetősen magas, 46%. A minta harmada (34%) leplezett antiszemita.” Sokkoló eredmény.

Ezen az sem változtat, hogy a könyv felsorolja azokat a rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági folyamatokat, amelyek előidézték a xenofób, rasszista, antiszemita előítéletek terjedését, a fogékonyságot az effajta nézetek iránt. Az okokat értjük, a következményt el nem fogadhatjuk. (Azt például, hogy hírhedt antiszemitáknak akarnak emlékműveket állítani, hogy kódoltan, egyezményes hívószavak mögé rejtetten a mindennapi közbeszédben is jelen van a zsidóellenesség.)

- Hirdetés -

Ráadásul a szerzőnek nincs illúziója: többször is hangsúlyozza, hogy nincs az a racionális, szakszerű, igaz állításokat felsorakoztató érvelés, amely az elvakult antiszemitát ­meggyőzné előítéleteinek tarthatatlanságáról. A felvilágosítás tehát nem sok eredménnyel kecsegtet, a veszély mégsem fatális. A társadalmi közeg alakítása, a demokrácia normáinak, értékeinek bensővé tétele, az antifasiszta humanizmus, a tolerancia és az empátia erősítése tartós és hatékony védelmet ígérhet.

Az írástudónak pedig nincs más esélye és kötelessége: ki kell mondania az ész és erkölcs diktálta igazságot. Kiváltképp, ha tudja: az antiszemitizmus elleni harc „sohasem fog véget érni”, mivel a zsidóellenesség időről időre újabb változatban bukkan fel. A zárómondatban tehát Csepeli joggal fordítja meg Wittgenstein híres aforizmáját: „amiről nem lehet hallgatni, arról beszélni kell”.

Csepeli György: A meg nem gondolt gondolat. Kossuth Kiadó, 2016

forrás: Balogh Ernő – NOL

Csepeli György új könyve az Izraelinfo szerkesztősége szerint jelentősen megkönnyítheti nem csak az antiszemitizmus, hanem mindenféle rasszizmus megértését, és izraeli szemszögből is fontos olvasmányként javasoljuk olvasóinknak.

close

Regisztrálj hírlevelünkre!

Melyik hírlevelet szeretnéd kapni?