Elmentem, és nagyon örülök, hogy elmentem a budapesti Nemzeti Színház társulatának június 14-i, péntek esti Woyzeck előadására, melynek a Gesher helyett a Nissan Nativ Studio adott helyet Jaffón. Fiatal rendező, fiatal színészek, akik közül senki nevét nem ismertem, és valami azt súgta, el kell menni, és meg kell nézni a darabot.
A rendező ifj. Vidnyánszky Attila (zseniális) számomra fantasztikus rendezéssel, nagyon izgalmas és hihetetlen ötletekkel hozta ki a legjobbat a nagyon tehetséges fiatal színészekből. Egyszerűen lenyűgöző volt számomra a szöveg és zenei betétek tolmácsolása, a fizikai állóképesség, ami szerintem hatalmas kihívás még egy fiatal testnek is, de minden kicentizve, bemérve, óramű pontossággal működött, és hozott a néző számára egy felejthetetlen estét.
Szokatlan volt minden, a nézők fogadása, az előadásra történő hangolódtatás, a szinte díszlet-mentes színpad-emelvény(?), a jelmezek és minden a helyén.
A másnapi előadásra biztos nem ültem volna be, mert nekem idő kell a látottak feldolgozásához, de ha legközelebb Pesten leszek, és nyitva a Nemzeti Színház, egész biztos elmegyek.
Remélem és ugye mielőbb visszajöttök!!!???
Sálommal és szeretettel kívánok sok, nagyon sok sikert, bárhol lépjetek fel!!!
Jó ötlet volt az előadás utáni színészek–közönség találkozó, beszélgetés. Kár, hogy nem kaptunk több időt, mert volt és lett volna még sok kérdés. Majd legközelebb!
Stern Livi
