Két harcos osztozott a tegnapi (szerda) újságok címlapjain: az ejtőernyős tiszt, aki mindent hátrahagyva csatlakozott az Erős Szikla hadművelethez, melyben halálosan megsérült, és a magatehetetlen merénylőt lelövő katona Hebronban. Tomer Bouhadana tartalékos alezredes, aki a hordágyon fekve ujjaival győzelmi jelet mutatva a második libanoni háború egyik jelképe lett, megmagyarázza, miért lehetetlen mindkettőt ugyanazzal a jelzővel illetni
Egy társadalom elsősorban erkölcsi világnézetei alapján dönti el, hogy kik a hősei. A pacifista társadalom számára Mahatma Gandhi hős. A vegán közösség számára az aszkéta ember hős. És az izraeli társadalom ma – sajnos –, Azariát határozza meg hősként. Csakhogy ő egyáltalán nem az. Amit Azaria tett, az éppen a hősiesség ellenkezője. Gyávaság.
Az Erős Szikla hadműveletben életveszélyesen megsérült és tegnap éjjel elhunyt Hagai Ben-Ari tisztet (emléke legyen áldott) az ejtőernyősök parancsnokának akarták kinevezni. Hagai – Azariával ellentétben –, hős. Amikor elkezdődött a hadművelet, éppen feleségével és három gyermekével nyaralt Eilaton, de otthagyta őket, mindent hátrahagyott, csak hogy csatlakozzon a harcokhoz, és katonái élére állva vezesse őket a csatában. A hősök támogatást nyújtanak, terhet viselnek és előre és személyes példát mutatnak, áldozatot hoznak a társadalom javára, különösen vészhelyzetekben. Ezek az emberek megtalálják az egyensúlyt saját életük és a nemzet élete között. Hajlandóak a harcmezőn szolgálni, és nem a lelátón. Ilyen volt Hagai.
Korábbi írásaink a témában:
- A katonai bíróság ellen uszítókat tartóztattak le
- Bűnösnek találta a bíróság emberölésben a magatehetetlen palesztin késelőt agyonlövő izraeli katonát
- Ítélethirdetés az Azaria ügyben – percről percre
- Ki a bűnös? Elor Azaria megtöri a hallgatást?
Hősiességnek része az én, az egó, a mindig jelenlevő félelem leküzdése. Az önfeláldozás. Az élni akarás és az önmaga megmentésének kényszerén való felülemelkedés. És Elor Azaria? Ő az ellenkezőjét tette. Belső bosszúvágyát élte ki. Nem győzte le az egóját. Nem a célt szolgálta. Nem veszélyeztette magát. A szabályokkal ellentétben lelőtt egy fegyvertelen és ártalmatlanná tett terroristát. Hol van ő, és hol van Hagai? Hol van ő, és hol vannak a Hatnapos Háborúban Jeruzsálemért vívott hősi harcról szóló történetek, ahol a harcosok életüket kozkáztatták a társaikért és a nagy, közös célért? Egyáltalán, hogy lehet a kettőt összehasonlítani?
A hadsereg, az állam, a társadalom – mindenki olyan embereket szeretne, mint Hagai. De az izraeli társadalom most egy olyan széleskörű folyamaton esik át, melynek során saját értékeit vizsgálja, és ez a folyamat teszi az Azaria-féle katonákat hősökké. Egészen a közelmúltig egyértelmű volt, hogy egy olyan esemény, mely Hebronban történt, elfogadhatatlan. Én nem olyan rendszerben nevelkedtem, mely ilyen tettek felett szemet hunyt, vagy kacsintva azt mondta volna „Nyugodtan csinálhatod, a lényeg, hogy a kamera meg ne lássa!” Nem ilyen volt a közbeszéd.
Értsük meg: ez nem jobb- és baloldal kérdése. Ez egy erkölcsi döntés arról, hogy milyenné formáljuk a valóságot. Jelenleg a demokráciából az anarchia felé haladunk, melyben a tömeg uralkodik. Ahelyett, hogy a felelős vezetés döntene arról, hogy mi helyes és mi helytelen, mi értékes és mi értéktelen, a vezetők a tömeget követik, iránymutatás helyett szórakoztatják azt, amivel aláássák a rendszert.
Ma is sok Hagaihoz hasonló hős van. Legalább annyi, mint régen, ha nem több. De aki a reflektorfényt irányítja, ma máshova fordítja azt. Én azt javaslom mindenkinek, fontoljuk meg a szavainkat, és vegyük észre, hogy ilyen polarizált társadalomban, mint a miénk, az egyetlen mód az együttélésre, a rendszer elfogadása: a jogállamiság, a demokratikus értékek tiszteletben tartása, a hadsereg parancsainak megfelelő viselkedés. Ha minél több izraeli érvényteleníti a törvényes rendet, nem lesznek olyan hőseink, mint Hagai. És végül mi sem tudunk majd együtt élni tovább.
Tomer Bouhadana – Yedioth Ahronoth
Mint minden, a Vélemény rovatban megjelent cikk, az itt közölt írás is kizárólag a szerző magánvéleménye, nem feltétlenül tükrözi az Izraelinfo álláspontját.
Elor Azaria gyilkos tette és a rabbik, akik feloldozzák a bűne alól, megbecstelenítik a zsidóságot
Salátakísérletező fotós grafikus túrázó blogger, az Izraelinfo alapító főszerkesztője