Izrael – megcsonkított – Függetlenségi Nyilatkozata

Pirossal jelöltem azokat a részeket, melyeket a “nemzettörvény” elfogadásával a kneszet képviselők gyakorlatilag töröltek Izrael Állam Függetlenségi Nyilatkozatából.

Izrael Állam Függetlenségi Nyilatkozata – Megillát háÁcmáut

Izráel országában kelt életre a zsidó nép, és itt alakult ki szellemi, vallási és nemzeti jellege. Itt élt független állami keretek között, megteremtve sajátos nemzeti és egyetemes jelentőségű kultúráját. Innen adta a világnak az örök érvényű Könyvek Könyvét.

Száműzetésbe kényszerítve, a nép hű maradt országához mindenütt a szétszórattatásban és soha nem szűnt meg imába foglalni a hazatérés reményét, a politikai függetlenség újjászületését az ősi honban.

Ez a történelmi és hagyományos kapcsolat késztette évszázadokon keresztül a zsidó nép fiait, hogy visszatérve régi hazájukba, ismét gyökeret verjenek itt. Az utóbbi néhány nemzedék idején népünk tömegeiben talált haza. Úttörők, akadályokat ledöntő bevándorlók, honvédő harcosok virágzó földekké varázsolták a sivatagot; falvakat, városokat építettek; új, fejlődő társadalmat hoztak létre, mely maga irányította gazdasági és kulturális életét, ápolta a békét, de képes volt megvédeni is önmagát; a haladás áldását biztosította az ország minden lakosának, és odaadóan ápolta a politikai függetlenség gondolatát.

1897-ben Herzl Tivadarnak, a Zsidó Állam megálmodójának felhívására összeült az első Cionista Kongresszus, mely kimondotta, hogy a zsidó népnek joga van nemzeti újjászervezésre országában.

Az 1917 november másodikán kiadott Balfour nyilatkozat elismerte ezt a jogot, melyet a Népszövetség mandátuma is megerősített és ezzel nemzetközileg is elfogadott érvényűnek jelentette ki a zsidó nép és Izráel országa között fennálló történelmi kapcsolatot, valamint a zsidó nép jogát nemzeti otthon felállításához.

A napjainkban lezajlott nagy tragédia, mely az európai zsidóság millióit pusztította el, ismét bebizonyította – minden kétséget kizáróan – , hogy a hontalan és függőségben élő zsidó nép problémája megoldást követel az Izráel országában újjászülető Zsidó Állam útján, mely szélesre tárja kapuit minden zsidó előtt és biztosítja a zsidó nép egyenjogú helyét a nemzetek nagy családjában.

Minden nehézség, akadály és veszély ellenére, a borzalmas náci mészárlás európai zsidó megmaradottai, más országok zsidó bevándorlóival együtt, megtalálták az Izráel országába hazavezető utat és kitartóan követelték a szabad és emberi méltóságnak megfelelő élethez, valamint hazájukban a becsületes munkához való jogaiknak elismerését.

A második világháborúban Izráel országának zsidó lakossága teljes mértékben résztvett a szabadság- és békeszerető nemzetek oldalán a gonosz náci haderők elleni küzdelemben, s katonáink kiomlott vére, valamint példás háborús erőfeszítése megszerezték számára azt a jogot, hogy bekerüljön az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító népei közé. 1947 november 29-én az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése határozatot fogadott el a Zsidó Állam felállításáról Izráel országában. A határozat egyben felhívta az ország polgárait, hogy maguk is tegyenek meg minden szükséges intézkedést a határozat végrehajtására. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ezen elismerése a zsidó nép államalapítási jogát illetően, visszavonhatatlan.

Más népekhez hasonlóan, a zsidó népnek is természetes joga, hogy független államában sorsát önállóan irányítsa.

EZÉRT MI, a Nemzeti Tanács tagjai, mint Izráel országának zsidó lakosságának, valamint a Cionista Mozgalomnak képviselői, összegyűltünk az angol Palesztina-mandátum lejáratának napján, és természetes történelmi jogunk, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatának alapján, ezennel elhatározzuk zsidó állam felállítását Izráel országában; Ez az állam, IZRÁEL ÁLLAMA.

