Pusztulásában is szép volt. Nemes tartását nem volt képes megtörni a bombatalálat, a beázás, a mindent átható szagú és mennyiségű állati ürülék, de még a gondoskodó közösség eltűnését hirdető növekvő szeméthalmok sem. Büszkén várta az építkezést 2016-ban. 150 év után újra építeni és nem rombolni érkezett hozzá az idő.

rumbach zsinagoga felujitas_fal dekoracio
Fotó: Nagy Ákos

Valamikor itt egy kis utcácskában üresen álló telek volt. A Pesti Izraelita Hitközség konzervatív tagozatának közössége kinőtte az – a mai Madách téri házak helyén egykor állt – Orczy-házban található bérleményét, és saját zsinagógára vágyott. 1868-ban a hitközség közgyűlése egy jelentős összeget megszavazott az új imahelyre. A telek a következő évben hivatalosan is a PIH tulajdonába került. A használatba vételi engedélyre négy évvel később nyomott pecsétet Terézváros hatósága. (Ezt a környéket csak 1882-ben csatolták Erzsébetvároshoz.) És ezzel a fiatal és ambíciózus osztrák építész, Otto Wagner terve nyomán megépült modern zsinagóga egy hagyományőrző közösség otthona lett. (Az épületet ma mindenki csak Rumbachként ismeri, azt viszont kevesen tudják, hogy az utca névadója egy német származású doktor, akit a szegények orvosaként emlegettek Pest- és Buda-szerte 1844-ig, haláláig.)

rumbach zsinagoga felujitas_2
Fotó: Nagy Ákos

A zsinagóga falai sokáig óvni tudták az itt imádkozó neológ zsidókat. Beköltözésekor a közösség a status quo ante közösségekben használt Derech Hajjim imarendet fogadta el – így kívánta magát megkülönböztetni a Dohány utcai közösségtől és az Ortodoxiától. 1941-ben azonban a gyűlölet börtönné változtatta a falakat. Itt várták sorsukat azok, akiket elhurcolásuk után kegyetlenül lemészároltak Kamenyec-Podolszkijban. Három évvel később pedig a reményt próbálta tartani a szomjazó és éhező gettólakókban.

rumbach zsinagoga felujitas_1
Fotó: Nagy Ákos

1956-ban veszett el a remény, hogy a megmaradt közösség továbbvihetné a hagyományt. Az utolsó rabbi, Fischer Benjámin 1957-ben emigrált Angliába. Az itthon maradtak sokáig küzdöttek, hogy megőrizzék a zsinagóga szellemét. Élnek még, akik bár micvójuk vagy esküvőjük színhelyeként emlékezhetnek a házra, sőt még sokan hallhatták a Wesselényi utca 7-ben azokat a különleges dallamokat, melyeket például Adler Illés rabbi hozott magával vidékről. A szocializmus évtizedeiben a Rumbach osztozott a közössége-vesztett zsinagógák sorsában. A hatalom sem tudott vele mit kezdeni. Hasznosítására több tucatnyi elképzelés született, köztük volt könyvraktár és rendezvényközpont is – az egyetlen szakértő testület, a műemlékvédelmi hatóság pedig a megőrzéséért küzdött.

rumbach zsinagoga felujitas_3
Fotó: Nagy Ákos

1988-ban aztán az Alba Regia (akkor állami építőipari vállalat) tulajdonába került, és ezzel úgy tűnt, hogy megpecsételődött a sorsa: iroda- és rendezvényház lett volna belőle. A rendszerváltás azonban bedarálta a céget: tönkrement. 2005-ig a Ház sorsára hagyottan őrizte a háború, az újkori átépítési kísérlet és az időjárás rombolásait. Akkor viszont újra a hitközség tulajdonába került. De hogyan tovább?

rumbach zsinagoga felujitas
Fotó: Nagy Ákos

A Zsidó Levéltár és Múzeumban Toronyi Zsuzsanna vezetésével szakmai koncepciót dolgoztak ki, amelyet a kormány 2015-ben elfogadott. Ennek értelmében a ház a liturgikus funkció megtartása mellett közművelődési és rendezvénytérré válik. A második világháború után egyetlen zsinagóga kapcsán sem született ilyen értékes megállapodás. Az épületet egykor megépíttető közösség tényleges utódja ma már nem létezik, azonban az általuk megteremtett érték mindenki számára érzékelhetővé teszi azt a törekvést, ami eleinket vezette: a Tóra hagyományát megőrizve jelen lenni a korra és környezetünkre nyitottan.

