A Kneszet elfogadta azt a hét éve vitatott törvényt, amely Izraelt hivatalosan is a zsidók nemzetállamának nyilvánítja. A „nemzetállam” törvény szerint a zsidó telepek építése nemzetérdek, az ország fővárosa pedig a teljes és oszthatatlan Jeruzsálem.
Míg Benjamin Netanjahu miniszterelnök a BBC szerint nagyra értékelte a „sorsdöntő időszakban” elfogadott törvényt, az arab parlamenti képviselők elfogadhatatlannak nevezték az új szabályozást. „Izrael a zsidó nép történelmi hazája, s a zsidó népnek kizárólagos joga van a nemzeti önrendelkezésre” – áll a heves, hatórás parlamenti vita után elfogadott törvényben.
Az új szabályozást nem változtatások nélkül fogadták el, kimaradt például az a paragrafus, amely törvényessé tette volna olyan közösségek létrehozását, ahol csak zsidók élhetnek. Az egyik arab honatya, Ahmed Tibi szerint a törvény a demokrácia halálát jelenti. Egy másik arab képviselő, Ajmán Odeh, az arab közös lista vezetője közölte, „most az elkülönítést, a megkülönböztetést és a rasszizmust rögzítették a törvényben”.
Netanjahu viszont úgy véli, a törvény elfogadása ellenére megmarad az izraeli demokrácia. „Továbbra is szavatolni fogjuk a polgári jogokat Izraelben, de a többségnek ugyancsak vannak jogai, és a többségnek kell döntenie” – magyarázta a kormányfő.
A jogszabályt, amely az arab nyelvet hivatalosról különleges státusúvá minősítette le, az izraeli arabokon kívül ellenzéki politikusok is bírálták, mert
a kisebbségek kárára alárendeli Izrael demokratikus jellegét zsidó karakterének.
Izrael mintegy kilencmilliós lakosságának majdnem húsz százalékát teszik ki az arabok, akik arra panaszkodnak, hogy a törvény egyenlő jogokat biztosítana ugyan nekik, a valóságban komoly hátrányos megkülönböztetés sújtja őket különösen az oktatás, az egészségügy és a lakhatás terén.
Az alkotmánnyal nem rendelkező Izrael függetlenségi nyilatkozatában teljes és egyenlő jogokat ígért minden állampolgárának.
A Nemzetállam-törvény szóról szóra:
