Izrael és Magyarország vallási kapcsolatairól tárgyaltak Jeruzsálemben

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelõs államtitkára (b2) és Jichák Vaknin izraeli vallásügyi miniszter (j2) jeruzsálemi találkozójukon 2019. január 13-án. Balról Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetõ rabbija, jobbról Benkõ Levente, Magyarország izraeli nagykövete. - fotó: Kallos Bea / MTI

Izrael és Magyarország vallási kapcsolatainak erősítéséről tárgyalt vasárnap Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Jeruzsálemben David Lau askenázi főrabbival és Jichák Vaknin izraeli vallásügyi miniszterrel.

Soltész Miklós az askenázi főrabbi meghívására tett látogatást, amelynek aktualitását – mint tárgyalásai után az MTI-nek elmondta – elsősorban a főleg Európában, de szerte a világban is elindult változások adják, a migrációval kapcsolatos nehézségek, Nyugat-Európában pedig az antiszemitizmus megerősödése.

Az államtitkár elmondta, hogy nagyon fontos Magyarország, illetve a magyar kormány válasza ezekre a kihívásokra, és élethelyzetekre. 

“Kiemelkedő jelentőségű egyrészt, hogy milyen mértékben támogatjuk, segítjük a Magyarországon élő zsidó közösségeket, másrészt, hogy miként reagálunk a Nyugat-Európában említett folyamatokra” – hangsúlyozta a magyar államtitkár.

A Soltész Miklós vezette magyar delegáció, amelynek tagja Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is, szombaton érkezett háromnapos látogatásra Izraelbe.

A magyar politikus a David Lau főrabbival, valamint Jichák Vaknin vallásügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokon ismertette azokat a lépéseket, amelyeket Magyarország tett az utóbbi időkben. Ezek közül kiemelte, hogy az egyházügyi törvényben teljes mértékben biztosított mind az ortodox, mind a többi zsidó közösség számára az egyházként való működés, valamint a közfeladatok, a szociális vagy oktatási tevékenység ellátásának lehetősége.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a büntető törvénykönyv részévé vált a holokauszttagadás elítélése, valamint hogy a Tett és Védelem Alapítványon keresztül a magyar kormány közel másfél millió euróval hozzájárul az antiszemitizmus monitorozásához Brüsszelben.

Magyarország emlékezetpolitikájába beletartozik többek közt az izraeli főrabbi Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett kérése is, hogy kutassák fel és a zsidó hagyományok szerint temessék el a náci megszállás idején Budapesten a Dunába lőtt zsidó áldozatokat, ennek előkészítése már meg is kezdődött – tette hozzá.

Az államtitkár Izraelben ismertette az a zsinagóga- és temetőfelújítási projekteket, amelyek a jelenlegi országhatárokat átlépve, a történelmi Magyarországon, Kárpátalján, Partiumban és Vajdaságban is zajlanak.

“Azt is megköszöntem, hogy Izrael segíti, illetve elfogadja a keresztények jelenlétét akár Jeruzsálemben is, mert ennek történelmi, egyházi szempontból óriási a jelentősége” – mondta az államtitkár, aki budapesti látogatásra hívta meg az izraeli vallásügyi minisztert.

“A miniszter úr említette, hogy Budapest utcáin fején kipával járt, és ezért senki nem sértegette, bántotta, de ugyanezt több nyugat-európai városban már nem tudná megtenni” – hangoztatta az államtitkár.