Pirossal jelöltem azokat a részeket, melyeket a „nemzettörvény” elfogadásával a kneszet képviselők gyakorlatilag töröltek Izrael Állam Függetlenségi Nyilatkozatából.
Izrael Állam Függetlenségi Nyilatkozata – Megilat haacmaut
Izráel országában kelt életre a zsidó nép, és itt alakult ki szellemi, vallási és nemzeti jellege. Itt élt független állami keretek között, megteremtve sajátos nemzeti és egyetemes jelentőségű kultúráját. Innen adta a világnak az örök érvényű Könyvek Könyvét.
Száműzetésbe kényszerítve, a nép hű maradt országához mindenütt a szétszórattatásban és soha nem szűnt meg imába foglalni a hazatérés reményét, a politikai függetlenség újjászületését az ősi honban.
Ez a történelmi és hagyományos kapcsolat késztette évszázadokon keresztül a zsidó nép fiait, hogy visszatérve régi hazájukba, ismét gyökeret verjenek itt. Az utóbbi néhány nemzedék idején népünk tömegeiben talált haza. Úttörők, akadályokat ledöntő bevándorlók, honvédő harcosok virágzó földekké varázsolták a sivatagot; falvakat, városokat építettek; új, fejlődő társadalmat hoztak létre, mely maga irányította gazdasági és kulturális életét, ápolta a békét, de képes volt megvédeni is önmagát; a haladás áldását biztosította az ország minden lakosának, és odaadóan ápolta a politikai függetlenség gondolatát.
1897-ben Herzl Tivadarnak, a Zsidó Állam megálmodójának felhívására összeült az első Cionista Kongresszus, mely kimondotta, hogy a zsidó népnek joga van nemzeti újjászervezésre országában.
Az 1917 november másodikán kiadott Balfour nyilatkozat elismerte ezt a jogot, melyet a Népszövetség mandátuma is megerősített és ezzel nemzetközileg is elfogadott érvényűnek jelentette ki a zsidó nép és Izráel országa között fennálló történelmi kapcsolatot, valamint a zsidó nép jogát nemzeti otthon felállításához.
A napjainkban lezajlott nagy tragédia, mely az európai zsidóság millióit pusztította el, ismét bebizonyította – minden kétséget kizáróan –, hogy a hontalan és függőségben élő zsidó nép problémája megoldást követel az Izráel országában újjászülető Zsidó Állam útján, mely szélesre tárja kapuit minden zsidó előtt és biztosítja a zsidó nép egyenjogú helyét a nemzetek nagy családjában.
Minden nehézség, akadály és veszély ellenére, a borzalmas náci mészárlás európai zsidó megmaradottai, más országok zsidó bevándorlóival együtt, megtalálták az Izráel országába hazavezető utat és kitartóan követelték a szabad és emberi méltóságnak megfelelő élethez, valamint hazájukban a becsületes munkához való jogaiknak elismerését.
A második világháborúban Izráel országának zsidó lakossága teljes mértékben részt vett a szabadság- és békeszerető nemzetek oldalán a gonosz náci haderők elleni küzdelemben, s katonáink kiomlott vére, valamint példás háborús erőfeszítése megszerezték számára azt a jogot, hogy bekerüljön az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító népei közé. 1947 november 29-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése határozatot fogadott el a Zsidó Állam felállításáról Izráel országában. A határozat egyben felhívta az ország polgárait, hogy maguk is tegyenek meg minden szükséges intézkedést a határozat végrehajtására. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ezen elismerése a zsidó nép államalapítási jogát illetően, visszavonhatatlan.
Más népekhez hasonlóan, a zsidó népnek is természetes joga, hogy független államában sorsát önállóan irányítsa.
EZÉRT MI, a Nemzeti Tanács tagjai, mint Izráel országának zsidó lakosságának, valamint a Cionista Mozgalomnak képviselői, összegyűltünk az angol Palesztina-mandátum lejáratának napján, és természetes történelmi jogunk, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatának alapján, ezennel elhatározzuk zsidó állam felállítását Izráel országában; Ez az állam, IZRÁEL ÁLLAMA.
