Kétállami kisokos – mi is lenne az a Palesztina?

Izrael és a Palesztin Hatóság térképe, fotó: wikipédia

A nemzetközi közösség, és a közvéleménykutatások szerint az izraeliek többsége is a kétállami megoldásban, vagyis Izrael oldalán egy békés Palesztina felállításában látja a sok évtizedes palesztin-izraeli viszály megoldását.

A viszály történeti kérdéseihez, hogy eddig ki hol rontotta el, valamint a palesztin nép, mint olyan létezésének, vagy fiktív jellegének elemzéséhez ez az írás nem kíván hozzátenni. A kérdés inkább az, hogy a jelenlegi konfliktus megoldása érdekében miként jöhetne létre a jövőben a mindkét oldalon megjelenő politikai szándék nyomában, vagy akár nemzetközi nyomásra a kétállami megoldás.

  1. Ki „adná” a palesztinoknak az államot? – Senki sem “adná”, a palesztin állam a létét garantáló egyezmények megszületése után összehívná legfelsőbb döntéshozó szervét – valószínűleg parlamentjét –, amely kikiáltaná a független Palesztina létrejöttét.
  2. Egységes lenne ez a Palesztina? – Természetesen vallásilag és nemzetségileg megosztott lenne, akárcsak Izrael. Többségben lennének benne az arabok és a muzulmánok, de jogokkal garantálnák a keresztény kisebbség, vagy a beduin nemzetiség egyenlőségét. Megosztottak lennének, miként a világ országainak túlnyomó többsége. Vallási és nemzetiségi konfliktusaikat saját döntéshozó és végrehajtó szerveik oldanák meg – akárcsak más országokban. A palesztin parlamentben képviselt ellentétes érdekek mentén hoznák meg törvényeiket, hasonlóképpen a többi demokratikusan országhoz, s államformájuk terveik szerint köztársaság lenne.
  3. Mi kötné össze a Gázai övezetet és Ciszjordániát?Ciszjordánia és a Gázai övezet között a kétállami megoldás átvezető úttal, illetve Simon Peresz tervei szerint egy vasútvonallal biztosítaná az állandó személy és áruforgalmat.
  4. Mi lesz a telepesekkel? – Az ország létrejöttének egyik sarkalatos kérdése a jelenleg Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben élő mintegy félmillió izraeli sorsa. A béketárgyalásokon felmerült indítványok szerint az izraeliek megmaradhatnának Ciszjordániában három nagy települési övezetben, ahol jelenleg a telepesek döntő többsége él: Máálé Adumimban, Efrátban és Ariélben, illetve az ezen városokhoz vezető, Izraellel területi folytonosságot biztosító területeken. Cserébe Izrael olyan földterületeket ajánlana, amelyek 1948 és az 1967-es háború között is izraeli kézen voltak. A települési övezeteken kívül fekvő telepeket Izraelnek fel kell számolnia, hogy a jövendő Palesztin államnak is lehetősége legyen a területi folytonosságra.
  5. Mi lesz Jeruzsálemmel? – Jeruzsálem kérdése a béketárgyalások az egyik legösszetettebb – érzelmi alapon álló – kérdése a mohamedánoknak szent al-Aksza mecset, és a zsidóknak szent Siratófal miatt. Tökéletes, mind a két fél számára elfogadható megoldás egyelőre ebben a kérdésben nem született, a tárgyalásokon kellene dűlőre jutni. Az egyik lehetséges változat, amely a kétállami tervekben leggyakrabban szerepel, hogy a város egységének megőrzésével, egyszerre engednék meg, hogy Nyugat-Jeruzsálem Izrael, Kelet-Jeruzsálem pedig Palesztina fővárosa legyen, és az óvárost nemzetközi ENSZ ellenőrzés alá vennék. De emellett született már a várost izraeli-nyugati, és palesztin-keleti részre osztó javaslat is. Az egyik legnehezebben megoldható kérdés az óváros – benne a Siratófal – jövendő hovatartozásának ügye, mert erről – a zsidó múlt legfontosabb tárgyi emlékéről, a zsidó vallás legszentebb helyéről – Izrael semmiképpen sem kíván lemondani, noha az 1948-as tűzszüneti vonalak az egész óvárost Jordániának juttatták – egészen 1967-ig. A Siratófal tőszomszédságában, a fölötte lévő teraszon – a zsidó Szentélyek egykori helyén – felépített al-Aksza mecset pedig a muzulmán palesztinok számára különösen fontos.
  6. Mi lesz a ’67 előtt védhetetlen izraeli határvonalakkal? – A kétállami megoldás Izrael biztonsági szempontjainak figyelembevételével módosítaná pl. Netanyánál az 1948 és 1967 között érvényes fegyverszüneti vonalakat, kölcsönösen elfogadott területcserékkel.
  7. Mi lesz az izraeli kisebbségekkel? – Izraelben továbbra is, akárcsak 1967 előtt – a kétállami megoldás mellett is – megmaradnának az arab, illetve drúz és beduin kisebbségek, de százalékos arányuk hosszú távon sem veszélyeztetné az ország demokratikus felépítését és zsidó többségét, különösen, mert pl. a keresztény arabok demográfiai növekedése alacsonyabb a zsidókénál.