KIMONDJUK, hogy a mandátum lejártának pillanatától, azaz 5708 ijár hó 6, 1948 május 15, szombatra virradó éjszaka éjféltől kezdve az állam szabályosan megválasztott szervezeteinek felállításáig, melynek a választott Nemzetgyűlés által elfogadandó alkotmány alapján legkésőbb 1948 október elsejéig kell megtörténnie, a jelen Nemzeti Tanács mint Ideiglenes Államtanács, végrehajtó szerve pedig a Nemzeti Bizottság, mint a Zsidó Állam ideiglenes kormánya fog működni; továbbá kimondjuk, hogy az állam neve: IZRÁEL.

IZRÁEL ÁLLAMA nyitva áll a zsidó bevándorlás és a szórványok egybegyűjtése előtt és fejleszti az országot minden lakosának javára. Izráel prófétáinak szellemében, a szabadság, jog és béke ideáljait tekinti léte alapjának és egyenlő társadalmi és politikai jogokat biztosít minden polgárának, vallásra, fajra és nemre való tekintet nélkül. Gondoskodik a vallási, lelkiismereti, nyelvi, nevelési és művelődési szabadság fenntartásáról. Védelemben részesíti valamennyi vallás szent helyeit és betartja az Egyesült Nemzetek alapokmányában lefektetett elveket.

IZRÁEL ÁLLAMA készséggel működik együtt az Egyesült Nemzetek Szervezetével és képviselőivel a közgyűlés 1947 november 29-i határozatának végrehajtásában és törekedni fog a gazdasági egység megteremtésére Izráel országa egész területén.

FELHÍVÁSSAL FORDULUNK az Egyesült Szervezetekhez, hogy nyújtson segítséget a zsidó népnek állama felépítéséhez és fogadja be Izráel Államát a népek családjába.

FELHÍVÁSSAL FORDULUNK – hónapok óta folytatódó gyilkos támadások ellenére is – az Izráelben élő arab nép fiaihoz, hogy őrizzék meg a békét és vegyenek részt az államépítésben, mint teljes és egyenjogú állampolgárok, akik megfelelő képviseletet kapnak az állam ideiglenes és állandó szerveiben.

KEZÜNKET BÉKÉRE és jó szomszédság megteremtésére nyújtjuk a környező államok és népek felé. Felhívjuk őket, hogy a kölcsönös segítség elve alapján működjenek együtt az országában függetlenné vált zsidó néppel. Izráel állama kész szerepet vállalni az egész Közel-Kelet haladásáért folytatandó közös erőfeszítésekben.

FELHÍVÁSSAL FORDULUNK a zsidó nép bárhol élő fiaihoz, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a bevándorlás és országépítés támogatására, álljanak mellénk ebben a nagyszerű igyekezetben, melynek célja az évezredes reménynek, Izráel életrekeltésének megvalósítása.

BÍZVA IZRÁEL SZIRTJÉBEN, ezennel aláírásunkkal látjuk el jelen nyilatkozatot az Ideiglenes Államtanács hazai földön, Tel-Avivban megtartott ülésén.

Tel Aviv, 1948. május. 14.
5708, Ijjár 5.

  • David Ben Gurion
  • Daniel Auster
  • Mordekhai Bentov
  • Yitzchak Ben Zvi
  • Eliyahu Berligne
  • Fritz Bernstein
  • Rabbi Wolf Gold
  • Meir Grabovsky
  • Yitzchak Gruenbaum
  • Dr. Abraham Granovsky
  • Eliyahu Dobkin
  • Meir Wilner-Kovner
  • Zerach Wahrhaftig
  • Herzl Vardi
  • Rachel Cohen
  • Rabbi Kalman Kahana
  • Saadia Kobashi
  • Rabbi Yitzchak
  • Meir Levin
  • Meir David Loewenstein
  • Zvi Luria
  • Golda Myerson
  • Nachum Nir
  • Zvi Segal
  • Rabbi Yehuda Leib
  • Hacohen Fishman
  • David Zvi Pinkas
  • Aharon Zisling
  • Moshe Kolodny
  • Eliezer Kaplan
  • Abraham Katznelson
  • Felix Rosenblueth
  • David Remez
  • Berl Repetur
  • Mordekhai Shattner
  • Ben Zion Sternberg
  • Bekhor Shitreet
  • Moshe Shapira
  • Moshe Shertok

Minden ötödik lakos arab, de Izrael mától zsidó nemzetállam