KIMONDJUK, hogy a mandátum lejártának pillanatától, azaz 5708 ijár hó 6, 1948 május 15, szombatra virradó éjszaka éjféltől kezdve az állam szabályosan megválasztott szervezeteinek felállításáig, melynek a választott Nemzetgyűlés által elfogadandó alkotmány alapján legkésőbb 1948 október elsejéig kell megtörténnie, a jelen Nemzeti Tanács mint Ideiglenes Államtanács, végrehajtó szerve pedig a Nemzeti Bizottság, mint a Zsidó Állam ideiglenes kormánya fog működni; továbbá kimondjuk, hogy az állam neve: IZRÁEL.
IZRÁEL ÁLLAMA nyitva áll a zsidó bevándorlás és a szórványok egybegyűjtése előtt és fejleszti az országot minden lakosának javára. Izráel prófétáinak szellemében, a szabadság, jog és béke ideáljait tekinti léte alapjának és egyenlő társadalmi és politikai jogokat biztosít minden polgárának, vallásra, fajra és nemre való tekintet nélkül. Gondoskodik a vallási, lelkiismereti, nyelvi, nevelési és művelődési szabadság fenntartásáról. Védelemben részesíti valamennyi vallás szent helyeit és betartja az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elveket.
IZRÁEL ÁLLAMA készséggel működik együtt az Egyesült Nemzetek Szervezetével és képviselőivel a közgyűlés 1947 november 29-i határozatának végrehajtásában és törekedni fog a gazdasági egység megteremtésére Izráel országa egész területén.
FELHÍVÁSSAL FORDULUNK az Egyesült Szervezetekhez, hogy nyújtson segítséget a zsidó népnek állama felépítéséhez és fogadja be Izráel Államát a népek családjába.
FELHÍVÁSSAL FORDULUNK – hónapok óta folytatódó gyilkos támadások ellenére is – az Izráelben élő arab nép fiaihoz, hogy őrizzék meg a békét és vegyenek részt az államépítésben, mint teljes és egyenjogú állampolgárok, akik megfelelő képviseletet kapnak az állam ideiglenes és állandó szerveiben.
KEZÜNKET BÉKÉRE és jó szomszédság megteremtésére nyújtjuk a környező államok és népek felé. Felhívjuk őket, hogy a kölcsönös segítség elve alapján működjenek együtt az országában függetlenné vált zsidó néppel. Izráel állama kész szerepet vállalni az egész Közel-Kelet haladásáért folytatandó közös erőfeszítésekben.
FELHÍVÁSSAL FORDULUNK a zsidó nép bárhol élő fiaihoz, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a bevándorlás és országépítés támogatására, álljanak mellénk ebben a nagyszerű igyekezetben, melynek célja az évezredes reménynek, Izráel életrekeltésének megvalósítása.
BÍZVA IZRÁEL SZIRTJÉBEN, ezennel aláírásunkkal látjuk el jelen nyilatkozatot az Ideiglenes Államtanács hazai földön, Tel-Avivban megtartott ülésén.
Tel Aviv, 1948. május. 14.
5708, Ijjár 5.
- David Ben Gurion
- Daniel Auster
- Mordekhai Bentov
- Yitzchak Ben Zvi
- Eliyahu Berligne
- Fritz Bernstein
- Rabbi Wolf Gold
- Meir Grabovsky
- Yitzchak Gruenbaum
- Dr. Abraham Granovsky
- Eliyahu Dobkin
- Meir Wilner-Kovner
- Zerach Wahrhaftig
- Herzl Vardi
- Rachel Cohen
- Rabbi Kalman Kahana
- Saadia Kobashi
- Rabbi Yitzchak
- Meir Levin
- Meir David Loewenstein
- Zvi Luria
- Golda Myerson
- Nachum Nir
- Zvi Segal
- Rabbi Yehuda Leib
- Hacohen Fishman
- David Zvi Pinkas
- Aharon Zisling
- Moshe Kolodny
- Eliezer Kaplan
- Abraham Katznelson
- Felix Rosenblueth
- David Remez
- Berl Repetur
- Mordekhai Shattner
- Ben Zion Sternberg
- Bekhor Shitreet
- Moshe Shapira
- Moshe Shertok
Újságíró
