Kanyaró Magyarországon

Kockázatos odautazni?

Fotó: torange.biz

Miután a Romániában felszaporodott kanyarós megbetegedések következtében Magyarországon is újból megjelent ez a betegség, szükségessé vált a megfelelő intézkedési terv kialakítása. Ezért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ közös ajánlást hozott létre a kockázatok minimalizálása érdekében.

További cikkünk a témában:

Romániában a 2016-os évben kb. 3000 megbetegedés történt, legveszélyeztetettebb a 4 év alatti korosztály, legfőképpen azokon a területeken és közösségekben, ahol az átoltottság nem elég magas. Ennek oka lehet többek között:

  • sok költözés, folyamatos mozgás
  • háziorvos hiánya
  • szülők oltásellenessége

A magyarországi megbetegedések döntő többsége behurcolt eset, főként a határközeli egészségügyi intézményekben észlelték. A megbetegedettek nagyrészt romániai származásúak, beleértve a megbetegedett egészségügyi dolgozókat is.

Magyarországon az 1969 előtt születettek jelentős része gyermekkorában átesett a kanyarón, így védettnek tekinthető. Kötelező védőoltás 1969 óta van, ekkor még egy oltást adtak. 1989 óta kétlépcsős (oltás – újraoltás) immunizáció zajlik, 15 hónaposan illetve 11 évesen az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) oltás keretében. Így az átoltottság 98% feletti, a védettség pedig 99%-os.

Veszélyeztetettnek tekinthetők az alábbi csoportok:

  • 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők
  • oltatlan, betegségen át nem esett emberek, ezen belül is különösen az egészségügyi dolgozók
  • immunhiányos betegségben szenvedők
  • 1969–1989 között születettek, mivel az egylépcsős oltás miatt az immunitás csökkenhet

A nagyobb járványok megfékezésében a korai diagnózisnak jelentős szerepe van, ezért folyamatosan zajlik az egészségügyi dolgozók kanyaróval kapcsolatos ismereteinek felfrissítése.

Lehetősége van a veszélyeztetett csoportnak arra is, hogy ún. átvészeltségi vizsgálatot végeztessen az Országos Epidemiológiai Központban, így szükség esetén megtörténhet az oltással történő immunizálás.

Az intézkedések között szerepel az oltatlan egészségügyi dolgozók azonosítása, a kanyarós/kanyarógyanús betegek elkülönítése, ellátásuk során védőöltözék használata, illetve a fogékony környezet oltással történő immunizálása-újraimmunizálása.

Mindezek következtében kijelenthetjük, hogy Magyarországon nagyobb kanyarójárvány kialakulásának az esélye rendkívül csekély, csak szórványos megbetegedések fordulnak elő, melyek nem jelentenek kockázatot sem az ott lakókra, sem az oda utazókra.

Az izraeli helyzet >>