Izrael ismét tiltakozik, mert az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) titkos szavazáson újabb vitatott határozatot fogadott el Jeruzsálemről – jelentette az izraeli média szerdán.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök hazarendelte konzultációra Karmel Sama-Hakohent, Izrael UNESCO-hoz akkreditált követét.
Az új határozat ugyan enyhébben fogalmaz Izraellel szemben, de a Templomhegyet csakis arab nevén, Haram al-Sarifként említi, ezzel az izraeli kormány szerint ismét figyelmen kívül hagyja a zsidóknak és a keresztényeknek a városhoz fűződő történelmi kapcsolatát.
“Ez egy újabb abszurd döntés Izrael, a zsidó nép és a történelmi igazság ellen” – jelentette ki a szavazás után Karmel Sama-Hakohen, Izrael UNESCO-küldötte, majd “a történelem szemétládáját” jelképező dobozba dobta a határozat szövegét tartalmazó papírt – jelentette a jeruzsálemi közszolgálati rádió.
Az UNESCO Világörökségi Bizottságának újabb határozata Izraelt elsősorban a jeruzsálemi óvárosban és annak környékén folytatott ásatások és változtatások miatt ostorozza. Az indítványt a bizottság jelenlegi huszonegy tagja közül tíz ország támogatta, kettő ellenezte, nyolc tartózkodott, Jamaica távol maradt a szavazástól.
Izraelben a szavazás titkossága ellenére tudni vélik, hogy a muzulmán országok mellett Kuba és Vietnam szavazta meg a határozatot, Tanzánia és a Fülöp-szigetek ellenezte, a többi tagország pedig tartózkodott, miután közülük négy európai ország – Lengyelország, Finnország, Horvátország és Portugália – ezt előre be is jelentette.
Jordánia és a palesztinok nevében Libanon és Tunézia nyújtotta be az indítványt, mert jelenleg ők tartoznak a Világörökségi Bizottság évente változó huszonegy tagállama közé.
Az Izrael örökségvédelmi politikáját elítélő határozat enyhébben fogalmaz a két héttel korábbinál, például zsidó nevén is említi, és nem teszi idézőjelbe a Siratófalat, valamint nem írja helyette annak arab nevét, az al-Burak teret, valamint nem nevezi a város “megszállójának” Izraelt, ahogy az korábbi UNESCO-határozatokban szerepelt.
Emellett azonban az új szöveg a jeruzsálemi óvárosban található, muzulmánok, zsidók és keresztények számára egyaránt szent helyet, amelyet arabul Haram al-Sarifnak vagy al-Aksza mecsetnek, héberül Har Habajtnak, angolul pedig Temple Mountnak, vagyis Templomhegynek hívnak, továbbra is csakis arab nevén nevezi meg.
Izraelben részleges diplomáciai győzelemként könyvelik el a szerdai döntést, mert a bizottság szavazni kényszerült róla, noha a palesztinok azért enyhítettek a határozat megszövegezésén, hogy azt a testület voksolás nélkül, konszenzussal fogadja el.
Az UNESCO szerdán elfogadott határozata nagyban hasonlít az október közepén a szervezet Végrehajtó Bizottsága által elfogadott döntéshez, amelyben az állt, hogy Izrael akadályozza a muzulmánok hozzáférését a Kelet-Jeruzsálemben található szent helyekhez, valamint a kelet-jeruzsálemi régészeti feltárások miatt marasztalta el az országot.
Izrael válaszul azonnali hatállyal több területen is felfüggesztette együttműködését az UNESCO-val.
Az arab országok javaslatára az UNESCO Világörökségi Bizottsága minden évben szavaz a jeruzsálemi szent helyek veszélyeztetett voltáról, de csak az elmúlt évben kezdték csakis arab neveiken említeni az óváros szent helyeit.
MTI
Újságíró
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.
A mecsetet a hatnapos háború vagy a Jom Kippuri háború idején már réges-régen el kellett volna tüntetni (véletlenül) Hiszen a 6. században még ott nem állt semmi ilyen. A zsidó népnek pedig joga van visszaállítani saját történelmének épített kultúráját. Méghozzá mindenféle új szerzemények nélkül.
Attila,
A függetlenségi nyilatkozatban két jelző határozza meg Izrael államát: “zsidó és demokratikus”. Véleményed szerint lehetséges és szükséges-e mindkét fogalomnak eleget tenni, például az említett mecset vonatkozásában?