A közmédia átalakításával véget ért a koalíciós válság

Benjamin Netanyahu és Mose Kahlon, 2011. - fotó: Moshe Milner / GPO

Egyezségre jutott az izraeli közmédia átszervezéséről Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Móse Kahlón pénzügyminiszter, és ezzel véget vetettek az utóbbi hetek koalíciós kormányválságának Izraelben – jelentették be csütörtökön.

Alapvető változást jelent a jelenlegi médiatörvényhez képest, hogy kiemelték a hírszerkesztőséget az új közmédia (Kan)szervezetéből, ezek és az aktuális műsorok a régi közmédia dolgozóinak továbbfoglalkoztatásával egy különálló szervezethez tartoznak majd, amelyet egy tanácsadó testület felügyel.

Az új közmédia eredetileg április 30-án kezdte volna meg munkáját, de az indulást május közepére halasztották, hogy addig gyors törvényhozással megszülethessen a változások jóváhagyása.

A csütörtöki megállapodásban foglaltakat rögzítő törvényeket várhatóan a jövő héten, a tavaszi szünetet felfüggesztve összehívott, rendkívüli plenáris ülésen szavazza meg a kneszet.

A “Kan” (itt – héberül) új közmédia logója

A kompromisszumos megállapodás megszületését maga Netanjahu jelentette be az Andrej Kiska szlovák elnökkel folytatott tárgyalásai előtt rendezett közös sajtótájékoztatón.

Kahlón délután sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette, hogy a politikusoknak nem lesz beleszólásuk az új közmédia munkájába, és sikerként könyvelte el, hogy a miniszterelnök korábbi álláspontjával szemben mégis elindulhat az új vállalat.

Az új közmédia dolgozói viszont tüntettek sajtótájékoztatója közben, mert szerintük olyan megosztott szervezet jön létre a változás nyomán, amely nem lesz képes az eredeti tervek szerint jól hasznosítani az erőforrásokat, s így pazarolni fogja az adófizetők pénzét. Szakszervezetük közleménye szerint “szemben állnak a kormány korrupt erőfeszítéseivel, hogy ellenőrzést gyakoroljanak Izrael szabad médiája, és különösen közmédiája felett”.

Dávid Bitán, a koalíció elnöke szerint a csütörtöki egyezmény “jó a Likudnak, jó a Kulánunak (Mose Kahlón centrista, Mindenki nevű pártjának), jó a médiának, és a legfontosabb, hogy jó Izraelnek”.

A kormánykoalíció azért került hosszan tartó válságba, mert Benjámin Netanjahu a még működésbe sem lépett új közmédia feloszlatását szerette volna eléri, miközben Kahlón anyagi okokból ragaszkodott a három évvel ezelőtt elhatározott reformlépésekhez, vagyis a régi közszolgálati média szervezetének felszámolásához, és helyette az új vállalat megindításához.

A szakszervezeteket aggasztotta, hogy Miri Regev, a Likudhoz tartozó kulturális és sportminiszter az izraeli kormány egyik nyári ülésén, az előző tervezetről azt mondta:

“Micsoda? Pénzt teszünk bele, és azt mondanak, amit akarnak? Mire jó a közmédia, ha nem mi uraljuk?”

David Bitán, a koalíció elnöke pedig a kneszet ülésén úgy vélekedett, hogy a 2014-es törvénykezésben meghatározott közmédia “túlságosan is szabad”, s ezzel az új törvény szerkesztőknek adott szabad véleménynyilvánítási jogára utalt.

Az ügy előzménye, hogy 2014 májusában az izraeli kormány elfogadott egy határozatot, amellyel felszámolták az addigra teljesen eladósodott izraeli közmédia-társaságot, a Resut Hasidurt (angolul Israel Broadcasting Authority, IBA), és eltörölték a minden tévékészülék-tulajdonostól évente beszedendő mintegy 300 sékeles (18 ezer forintos) előfizetési díjat.

Helyette megszavazták egy új közmédiacég, a Tagid Hasidur Haiszraeli (Israel Broadcasting Corporation, IBC) sokkal kisebb és hatékonyabb intézményeinek létrehozását.

Az új közmédia munkatársai bejelentették, hogy ők készek a műsorszórásra, de Benjámin Netanjahu többször követelte indulásuk elhalasztását. Tavaly novemberben egy szintén Kahlónnal született kompromisszum április 30-ra tűzte ki a végleges időpontot. Az utóbbi hetekben a kormányfő az új szervezet megszüntetését, és a régi további működését, rehabilitását próbálta elérni.