Napok, hetek óta várja az izraeli sajtó a magyar miniszterelnököt, pozitív és kevésbé pozitív kritikákkal Orbán Viktor politikája, a magyarországi zsidósággal való kapcsolata, Horthy Miklós emlékének pozitív karbantartása miatt, megannyi kiragadott idézettel a beszédeiből, cselekedeteinek felsorolásával. Az Amnesty International tüntetést is hirdetett a Jad Vasem Holokauszt Emlékközpont bejáratához a magyar miniszterelnök látogatásának időtartamára. Talán ezért, talán nem, az izraeli sajtó szép számmal képviseltette magát a látogatáson.

Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára

A Netanjahu–Orbán találkozók a jövőben is folytatódnak

A csütörtöki program rövid volt és velős. Sajtótájékoztató a Miniszterelnöki Hivatalban, Netanyahu–Orbán kétoldalú megbeszélés, találkozó Reuven Rivlin köztársasági elnökkel, David Lau főrabbival, izraeli magyarokkal és magyarországi befektetőkkel, a Jad Vasem tárlatának megtekintése, koszorúzás, faültetés az Emlékközpont erdejében. A spiritualitás péntekre marad a Falnál. Palesztin vezetőkkel nem tárgyal a magyar miniszterelnök. Több helyen leírták, hogy a magyar nagykövetség Jeruzsálembe való áthelyezését engedte sejteni Netanjahu tavaly nyári budapesti látogatásának viszonzásával Orbán Viktor. Nem hivatalos forrásaink szerint a személyes szimpátia és a közös politikai célok a miniszterelnöki találkozók jövőbeli rendszerességét eredményezhetik.

Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára

A Jad Vasem bejáratához a program kezdetére hirdetett tüntetésnek se híre, se hamva nem volt. Orbán Viktort személyesen dr. Robert Rozett a Jad Vasem könyvtárának igazgatója, a magyar holokauszt kutatója kísérte végig a tárlaton, nem hivatalos források szerint a kommentárt Horthy Miklós személyére kiélezve. A magyar delegációt maga dr. Chava Baruch, a Jad Vasem Nemzetközi Holokausztoktató Iskola közép-európai és balkáni országok részlegének vezetője vezette, ő konferált az Emlékek Csarnokában is, mielőtt Orbán Viktor és Lévai Anikó asszony koszorút helyezett el, és egy gyerekkórus elénekelte Szenes Hanna Eli eli-jét. Chava Baruch kiemelte, hogy gondolatainkban, emlékeinkben és könnyeinkben élnek az áldozatok, azok, akik fellázadtak, illetve a nácik is, meg akik őket segítették.

Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára

A magyar–izraeli kapcsolatok soha nem voltak ilyen jók

Ezután következett a faültetés a KKL-JNF, a Zsidó Nemzeti Alap szervezésében. Itt bukkantak fel a tüntetők, akik sokan nem voltak, de annál hangosabban kántálták héberül és angolul a következőket: Szégyen! Szégyellje magát! Náci! Fasiszta! Ilyen politikus ne látogasson a Jad Vasembe!

Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára

Az izraeli sajtó képviselői előzőleg lefotózták, amint a miniszterelnök a vendégkönyvbe ír, de nem kísérhették el a faültetésre, ahol a KKL-JNF igaz kóvedet (tiszteletet) adott a magyar miniszterelnöknek.

Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára

Karin Bolton, a KKL-JNF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a bevándorlók Izraelben, a kevés víz és a kevés zöld terület országában virágzóvá változtatták a sivatagot, a vízellátást megoldották, és többek közt a mezőgazdaságot, az ökoturizmust is fejlesztették. Bolton felszólította a jelenlévőket, hogy a rendezvényt folytassák a tüntetők hangoskodása ellenére, a megzavarásnál fontosabb a nemes cél. Shlomo Deri KKL-JNF alelnök hosszan méltatta Heisler András Mazsihisz elnök támogató munkáját a közös természetvédelmi célok megvalósításában. Kitért a KKL–JNF és a Mazsihisz közötti jó kapcsolatra, és megemlékezett a közelmúltbeli közös akcióról, amikor is a két szervezet együtt ültetett el Izraelben és Magyarországon hetven facsemetét.

Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára

A politika eléri, hogy Izrael ne nehezteljen többé Magyarországra?

A magyar miniszterelnök megköszönte a vendéglátást, és elmondta: a magyar politikai vezetők feladata, hogy ne hagyják elfelejteni a holokausztot, amelyben a magyar politikai vezetés a második világháború alatt jelentős szerepet játszott. Elmondta, hogy az emlékezés azért fontos, hogy soha többé ne történhessenek meg a borzalmak és a mai vezetők ezért tegyenek meg mindent. A régi vezetők hibáiból okulniuk kell. Rámutatott, hogy fontos a mai magyar zsidóság békéje és biztonsága, a magyar kormány semmilyen körülmények között nem fogadja el a zsidó állampolgárok megkülönböztetését.

Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára

A beszédét a miniszterelnök szimbolikus képpel zárta, miszerint ma nem egy fát ültet el, hanem az Élet fáját, héberül az Ec hájimot, mely a béke jelképeként növekedni és terebélyesedni fog az elkövetkező években. A magyar miniszterelnök és neje elültették a fát, és ezzel a rendezvény véget ért.

Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára
Fotó: Salamon Sára

Egy miniszterelnöki találkozó nem a világ, éljen a magyar szabadság!

A tüntetők a saját kiabálásuktól aligha hallották a miniszterelnöki beszéd lényegét. De ugyanúgy nem hallották az izraeli sajtó képviselői sem, akik számára a tudósítás még a faültetés előtt véget ért. Hallották viszont a magyar zsidó iskolák éppen Izraelben (a KKL–JNF kurzusán) tartózkodó tanárai, a miniszterelnöki delegáció tagjai és az Új Kelet újság képviselői.

A miniszterelnöki konvojt később a tüntetők megállították Soha többé! és Minden zsarnoknak a Jad Vasem kell! feliratú táblákkal.

újságíró, az Új Kelet főszerkesztője