Magyar származású politikusok tűntek fel a legnagyobb pártok vezetői között Izraelben

beni ganz benny gantz
Beni Ganz a terrormerényletben elhunyt Ori Ansbacher családjánál - fotó: Beni Ganz Facebook-oldala

A tudomány világában, a művészetekben, a kultúrában – eddig is kitűntek az Izraelben élő magyar ajkúak a történész szerint, de a politikában viszonylag kevéssé jelentek meg.

Feltűnően sok magyar származású politikus található a jelenlegi választási kampány legfontosabb pártjainak vezetői tisztségeiben Izraelben, de Rafael Vágó, a tel-avivi egyetem nyugalmazott történész tanára nem lát összefüggést sugalló magyarázatot emögött.

Rafael Vágó az MTI tudósítójának elmondta, hogy a közélet más területein – a tudomány világában, a művészetekben, a kultúrában – eddig is kitűntek az Izraelben élő magyar ajkúak, noha mindeddig a 2003-tól 2004-ig hivatalban lévő igazságügyi miniszter és miniszterelnök-helyettes, Tomi Lapid kivételével a politikában viszonylag kevéssé jelentek meg. A gyerekeik viszont igencsak feltűntek a pártok élén. Az április 9-i választások közvélemény-kutatások szerinti legnagyobb befutó pártjának, a Likudnak a – Benjámin Netanjahu pártvezető utáni – második embere, Jiszráel Kac, mellette a második legnagyobbnak jósolt párt, az Izrael Ereje (Hoszen Liszrael) élén álló Beni Ganz vagy a harmadiknak jósolt Van jövő (Jes Atid) pártot vezető Jaír Lapid szülei egyaránt egykori magyar területekről vándoroltak ki Izraelbe.

“Hogy ezt minek tulajdoníthatjuk, nem tudom megmondani, de befolyásoló tényező lehet, hogy általában minél idősebbé válik az ember, annál tudatosabban érdekelni kezdi a holokauszt és a szüleinek sorsa”

– vélekedett Vágó, elsősorban a három politikus legutóbbi, ezzel kapcsolatos kijelentései alapján.

“Jó lenne kollektív magyarázatot találni a jelenségre, de szerintem ilyen nincs. Jiszráel Kac mindig is politikus volt, és mindeddig soha nem hangsúlyozta származását, soha nem beszélt Magyarországról, noha szülei Máramaros környékéről, Erdélyből érkeztek. Kac jelenlegi megszólalásai szerintem nem a gyökereiről, hanem új feladatáról szólnak. Külügyminiszterként szólalt meg, és hangsúlyozta, hogy holokauszttúlélők gyermeke, noha korábban, közlekedési és hírszerzési miniszterként soha nem beszélt erről” – vélekedett a történész.

“Mostanában mind hangsúlyozták, hogy a szüleik túlélők voltak, de korábban Ganz is kevesebbet beszélt erről a hadseregben. Vezérkari főnök volt, a hadseregben csinált karriert, ahol rajta kívül is sok magyar származású főtiszt volt már. Többek közt Eiezer Skedi tábornok, a légierő volt főparancsnoka vagy Ami Ajalon, a Sin Bét belbiztonsági szolgálat volt főnöke Maagan kibucból. Számos főtiszt lép a politika küzdőterére, és köztük Ganz is”- hangsúlyozta Rafael Vágó. Ezzel szemben Jaír Lapid mindig is sokat beszélt erről, könyvet is írt édesapjáról, Tomi Lapidról, a holokausztról és az antiszemitizmusról. Néhány éve elment egy konferenciára, és felszólalt erről Budapesten a parlamentben is.

“Kac egyáltalán nem foglalkozott eddig gyökereivel, Lapid sokat, Ganz pedig valahol középen van” – elemezte megnyilatkozásaikat Vágó. “De azt sem szabad elfelejteni, hogy Izraelben a lengyel vagy orosz származásúakhoz képest viszonylag kevesen vannak a magyarok.”

“Közösségi jelenséget talán csak abban feltételezhetünk, hogy íme, magyar származásúak, holokauszttúlélők leszármazottai, s olyannyira tehetségesek, hogy szakterületük élére kerülnek akkor is, ha nem hangsúlyozzák gyökereiket. De ezen túl nem látok bennük közöset” – összegezte véleményét az izraeli történész.