Már gyerekkoromban is imádtam főzni. Öcséimmel gyakran tessékeltük ki anyut a konyhából – az alábbi csirkét is egy ilyen alkalommal készítettük először. Olyan nagy sikere volt, hogy be is került a családi receptek közé. A receptet egy a 70-es években kiadott reform szakácskönyvben találtuk, talán jemeni vagy keleti ünnepi csirke volt a neve, és római tálban kellett készíteni, de a képen egy kúpos verzió volt – ma már tudom, hogy tagine –, nem az általunk ismert római tál, vagyis römertopf.
Az étel talán leginkább Ros Hasanára passzol, mert a csirke mellé répa, alma, mazsola és datolya kerül, de hát ki merte volna egy magyar szakácskönyvben a dübörgő szocializmusban azt írni, hogy Ros Hasanai csirke, vagy zsidó újévi csirke. A lényeg, hogy pofonegyszerű elkészíteni, annyira, hogy a 12 éves Bea Bar és két 8 éves öccse simán elboldogult vele az anyukája szülinapjára, meglepetésként.
A legjobban a rizs passzol mellé – ezt 12 évesen odaégettem, de ma már megy. Az eredeti recept jóval kevesebb zöldséget írt, de mi szerettük a répát (renitens gyerekek voltunk), és eleve dupla adaggal tettünk bele. Jelenleg triplával készül, éppen ma is, itt Beer Jakovban, mivel a Tova nénikém csirkét enne, és ehhez az ételhez van meg minden hozzávaló.
Jöjjön tehát a világ egyik legegyszerűbb ünnepi csirkereceptje, ami kóser és finom, és persze nagy köszönet a jemeni zsidóknak.
Hozzávalók:
- 2 csontozatlan csirkemell
- 2 fej hagyma
- 6 nagy sárgarépa
- 1/2 barge mazsola
- 2 alma
- 4-6 seem datolya
- 4-5 ág friss kakukkfű
- só, bors
- 3-4 dl víz
- 4-5 evőkanál olívaolaj
A hagymát félbevágom, és vékonyabbra szeletelem. A megpucolt répát kb centi vastag karikákra vágom, és nagy, kerámia sütőtál aljára teszem. Rászórom a mazsolát, a kimagozott, felnégyelt datolyát, a kakukkfüvet, sózom, borsozom, majd a tetejére teszem a csirkemelleket. Felöntöm az egészet vízzel, és kb 4 evőkanál olívaolajjal meglocsolom. Alufóliával lefedem, és 220 fokos sütőben kb 60-70 percig sütöm, majd a végén 10 perce leveszem a fóliát, hogy a csirke kis színt kapjon. Aki szeretné és van neki, taginban is sütheti, vagy római tálban – ez utóbbit ne felejtsük el használat előtt beáztatni. Rizzsel a legjobb, de igazából magában is szuper, mindenféle köret nélkül.
Beteavon!
képipari szakmunkás, gasztrogeek, a diétázás fedett-pályás bajnoka, örök ulpanista, az Izraelinfo fotó- és gasztro rovatának vezetője, a Shomrim és a Haaretz fotóriportere
