Grafika: Fenyves Gabriella / Izraelinfo

Új sorozat indul, új szerzőt avatunk.

Dettre Gábor vagyok, filmrendező. A nyolcvanas és kilencvenes években New Yorkban éltem, majd kíváncsiságból és bizonyos reményekkel visszaköltöztem Magyarországra. Hamar beláttam, hogy az ország sok – számomra fontos – szempontból sokkal rosszabb állapotban van, mint a szocializmus idején. Így ismét elköltöztem, és már lassan tíz éve élem második emigrációmat. Brüsszelen és Tallinon keresztül Berlinig jutottam, ahol már negyedik éve vagyok feleségemmel. Magyarországon nem jártam hat éve.

Mikor tehetem, játék- és dokumentumfilmeket rendezek, melyeket nagy részben én is írok. Mikor nem tehetem, akkor producerként tevékenykedem, mely munkát jogi végzettségem és az a szándék tesz élvezhetővé, mely szerint amennyire lehetséges, szeretek film közelében lenni.

Amennyiben és amikor azonban ez sem lehetséges, akkor írok, vagy legújabb, imádott tevékenységemet folytatom: fordítok. Miután a zsidó kultúra egyre jobban érdekel, eljutottam a középkori mór Spanyolország zsidó íróihoz, költőihez és rajtuk keresztül a maiakhoz, elsősorban Izrael és egyik választott hazám, az USA modern zsidó alkotóihoz. Fordításaim közzétételével szeretném sokakkal megosztani azt a hatalmas élményt, amit ezeknek a műveknek a felfedezése nekem okozott.

Samuel ha-Nagid, vagy arab nevén Ismail Ibn Nagrel

(9931055 vagy 1056)

Talmudista tudós, nyelvész, filológus, nagy hatású költő, de harcos, politikus és államférfi is volt, aki két évtizeden át meghatározó figurája, sőt vezetője volt a Granadai Kalifátusnak.

Mint fiatal ember Samuel judaisztikai és iszlamisztikai tanulmányokat folytatott, és e területeken elért egyéb kimagasló eredményei mellett az arab kalligráfiának is szakértője lett.

Mikor 1013-ban berber törzsek hódították meg Cordobát, Samuel a szintén muszlim Granadába menekült. Itt először a kalifa magántitkára lett, majd később „vizir”, ami mai szóhasználattal kormányzót vagy miniszterelnököt jelent. Később ő lett Granada de facto kalifája – ha de iure nem is –, sőt, halála után fia, Joseph követte őt a „vizir” pozíciójában.

Ugyanakkor Samuel mint „nagid” a granadai zsidóság elöljárója, a Talmudista Akadémia vezetője is volt.

Nem egyszerűen tisztelt, de csodált alakja volt a helyi arab és zsidó közösségeknek.

 

A toll hatalma

Bölcsességünk tollunk hegyében van,
Értelmünk az írásainkban.
A toll bárkit felemelhet a rangra,
Mit királyának adhat jogara.

˜˜˜

Nézem az eget

Nézem fenn az eget s a csillagokat,
És itt lenn a földet s a csúszó-mászókat.
Szívemben a gondolat, mily bölcsesség és mennyi fontolat
lehet a teremtés minden részletében!
Bámulom az eget, mely mint sátor
karikákkal és kötelekkel tervezett,
És a Holdat mi úgy terelgeti csillagait,
mint juhász mikor nádasba vezeti juhait.
A Hold hajó, felhők közt himbálózva,
S a felhők mint kertjükben mirtuszt
locsoló lányok látványa.
A hajnal-permet, ékességét a föld felett
megrázó asszony vízcsepp-tengere.
A föld lakói, mint állatok,
házaikban pihennek, mely az ő istállójuk,
s a halálfélelem elől mind menekülnek,
mint csapkodó galambok, miket sólymok űznek.
És mindez nem lesz egyéb, mikor az idő véget ér,
mint földhöz vágott, ezer darabra tört tányér.

˜˜˜

Meghívó

Barátom, szólj,
Önthetek egy cseppnyi bort neked?
Kakas-kukorékolás ébresztett,
Az álom elhagyta szememet.
Gyere s lásd a hajnali fény
Skarlát szalagját a Kelet egén!
Siess, add poharam,
Még nem reggeledik,
Hogy a bódító illatú lány megtölthesse
Gránátalma levével
S hogy dalát énekelhesse!
Lelkem éled újjá benne, hogy aztán létét veszíthesse.

˜˜˜

A szomorúság két rohama

Gondold el, mily szégyenteljes a vigalom
mi a szomorúság két rohama közt elér.
Sírtál, mikor erre a világra jöttél,
S valaki gyászol majd halálodon.

˜˜˜

Sír felé rohanó ember

Az ember sírja felé száguld
A folyó lapályra sodródik
Minden lény vége a halál
A palota is rommá válik.

Nincs távolabb mint a tegnap
És nincs közelebb mint a holnap
Bár mindkettő messze van nagyon messze
Az embertől kinek a sír mélye a rejteke.

˜˜˜

Filmrendező, producer, író, fordító

CV