Kisokos – az Izraelt elítélő ENSZ határozathoz

Az IDF és a rendőrség az Ariel Sharon vezette kormány utasítására kiürítette az észak samáriai Homes zsidó telepet 2005-ben. A képen: a kiürítést ellenző telepesek a háztetőről szállnak szembe a biztonsági erőkkel. - fotó: Mark Neyman / GPO

Milyen jelentősége van az izraeli telepes politikát elítélő pénteki ENSZ döntésnek: várhatóak-e Izrael ellenes szankciók, és vajon Trump megsemmisítheti-e a jövőben a határozatot?

A kiürítést ellenző telepesek a háztetőről szállnak szembe a biztonsági erőkkel
Az IDF és a rendőrség az Ariel Sharon vezette kormány utasítására kiürítette az észak samáriai Homes zsidó telepet 2005-ben. A képen: a kiürítést ellenző telepesek a háztetőről szállnak szembe a biztonsági erőkkel. – fotó: Mark Neyman / GPO

Péntek este (december 23) az ENSZ Biztonsági Tanácsa megerősítette azt a határozatot, amely szerint az Izrael által megszállt területen folyó építkezések “minden jogalapot nélkülöznek”. Milyen következményei lehetnek ennek a döntésnek, mennyiben változtatja meg a döntés az Izrael által megszállt területeken épített telepek jogállását, és vajon volt-e már precedens Obama döntésére, hogy az USA nem vétózza meg a határozatot?

A palesztin-izraeli konfliktus kérdésében pénteken elfogadott ENSZ BT határozat óriási diplomáciai-, politikai- és médiavisszhangot váltott ki. Miután a döntésről mindannyian tájékozódhattunk az erről szóló beszámolókból, hírmagyarázatokból és média szpinekből, az alábbiakban megpróbáljuk pontosabban elmagyarázni, miről van szó.

Először hozott-e a BT izraeli település építést elítélő határozatot?

Nem, azonban 35 éve most első esetben van szó olyan döntésről, amely közvetlenül foglalkozik az izraeli település-építéssel a megszállt területeken. Az előző, 465. számú határozatot 1980. májusában fogadta el a BT, ezt itt lehet megtekinteni. Viszont 1980 óta az izraeli-palesztin kérdésben, Izrael település-építési politikájában és a nemzetközi közösség erről alkotott véleményében óriási változások mentek végbe.

A most hozott BT határozat megváltoztatja-e a telepek jogállását?

Nem. A IV. Genfi egyezmény megtiltja a megszálló államoknak, hogy a más államtól elfoglalt területre civil lakosságot telepítsen, és azokon településeket építsen. Az egyezményt aláíró államok nagy része már régen azon az állásponton van, hogy a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi telepek felépítése sérti a nemzetközi jog szabályait.

Milyen azonnali következményei lehetnek ennek a döntésnek?

A most elfogadott BT határozatnak semmilyen közvetlen hatása nem lesz Izraelre nézve. A határozat nem tartalmaz biztosító intézkedéseket és szankciókat arra az esetre, ha nem a határozatban megfogalmazottak szerint járnak el, kizárólag egy olyan eljárást ír elő, hogy a telepek felállításáról az ENSZ főtitkárának három havonként beszámolót kötelesek benyújtani.

Ennek az a magyarázata, hogy a szóban forgó határozatot az ENSZ alapokmány 6. fejezete szerint hozták meg. Ennek megfelelően az nem kötelező érvényű, csupán egyfajta szándéknyilatkozat és ajánlás. A döntés valójában egy politikai üzenetet jelent Izrael felé, kifejezi és írásba foglalja az izraeli település-politika elleni nemzetközi konszenzust, és ezzel egyidőben ebben a kérdésben Izrael politikáját kívánja elszigetelni. Ahhoz, hogy a határozat kötelező érvényű és kikényszeríthető  is legyen, illetve a nemzetközi közösség kezébe szankciókat is adjon – azt az ENSZ alapokmányának 7. fejezete szerint kellett volna meghozni.

Ma
Ma’aleh Adumim település Júdeában – fotó: Moshe Millner / GPO

Hosszú távon milyen következményei lehetnek a döntésnek?

Mind közép-, mind hosszú távon jelentős következményei lehetnek a határozatnak Izraelre és annak település-építési politikájára nézve is. Ennek oka a határozat két fontos pontjában rejlik: az egyik kijelenti, hogy az izraeli telepes-tevékenységnek “nincs jogi alapja… és súlyosan sérti a nemzetközi jogot”. Előzetes eljárás keretében éppen a napokban vizsgálja a hágai Nemzetközi Bíróság ügyésze azt a beadványt, amelyet a palesztinok adtak be Izrael ellen, és a kérelem egyik része az izraeli telepes tevékenységgel foglalkozik. A nemzetközi jog egyik forrását az ENSZ BT határozatai teszik ki. Ennek megfelelően az így időzített BT döntés befolyásolhatja a hágai előzetes eljárás kimenetelét, és alapot szolgáltathat a hágai főügyésznek arra, hogy Izrael elleni eljárás megindítását engedélyezze a település-építés kérdésében.

Egy másik pontja a döntésnek felhívja a tagállamokat, hogy minden tevékenységükben megkülönböztetéssel viseltessenek Izrael, illetve az általa megszállt ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi területek között. Ez a pont precedens értékű az izraeli-palesztin viszályt érintő ENSZ BT döntésekben, és valójában arra hívja fel a tagállamokat, hogy minden lehető közvetlen, vagy áttételes kapcsolatot szakítsanak meg a megszállt területekkel. Ez lehetőséget nyújthat a tagállamoknak, nemzetközi szervezeteknek (mint például a EU) és akár magáncégeknek is, hogy a településeket szankcionálják. Az izraeli külügyminisztérium megítélése szerint az EU kénytelen lesz ehhez hasonló belső határozatot, majd ennek megfelelő konkrét intézkedéseket hozni.