Fotó: Nagy Ákos

Ez a szemlélet köszön vissza a mostani építkezés minden részletében. A zsinagóga épülete a műemléki restaurálásnak köszönhetően visszakapja a ragyogást, amit az ide belépők utoljára 1873-ban láthattak. A lebontott Tóraszekrény – köszönhetően a régi fényképeknek, dokumentumoknak, valamint Baliga Kornél elkötelezett munkájának – újra áll és arany fényben ragyog. A tér azonban már nemcsak liturgikus eseményeknek ad helyet, hanem kulturális eseményeknek is. Ilyen alkalmakkor a műemléki tervek alapján megújuló bima egy hidraulikus szerkezet révén a padlóba süllyed. Nem épült újjá a női karzat, a helyén kialakuló térben lesz látható az Otto Wagner és a zsinagóga történetét bemutató kiállítás.

rumbach zsinagoga felujitas_7
Fotó: Nagy Ákos

A legnagyobb változáson az utcafrontra nyíló négy emelet ment keresztül. Az első emeleten a Politzer-család történetét bemutató állandó kiállítás és egy múzeumi foglalkoztató kap helyet. A második emeleten a megpihenő látogatót kávéház várja, ami esténként kulturális szalonná alakul. Múzeumi tartalmakkal persze itt is találkozhatunk, mert a beépített korszerű technika révén akár flódnievés közben is olvashatunk tudományos és kulturális érdekességekről. A harmadik emeleten időszakos kiállításoknak helyet adó tér köti össze a házat a modern kultúrával. A negyedik emeleten civil szervezetek aktivitását kiszolgáló irodatér létesül. Az épület látogatóit a legkorszerűbb technika segíti majd. A belépéskor mindenki egy tabletszerű eszközt kap, ami kalauzol a házon belül, de virtuális lehetőségeket is kínál, segítségével felfedező útra indulhatnak a neológia és a ház történetében.

Az építkezés lassan a végéhez ér. 2019 nyarának feladata a kiállítások, a berendezések elhelyezése és a rendezvénytechnika kiépítése. A tervek szerint ennek az évnek a végére a Rumbach minden részében megújulva nyílhat meg.

rumbach zsinagoga felujitas_4
Fotó: Nagy Ákos

A kiállítások, a kávéház eseményei, sőt még egyes tárgyai is azzal a történettel ismertetik meg a látogatókat, ami valamikor a 18-19. század fordulóján kezdődött, és a mai napig tart. Ebben a történetben családjaink találkoztak, hol békeidőkben, hol nehézségek között együtt éltek, házasodtak, sokasodtak, majd gyűlöltek, gyilkoltak és feledtek, de… De mégis itt vagyunk. Mi, magyarok. Akik keresztények és zsidók is vagyunk. És vagyunk még oláhok, rácok, sokácok, bunyevácok, tótok, románok és svábok. Közös hétköznapokkal, különböző szokásokkal, különböző nyelvvel és közössé váló történetekkel. Mindenki, aki a Rumbachot megnézi, ebből visz magával tovább valamit, és otthagyhatja az övét a háznak, emlékül.

Kiss Henriett a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítási projektjének tartalmi összefogója, a megvalósítandó kulturális tartalmak koordinációjáért felel.

Tervezők: Kőnig Tamás, Wagner Péter; belsőépítészek: Baliga Kornél, Ugrin László,
Gergely László. Kivitelező: Laki Zrt. Projektvezető: Kreatív 2000 Kft

Megjelent az Új Kelet újság 2019. márciusi számában.