Az állami lakbértámogatás rendszere és mértéke
A saját lakóhellyel nem rendelkező bevándorlók a Bevándorlási és Befogadási Minisztérium által biztosított ’Szál Klitá’ (befogadási kosár) részeként, az Izraelbe történő bevándorlás első hónapjaiban lakbértámogatásra jogosultak.
A támogatási időszak vége után a bevándorlók automatikusan igényelhetik az Építésügyi és Lakásügyi Minisztériumtól biztosított támogatást.
- Azok a bevándorlók, akik 2016 áprilisáig érkeztek Izraelbe, az Építésügyi és Lakásügyi Minisztérium támogatását bevándorlásuk második évétől (bevándorlásuk 13. hónapjától) vehetik igénybe.
- A 2016 májusától Izraelbe érkező bevándorlók számára az Építésügyi és Lakásügyi Minisztérium támogatása bevándorlásuk kilencedik hónapjától igényelhető.
A segítségnyújtás időtartama:
A jogosultság rendszerint a megérkezés utáni ötödik év végéig tart Izraelben. Az alábbi esetekben változik a segély időtartalma:
- A független szülő (egyedülálló szülő) bevándorlók jogosultak a lakbértámogatásra a bevándorlásuk napjától számított hatodik év végéig.
- Az a fiatal bevándorló is jogosult a támogatásra, aki sorkatonai vagy ’serut leumi’ (polgári) szolgálatot végez, és a hadsereg vagy a Bevándorlási és Befogadási Minisztérium által ’chajal boded’-ként (magányos katona – a családjából egyedül alijázott) van számon tartva. A jogosultsága mindaddig érvényes, amíg a ’chajal boded’ státusza is érvényben van.
- Azok a bevándorlók, akiknek nincs saját lakásuk, és a Nemzeti Társadalombiztosító (Bituah Leumi) juttatásaiból élnek, az öt év lejárta után is korlátlanul élvezhetik a lakbértámogatást.
Ki jogosult?
Aki rendelkezik érvényes Bevándorló Igazolvánnyal (’Teudat Ole’), nincsen saját lakása és havi lakbért fizet. Továbbá aki a nyugdíjkorhatár elérése után érkezett Izraelbe, vagy aki az Izraelben eltöltött első 10 év folyamán érte el a nyugdíjkorhatárt. Ebben az esetben akkor jogosult a támogatásra, ha a Nemzeti Társadalombiztosító által havonta átutalt Öregségi Jutalékból (’Kicvát Zikná’) és Kiegészítő Jövedelemből (’Haslamat Hachnászá’) él, vagy akkor, ha Holokauszt túlélőként 49%-os 1, 2 vagy 3-as szintű rokkantsággal él.
- Segély akkor is igénybe vehető, ha a nyugdíjkorhatárt elérő személy közvetlen hozzátartozójával él (fia/lánya, apja/anyja, menye/veje vagy volt házastársa).
- Azok, akik eljutnak a nyugdíjkorhatárhoz és lakást bérelnek a magán piacon, és nem egy közvetlen rokontól, saját lakásukra további segítségre jogosultak.
A jog megvalósításának folyamata
A legtöbb esetben a bérleti díj közvetlenül a jogosult bankszámlájára kerül kifizetésre.
A segítségnyújtást nem biztosítják automatikusan azoknak a bevándorlóknak, akik a bevándorlást követően elérik a nyugdíjkorhatárt, vagy azoknak a bevándorlóknak, akik magasabb támogatást kívánnak igénybe venni, mivelhogy csak a Nemzeti Társadalombiztosító juttatásaiból tartják el magukat.
Azoknak, akik nem kapnak automatikusan segítséget, be kell szerezniük a segélyre feljogosító igazolást azon vállalatokon keresztül, amelyek lakbérkedvezményt nyújtanak az arra jogosultak számára.
A támogatás mértéke
A támogatás összege a személyes adatok alapján változik, és nem haladja meg a bérelt lakás bérleti díjának a 95% -át.
A támogatás összege a bevándorlónak az országban eltöltött idejével összhangban csökken. Azok a bevándorlók, akik a nemzeti prioritási területeken bérelnek lakást, jogosultak a bevándorlóként kapott segítség kiegészítésére.
Állami lakásra való jogosultság
Saját lakással nem rendelkező bevándorlók jogosultak lehetnek a Bevándorlási és Befogadási Minisztériumon keresztül megigényelhető állami lakás birtoklására az Izraelbe érkezéstől számított 15 éven át. Azok, akik már több mint 15 éve tartózkodnak az országban és továbbra is jogosultak lehetnek, az ügyük az Építésügyi és Lakásügyi Minisztériumban kerül elbírálásra.
A teljes írás a salom-olim.com oldalon olvasható >>
Az adatok a cikk írása óta (2018-11-26) változhattak.
A fentiekben részletezett információk általános, kizárólag tájékoztató jelleggel bírnak, nem alkalmasak személyre szabott, minden szempontból helytálló jogi vélemény kialakítására, nem helyettesítik, nem pótolják a személyes jogi tanácsadást.
