Szóval ki is az a Beni Ganz?

Lior Gross facebook bejegyzése

Azt mondják, hogy paranoiás, hogy mentálisan beteg, hogy erkölcstelen.
24 éve ismerem Beni Ganzot, azóta, hogy egy ejtőernyős egység helyettes parancsnoka voltam, és ő volt a parancsnokom.
Három jellemző történetre emlékszem:

1. Csata Libanon belsejében, 30 km-re a határtól. Az ejtőernyős kommandót meglepik a  Hezbollah mindössze néhány méterre lévő erői. A csata hosszú, az adó-vevő kap egy golyót. 45 perc múlva, amikor a csata véget ér három halott terroristával, és katonáinknak semmi baja sem esett, kijavítottam az adó-vevőt, és tájékoztattam Benit a parancsnokságon, hogy jól vagyunk.

Éjjel a határkapunál várt rám. Megállítottam a teherautót. Átölelt, és elmondta, hogy idegtépőek voltak a hosszú percek, amikor nem tudtak kapcsolatba lépni velem. Az egész északi parancsnokság riasztást kapott a kimentésünkre. Beni megállította őket: “Ismerem és megbízom benne, várjunk még pár percet.” Beni nyugalma és bizalma jogosnak bizonyult, és lehetővé tette számunkra, hogy békében és biztonságban kijöjjünk Libanonból, miután megakadályoztuk az egyik erődítményünk elleni támadást.

2. Leszerelésem előtt Beni meghívott, hogy ebédeljek vele a 206-os étteremben. Megpróbált meggyőzni, hogy maradjak a seregben, és vállaljam egy egység parancsnokságát. Egész este ültem és hallgattam. Ezúttal nem hatottak az érvek, amiket már hallottam az elődeitől. Nem prédikált nekem, hogy helytelen szembehelyezkedni velük. Egyenrangúként beszélt velem, és magyarázta, mint apa a fiának, miért lenne fontos számomra, és mennyit fejlődnék ebből a tapasztalatból. Mondtam neki, hogy jelenleg nemleges a válaszom, de majd gondolkodni fogok róla. Egy héttel később tájékoztattam, hogy le akarok szerelni. Beni rám nézett, megrázta a kezemet, és azt mondta, hogy tiszteletben tartja a döntésemet.

Pimaszul megkérdeztem tőle, hogy hajlandó lenne-e írni nekem egy ajánlólevelet. Egy hét múlva olyan érzelmes levelet kaptam, amilyet soha nem kaptam korábban. Évekig őrizgettem, és amikor körülbelül 20 év múlva meglátogatott a katonai bentlakásos iskolában, visszaadtam neki belőle egy példányt személyes dedikálásommal, melynek fő mondanivalója az volt: “köszönöm”. Két ember tartott engem a hadseregben – szeretett parancsnokom Jossi Bachar,  és Beni Ganz.

3. Amikor Beni eljött, hogy meglátogasson a bentlakásos iskola parancsnokaként, egy nagy öleléssel indította a találkozót. Otthon éreztem magam. Figyelmesen meghallgatott. Abban a pillanatban eszembe jutott sok szép tulajdonsága, ahogy szerényen és türelmesen figyel, megért, a szemedbe néz és döntést hoz. Amikor befejeztem az iskola ismertetését, megkérdezte tőlem, hogy ha ennyire jó a helyzet a kollégiumban, akkor miért nem duplázzuk meg a diákok számát?

Egy évvel később utasítása alapján elkészült  a terv a katonai bentlakásos iskola megújítására és bővítésére.

Szóval ki is az a Beni?
Először is, egy ember. Egy “mench”.
Egy tisztességes, becsületes, szerény, bölcs ember, aki a szemedbe néz, meghallgat, és számít az embereire. Még akkor is tiszteletben tartja a másikat, ha az másképp gondolkodik.

Ezt nem választási propagandaként írom.

Mindenki a világnézete szerint szavaz.
Ezt az igazság érdekében írom, amit ki kell mondani. Túl sok a szpiner, olyanok, akik semmit sem tettek az országért az emberek megosztásán kívül, az interneten a rágalmazásán kívül. Akik osztályzatokat adnak neki, és a mentális egészségét vizsgálják.

Beni – óriási köszönet tőlem, és a több ezer alattad szolgálótól, akik jól ismernek. Soha nem hallottam, hogy bármelyikük is egy rossz szót mondott volna rólad.

A fotókat Joav Etiel készítette.

Na de ki az a B̶e̶n̶n̶y̶ Beni G̶a̶n̶c̶ ̶G̶a̶n̶t̶z̶ Ganz?