Alon Idan Háárecben megjelent cikkének provokatív címe sok kattintást szerzett a Háárecnek és a cikket lefordító Izraelinfonak is. Sokakat annyira felháborított a cím maga, hogy el sem olvasták a cikket, pedig érdemes: végre valaki egy lényegi kérdéssel, az izraeli identitás problematikájával próbálja elemezni Netanjahu sikereit, egyfelől az összes leleplezés ellenére is bizalommal teli szíveket, másfelől a vele szembeni látványos utálatot – olykor a saját szekértáborától.

Az írás a Magyarországon is ismert Arthur Finkelstein nyomában haladva kiválóan bemutatja a Netanjahu-féle politikát, a sok éves munkával kialakított zsidó=jobboldali=megbízható=jó / izraeli=baloldali=áruló=rossz dichotómiát. Ugyanakkor az izraeliek szefárd kontra askenázi felosztása, és így az írás alaptétele erősen támadható, hiszen a fiatalabb generációkban már régen „keverékek”, askenázi és szefárd szülők gyermekei vannak meghatározó arányban, ha nem is többségben. Ők par excellence izraeliek. Ráadásul a héber anyanyelvű, héber nyelvű kultúrán felnőtt generációk számára, akár askenázi, akár szefárd családból származnak, alapvető az izraeli kulturális identitás, amit a helyi irodalom, zene, stb. is értékként jelez. A még valóban többnyire szefárdokból, vagy askenáziakból álló generációhoz tartozó Netanjahu – és vele a szerző – itt tévedhet, noha fontos politikai következményei lehetnek ennek a kérdésnek.
Hiányosságai ellenére a gondolatébresztő cikket követve – talán a közelgő választások előtt – mégis érdemes identitás alapon végiggondolni a jelenleg legfontosabbnak tűnő izraeli pártok helyzetét.
A Netanjahu vezette Likud egyértelműen egyfajta „izraeli zsidó” alapidentitást tekint helyesnek, a hazafias viselkedés alapjának.
A közvéleménykutatások szerint jelenleg vezető Jaír Lapid-féle Jes Atid ezzel szemben a „zsidó izraeliek”-et képviseli, és éppen ezáltal válhat tömegpárttá, vindikálhatja magának a helyi többség érdekeinek kifejezését, s ettől lett esélyes az előrejezések alapján (már amennyiben nem követnek el súlyos bakikat a választási időszakban).
A Jes Atíd előretörése egyben válasz a Netanjahu-féle régi szefárd kontra askenázi polarizálásra: az egy generációval fiatalabb Lapid és követői számára ez, a zsidó identitásra hangsúlyt fektető értelmezés egyre inkább kiürül, hacsak nem vallásos emberekről van szó. Ugyanakkor a zsidómentes “nettó izraelieség” is elfogadhatatlan számukra, mert abba óhatatlanul bele kellene venniük az ország lakosságának ötödét kitevő arabokat, de az értékrendjük ezt lehetetlenné teszi számukra. A zsidóság továbbra is az identitásukat meghatározó alapérték számukra, csak máshogy. Ráépül az izraeliségükre.
A Munkapárt a jelenlegi adatok alapján esélytelenné vált. Ezt az is okozza, hogy mindeddig képtelenek voltak ütős választ adni az identitás problematikájának kérdésére. Lehetnének ők azok az izraeliek, akik kvázi elhagyják a zsidó identitás hangsúlyozását, s befogadják az Izraelben élő kisebbségeket a nagy közös „izraelieségbe”, bármit is jelentsen ez, de ez a hely már foglalt: ezen a helyena Merec, a balliberális párt áll. Más választ nem találtak (kérdés, hogy kerestek-e), azonban számukra a kisebbségekkel szembeni egyértelmű elutasítás miatt vállalhatatlan a Lapid-féle „zsidó-izraeli” identitás is.
Mindez hosszú távon bizonyosan a Netanjahu által kijelölt út, a jelenlegi bal-jobboldali kettősség meghaladását előlegezi. A zsidó-izraeli identitások hangsúly-eltolódása a pártpolitikában a közvéleménykutatási adatok alapján már a következő választási időszakban egy se nem jobb, se nem bal centrista párt, a Likudnál jelentősen “izraelibb” és a kevésbé “zsidó” Jes Atid sikerét hozhatja.
Mint minden, a Vélemény rovatban megjelent cikk, az itt közölt írás is kizárólag a szerző magánvéleménye, nem feltétlenül tükrözi az Izraelinfo álláspontját.

Kész főnyeremény: mindenevő főszerkesztőhelyettes, ír, olvas, beszél. Alapvetően naív ember, aki hisz benne, hogy írásaival szebbé, jobbá teheti Izraelt…
Köszönjük támogatásotokat, ez tart életben minket! Ha szerinted is szükség van az Izraelinfóra, csatlakozz a támogatóinkhoz itt. Minden más támogatási forma itt.