Ez volt az első alkalom, hogy egy amerikai elnök nem élt a vétójoggal a BT-ben egy izraeli-palesztin viszályt érintő döntésben?

Nem. 1967 óta minden amerikai elnök beleegyezett, hogy a BT az izraeli-palesztin kérdésben döntést hozzon. A mai napig összesen 47 ilyen döntés született ebben a témában, egyik sem Obama elnöksége alatt. George W. Bush elnök kilenc BT döntésnek adott szabad utat elnöksége alatt, Clinton idején három ilyen döntés született.

Ez az első alkalom azonban, hogy a nyolc éve hivatalban lévő Obama nem vétózza meg a BT döntését. Amikor legutóbb, 2011. februárjában került ilyen indítvány a BT elé – akkor is a telepes kérdésben – Obama élt a vétójoggal.

"Törhetetlen barátság" - izraeli és amerikai zászlók díszítik a Ben Gurion repülőteret Obama látogatására várva - fotó: Moshe Millner / GPO
“Törhetetlen barátság” – izraeli és amerikai zászlók díszítik a Ben Gurion repülőteret Obama látogatására várva – fotó: Moshe Millner / GPO

Obama megsértette-e azt a több évtizede érvényben lévő hagyományt, hogy leköszönő elnök az átmeneti időben nem hoz politikai változást eredményező döntést?

Nem. Nem egy leköszönő elnök kihasználta már az alkalmat, hogy a választás és a beiktatás közötti időszakban, amelynek során az elnök mentes a belső politikai nyomástól, úttörőnek számító döntéseket hozzon külpolitikai, ezen belül nem egyszer az izraeli-palesztin kérdésben is.

Ez történt 1988-ban a republikánus Ronald Reagen elnökségi idején is, amikor az elnök ezt a periódust arra használta fel, hogy tárgyalásokba kezdjen a Palesztin Felszabadítási Szervezettel. A demokrata Clinton pedig ezt az időszakot arra használta fel, hogy közzétegye a “Clintoni béketervet”, amely az izraeli-palesztin viszály megoldásának fő kérdéseit foglalta össze.

Az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump megsemmisítheti-e az ENSZ határozatot?

Elvileg igen, de valójában nemigen. Ahhoz, hogy Trump megsemmisíthesse a döntést, egy olyan határozatot kell benyújtania a BT elé, amely a jelenlegi döntéssel ellentétes, vagyis amely azt jelentené ki, hogy a telepes-építkezés nem jogellenes, és nem gátolja a békefolyamatot, amelyhez legalább nyolc BT tagállam beleegyezését kellene megszereznie az USA-n kívül, és még azt is biztosítania kellene, hogy sem Oroszország, sem Kína, sem Franciaország, sem Nagy-Británia ne vétózza meg a döntést. Ennek nagyon kevés az esélye…

Percekkel a döntés meghozatala után Trump közölte egy Twitter üzenetben, hogy január 20-a után minden másképp lesz majd az ENSZ-ben. Az igaz, hogy Trump ezentúl igenis befolyásolhatja majd a BT munkáját, de a történelem azt is bizonyítja, hogy annak is megvan az esélye, hogy ő maga kerül olyan helyzetbe a jövőben, hogy nem vétóz meg egy izraeli-palesztin kérdésben hozott döntést.

Netanjahu és az orosz elnök, Putyin között jó a kapcsolat. Akkor Oroszország miért nem vétózta meg a döntést?

A Netanjahu és Putyin közötti jó viszony addig tart, amíg az orosz érdekekről, vagy egy ENSZ szavazásról van szó. Oroszország a palesztin érdekek egyik legnagyobb védelmezője az elmúlt 50 évben. Ezekben az években, és valójában a mai napig Oroszország konzekvensen Izrael ellen szavaz minden lehetséges nemzetközi fórumon. Lehetséges, hogy ez a helyzet később megváltozik, de jelen pillanatban egy orosz vétó az izraeli-palesztin viszályban inkább a tudományos fantasztikus művek, minthogy a diplomácia területén képzelhető csak el.

Netanjahu moszkvai látogatása - fotó: Kobi Gideon / GPO
Netanjahu moszkvai látogatása – fotó: Kobi Gideon / GPO

Legetséges-e, hogy a Trump-kormányzat, vagy a republikánus törvényhozás beszünteti az ENSZ-nek nyújtott amerikai pénzügyi hozzájárulást?

Néhány amerikai szenátor, többek között a Szenátus nemzetközi segítségekért felelős albizottságának elnöke, Lindsey Graham már arról nyilatkozott, hogy a döntésre reagálva csökkentik az amerikai hozzájárulásokat, és talán be is fagyasztják.

Az USA már tett ilyen lépéseket az ENSZ kultúrális, tudományos és oktatási szervezetével, az UNESCO-val szemben. Ennek az lett a következménye, hogy az USA elvesztette szavazati jogát az UNESCO-ban, és ezzel drámaian lecsökkent a szervezeten belüli befolyása. Ennek azonnali negatív hatása volt Izraelre nézve is, mivel az Izrael ellen meghozott döntések megfékezésében az USA nem lehetett Izrael segítségére.

Barak Ravid írása a Haaretz 2016. december 24. számából
Fordította: Politzer Maymon Krisztina

Köszönjük a Patreon-os és PayPal-es támogatóink adományait, amivel segítik életben tartani a magazint! Ha szereted olvasni az Izraelinfót és úgy gondolod, érdemes és fontos folytatni ezt a projektet, itt csatlakozhatsz havi támogatóinkhoz. Egyéb támogatási lehetőségek itt.