„A meglepő katonai győzelmet, amely révén 400 év után először lett a zsidóknak ismét független országa, bölcseink nemes egyszerűséggel elhallgatták. Miért?”
A hagyomány szerint igen érdekes csodák történtek itt Erec Jiszraelben már i. e. 165-ben is. Egyrészt egy parányi nép katonai győzelmet aratott a korabeli USA felett. Másrészt a Templom megtisztítása során talált kóser lámpaolaj, amely eredetileg csak egy napra lett volna elegendő, nyolc napig égett. Pontosan addig, amíg elkészült az új.
Egyik csoda nagyobb, mint a másik: ki-ki döntse el, melyik a nagyobb. Annyi bizonyos, hogy bölcseink valamiért az olaj-csodára adták le voksukat. Egészen annyira, hogy a világraszóló katonai győzelem csodáját, amely révén több mint 400 év után először lett a zsidóknak ismét önálló, független országa, bölcseink nemes egyszerűséggel elhallgatták.
Júda haNaszi, aki a Misnában egy egész traktátust szentelt Purimnak, Hanuka ünnepét valamiért hanyagolta. Egyik Talmud sem említi Júda haMakkabit. Ha a Makkabeusok két könyvét Josephus Flavius műveivel együtt a keresztény egyház nem őrizte volna meg, ma nem is tudnánk róluk. Hanukát így kétezer éven át csak a templomszentelés idején történt olaj-csoda miatt ünnepelte a zsidóság.
Vajon mi az oka ennek a hallgatásnak?
Az egymást is kiegészítő, lehetséges magyarázatok közül annak idején Englander Tibortól ז”ל hallottam először a legérdekesebbet. Az Akadémia pszichológia professzora (és évtizedeken keresztül cionista elnök) kedvenc magyarázata a hagyományos zsidó társadalmi elit szerkezetében találta meg a választ. Ezek szerint a zsidó nép történelmében a vallási és a világi vezetés egymástól többé-kevésbé mindig független volt.
Már az egyiptomi kivonulásnál ott van Mózes mellett Áron, a főpap. A honfoglalás után, a királyságig tartó korszakban a bírák mellett ott vannak a papok és próféták, később a király mellett ugyanúgy. Az államot reprezentáló világi és a vallási vezetésnek ez a hagyományos elválasztása lett felrúgva a hanukai események során. Ekkor ugyanis egy papi család vezette a szabadságharcot, s a győzelem kivívása után a királyi címet is ők birtokolták. A Hasmonesus királyság, a Makkabeusok leszármazottainak 104 éves uralkodása ezért nem volt “kóser” a későbbi zsidó elit szemében.
A modern kori cionizmus megjelenésével, s főleg Izrael megalakulásával lett ismét Hanuka hangsúlyos eleme a győzelem-csoda.
Pedagógus, tanár Jeruzsálemben, az Izraelinfo állandó szerzője